A kor magyar Messije, aki a harcmezőn akart elmenni

Fotó: Wikimedia Commons / Anefo / Nationaal Archief / Hans Peters

-

Varga Zoltánra emlékeztek korábbi válogatott focisták, olimpiai bajnokok, sportvezetők és barátok az egykori klasszis születésének hetvenedik, halálának ötödik, valamint az egyetlen magyar nemzetközi kupasiker, a Ferencváros VVK-győzelmének ötvenedik évfordulója alkalmából a legendás csatárról elnevezett zuglói sporttelepen.


Gyönyörű tavaszi nap lehetett volna. 2010. április 9-én Varga Zoltán kikísérte a lányát a Ferihegyi Repülőtérre. Két nappal korábban a Manchester United-Bayern München Bajnokok Ligája-negyeddöntőn lett volna jelenése, az őt szakkommentátorként alkalmazó Digi Sport ugyanis a helyszínen számított volna a munkájára – e sorok írójával együtt közvetítette volna a nemzetközi kupameccset (3-2).

Csakhogy annyira ritkán találkozott külföldön élő gyermekével, hogy megköszönve a lehetőséget, inkább vele maradt Budapesten. Talán a sors intézte úgy, hogy a lány még utoljára láthassa az apját. A reptérről ugyanis az olimpiai bajnok futballista útja a Kövér Lajos utcai sportpályára vezetett, a szokásos öregfiúk bajnokira. Élete utolsó meccsét játszotta, melyen rosszul lett, és bár nagyon nem szeretett veszíteni, ezúttal nem volt esélye.


Varga Zoltán öt éve nincs közöttünk


„Született zseni volt, 65 évesen is hihetetlen dolgokat művelt a labdával” – emlékezett a VS.hu-nak jó barátjára Bánki József, a Fradi-tábor egy másik korábbi kedvence, aki maga is pályára lépett a Varga Zoltán emlékére rendezett Ferencváros-BVSC kispályás mérkőzésen. „Hat éves voltam, amikor a Népstadionban először láttam élőben a Fradit, miközben ez volt Zoli utolsó hazai fellépése a csapatban.


A hajrában hatalmas gólt ragasztott Bicskei Bertalan kapujába, ezzel nyertünk 1-0-ra. Onnantól kezdve a rajongója lettem.

Ezt megelőzően persze Varga szurkolók százezreit nyűgözte le idehaza. Az idősebb korosztály képviselői közül ma is sokan állítják, hogy nagyrészt miatta kezdtek el járni focimeccsre, pedig a 60-as években még bőven akadtak magyar klasszisok a sportágban. A Fradival három bajnoki címet is bezsebelt, emellett a zöld-fehérek első és mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupát nyertek, az 1964/65-ös Vásárvárosok Kupáját, amihez összesen három góllal járult hozzá.


Az 1968-as mexikói olimpián aztán a játékos elhagyta a magyar küldöttséget, és disszidált. Sikeres nyugat-európai karriert futott be, szerepelt Belgiumban, Skóciában és Hollandiában is, de a legmélyebb nyomot Németországban hagyta maga után: a Herthával bronzérmes lett a Bundesligában, emellett játszott a Dortmundban és az Augsburgban is.


Varga a Herthában:


Amikor a BVB-nél volt, nem csak a kapusok rettegtek tőle: egyik alkalommal röptében kapott el egy pályára szálló galambot, melyet a maga módján kitessékelt onnan. A németeknél ezt azóta is „Zoltáns Taubenfang”-ként, vagyis „Zoltán galambfogásaként” emlegetik, mint legendás cselekedetet.

„A zseni enyhe kifejezés vele kapcsolatban” – mondta kérdésünkre Dunai Antal a szerda délutáni zuglói megemlékezésen, ahol több évforduló kapcsán gyűltek össze Varga Zoltán tisztelői: minden idők egyik legjobbnak tartott magyar labdarúgója idén lenne 70 éves, sajnos öt éve nincs már köztünk, emellett a Fradi 50 éve nyerte meg a VVK-t, 40 éve jutott be a KEK döntőjébe (ebben Vargának már nem volt szerepe), Zuglót pedig éppen 80 éve alapították.


Hihetetlen képességei voltak. A mai fiataloknak úgy tudnám bemutatni, mint a kor Messijét.

Egyszer, amikor az Újpesttel a Fradi ellen játszottunk a Népstadionban, edzőnk, Baróti Lajos a legkeményebb védőnket állította rá, arra számítva, hogy így vele már nem kell foglalkoznunk. Szünetben ez a védő szinte sírva könyörgött, hogy valaki mást jelöljenek ki erre a feladatra, mert ő nem bír vele” – mesélte mosolyogva az olimpiai bajnok, európai ezüstcipős Dunai.


Albert Flórián, Szűcs Lajos, Novák Dezső, Varga Zoltán, FTC, Ferencváros

Albert Flórián, Szűcs Lajos, Novák Dezső és Varga Zoltán


A már itthon is öntörvényűnek számító, Albert Flóriánnal legendásan rossz viszonyt ápoló Vargának Nyugat-Európában is voltak konfliktusai. A 70-es évek elején bundabotrányba keveredett, emiatt beperelte az NSZK szövetségét, de így is eltiltották két évre. Ekkor került az Aberdeenhez, majd az Ajaxhoz, ahol hiába ismerték el a képességeit, a 74-es vébére készülő holland válogatott játékosait favorizálták, így a vártnál kevesebb lehetőséget kapott. Még első NSZK-s időszakában, egy Hertha-Kaiserslautern meccsen Otto Rehhagel, a liga egyik legkeményebb védője agyonrúgta, a kapcsolatuk pedig annyira megromlott, hogy miután később Dortmundban Rehhagel Varga edzője lett, azonnal elküldte a magyar játékost.


14:1-re győzte le Nyilasit

Aktív pályafutása befejezését követően Varga Zoltán elvégezte a kölni futballfőiskolát, és edzősködött is német alsóbb osztályú csapatoknál, de aztán biztosítási ügynökként kereste a kenyerét. 1991-ben tért haza egy gálameccs keretében, öt évvel később pedig elvállalta a vezetőedzői posztot a Fradinál. Nem volt könnyű dolga, hiszen a kemény mag által megbuktatott Novák Dezső utóda lett, mégpedig úgy, hogy a Furulyás János vezette elnökség 14:1 arányban szavazott neki bizalmat Nyilasi Tiborral szemben.

Varga bemutatkozása parádésra sikeredett a kispadon, hiszen a pireuszi pokolban juttatta tovább a zöldeket az Olimpiakosz elleni 2-2-vel az UEFA-kupában. A pazar szabadrúgásgólt lövő Miriuta Vasile első útja emlékezetes módon a trénerhez vezetett, az ünneplés az ő ölelkezésükkel indult.


Így jutott tovább a Fradi:


A ferencvárosi szurkolók, főleg az idősebb generációk a végsőkig kitartottak mellette, de hamar kiderült, hogy a magyar futballt körülvevő miliő nem olyan, amilyenhez nyugaton szokott. Egyre többször került konfliktushelyzetbe.

„Nem kevesebbet próbált csinálni, mint megváltoztatni a magyar foci helyzetét. Azt mondta, nem a játékosokkal van a baj, hanem a sportágat körülvevő közeggel. Makacsul tartotta magát az elveihez, és ez persze sokaknak nem tetszett” – elevenítette fel a közös sörözéseik alkalmával elhangzottakat Rátonyi Gábor volt zuglói polgármester, korábbi válogatott öttusázó. „Nem kertelt: azt akarta, hogy a legaljáig tisztítsák ki a focinkat, és kezdjünk el mindent a nulláról.


Nem volt könnyű kijönni vele, de tény, hogy az ilyen emberek viszik előre a világot, ha hagyják őket.

1997 tavaszán a pár hónappal korábban még teljes mellszélességgel Varga mellett kiálló vezetőség furcsa ultimátumot adott az edzőnek: két meccsen hat pont volt az elvárás vele szemben, ehhez képest már az első, Videoton elleni találkozón csak egy jött össze. Ekkor azonban még nem merték kirúgni, mert a szurkolók a székház elé vonultak, hogy kifejezzék szimpátiájukat Varga iránt. A szezon végén aztán mégis megváltak tőle.


Varga Zoltán

Hiába próbálta megreformálni a magyar focit


Az Üllői út után Varga Zoltán dolgozott még Dunaújvárosban, Diósgyőrben és Győrben is, de előbb-utóbb mindig a szokásos falakba ütközött. Amikor már-már úgy tűnt, nem találja meg a helyét a magyar fociban, 2009-ben elfogadta az akkor induló Digi Sport invitálását, és a Bundesliga-meccsek szakértőjeként alkalmazták.


Talán megengedhető annyi személyes megjegyzés, hogy az élet nagy ajándéka volt nekem vele együtt dolgozni. Több jóízű beszélgetésünk is volt, saját bevallása szerint rég érezte magát annyira jól egy adott közegben, mint a tévénél, ahol nemhogy nem bántotta senki, de ámulva figyeltük, ittuk minden szavát. Hihetetlen lelkesedéssel tudott beszélni egy Bochum-Freiburg meccsről is.


És amit Takács Tibor, a Fradi Hagyományőrzők Egyesületének elnöke árult el a szerdai, koszorúzással egybekötött megemlékezésen, attól az ember csak libabőrös lehet:


„Zoli többször említette, hogy szeretne a harcmezőn, vagyis a pályán elmenni.”

A sors így intézte.


KÖVESD A VS SPORT ROVATÁT A FACEBOOKON IS!