A korábbinál gyorsabb gazdasági növekedést vár az IMF

-

Csehországot és Lengyelországot azonban még így sem érjük utol.


A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországon az idei gazdasági növekedés mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7 százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. A valutaalap szerint a magyarországi inflációs ráta idén 0,3 százalékos lesz, jövőre pedig 2,3 százalékos magyarországi inflációt vár mostani jelentésében az IMF, ugyanúgy, mint tavasszal.


Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt, hogy az IMF a piaci trendekhez igazodva javítja majd a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. A szakember a módosítás lehetséges okaként említette Magyarország első két negyedéves gazdasági teljesítményét és a növekvő belső fogyasztást. Mint mondta, a nyersanyagárak csökkenése az exportáló országok számára hátrányos, ezzel szemben az importáló magyar lakosság fogyasztását serkenti. Németh Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az IMF a régión belüli besoroláson nem változtatott, Csehországban és Lengyelországban a magyarnál még mindig gyorsabb gazdasági növekedést vár.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője reálisnak tartja az IMF növekedési és inflációs előrejelzését. Egyetért azzal is, hogy jövőre kis mértékben lassul a GDP-növekedés, ami részben annak a következménye, hogy kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre, és az autóipari növekedési ütem sem tartható új beruházások hiányában. Az elemző a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőnek ítélte a belső fogyasztás élénkülését, valamint a magyar termékek és szolgáltatások iránt erősödő külső keresletet. A valutaalap prognózisával ellentétben Török Zoltán arra számít, hogy idén nem változnak a fogyasztói árak tavalyhoz képest. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság szempontjából nem a nullaszázalékos, hanem a mérsékelt inflációs ráta kedvezőbb, mivel az árszerkezet átalakulása szükséges ahhoz, hogy a külső változásokkal lépést tartson a gazdaság.