A kicsik nem tudják kigazdálkodni a béremelést – kirúgások jöhetnek

Fotó: MTI/EPA / Katja Hrisztodolu

-

A kormány ragaszkodik a drasztikus béremeléshez, amit a kisvállalkozások semmiképp sem tudnak kigazdálkodni. Áremelés vagy kirúgások jönnek.


Egységes állásponton van a munkáltatói oldal, és eltökélt abban, hogy a minimálbér-tárgyalások keddi – várhatóan záró – fordulóján a jövő évre vonatkozóan 6 százalékpontos járulékcsökkentést harcoljon ki a kormánynál, míg 2018-ra további, legalább 3 százalékpontos mérséklést tartanak szükségesnek a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában – mondta a Napi.hu-nak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. Úgy látja, két év alatt minimum 8 százalékpontos tehercsökkenés kell ahhoz, hogy a kormány által tervezett mértékű minimálbér- és a garantáltbérminimum-növelés ne okozzon sokkot a vállalkozásoknak, ezen belül is a kötelező bér terén kiemelten érintett kkv-szektornak.

A kormány 2017-re a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növelését javasolta, miközben 4 százalékpontos munkaadóijárulék-csökkentést ajánlott. 2018-ra pedig a minimálbér további 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelkedésére tettek javaslatot, míg a munkáltatói járulékot 2 százalékponttal csökkentené a kabinet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki nyilatkozata szerint ugyanakkor nem látnak most lehetőséget arra, hogy jövőre a munkaadók mínusz 6 százalékpontos követelését teljesítsék. Számításai szerint a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forintnyi kiesést jelentene a társadalombiztosítás (tb) kasszájából.

Szőke szerint a munkáltatók viszont a kormányoldal tervezetét nem tudják elfogadni. Úgy látja, a kabinetnél felültervezték a várható – százalékpontonként 90 milliárdos – bevételkiesést, miközben a béremelés okozta fogyasztásnövekedés adóhozadéka jelentősen nagyobb mértékben kompenzálná a tb-kassza bevételcsökkenését, mint amennyire azt a kormány gondolja. Arra azonban, hogy mennyivel, nem adott pontos előrejelzést.

Ám amennyiben nem lesz megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén, akkor a kabinet – akárcsak tavaly – „döntőbíróként” léphet fel, így minden valószínűség szerint a 4 százalékpontos járulékcsökkentést mellett határozna. Ezzel a vállalkozók nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy meggyőzzék álláspontjukról a kormányt – magyarázta az Áfeosz-Coop elnöke.

A 6 százalékpontos járulékmérséklés minimum szükséges ahhoz, hogy a mikro- és kisvállalkozások, családi cégek körében jövőre ne okozzon túl nagy megrázkódtatást a kötelező bér emelése, miközben még ilyen feltételek mellett is távol lennének attól, hogy a tehermérséklés kompenzálja őket – állapította meg lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke. A kkv-szektor – még a középvállalatok nélkül is – arányaiban a legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, s főként vidéken nagyobb részt szakmaibérminimum-, másodsorban minimálbér-környéki javadalmakat kínál.

Németh szerint a mostani bérterhek mellett a szokatlanul magas minimálbér-emelés nemcsak a feketegazdaság kiterjedését, illetve tömeges vállalati csődöket vonhat maga után, hanem a kis cégek részéről elkerülhetetlen lesz, hogy árat emeljenek. Mivel a mikro- és kisvállalatok elsősorban a lakossági szolgáltatásoknál aktívak, Németh átlagosan 30 százalékos áremelkedésre számít a lokális jellegű szolgáltató szektorban. Szerinte ugyancsak jelentős árnövekedés jöhet majd az építőiparban, ahol még a vezető szereplők is rendszerint alvállalkozókra – javarészt kis- és mikrocégekre – bízzák a nagyobb volumenű munkákat.

Amennyiben a járulékcsökkentés 4 százalékpontos lenne, a kormány tervezett emelésével a minimálbérhez kapcsolódó havi személyi jellegű ráfordítások az idei 142,6 ezer forintról 158,9 ezerre, míg a garantált bérminimum esetén 165,76 ezerről 200,75 ezer forintra emelkednének fejenként – kalkulál az RSM Hungary.

Ezzel a vállalatoknak jövőre a minimálbér esetén mintegy 16,3, míg a bérminimum esetén közel 35 ezer forint pluszkiadása lehet havi szinten egy dolgozóra számítva 2016-hoz képest. A szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentése a minimálbérnél közel 1300, a bérminimumnál pedig kevéssel több mint 1600 forinttal mérsékli a havi munkaerőköltségeket. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges 6 százalékos járulékmérséklés még mindig messze van attól, hogy teljes kompenzációt jelentsen a kötelező béremelés többletköltségeire.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy januártól az évi 500 milliós árbevétel alatti cégek 10, valamint az afelettiek 19 százalékos a társasági adójának mértéke egységesen 9 százalékos lesz. Ezzel a számításaik szerint jövőre 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Németh szerint míg ez a döntés főként a külföldi tulajdonú cégeknek teremt kedvezőbb környezetet, illetve ösztönzi őket a magyarországi jelenlétre, addig a kisvállalkozói szektor számára vajmi kevés megtakarítást okoz. Pedig szerinte a kormánynak inkább a magyar vállalkozásokat kellene támogatnia, amelyek várhatóan mindig itt fognak adózni, biztosan nem fognak kivonulni, valamint a helyi igények kiszolgálására törekszenek.

A kiskereskedelemben annyira éles a konkurenciaharc, hogy bizonyosan nem várhatóak áremelések a bérfejlesztések következményeként – magyarázta Zs. Szőke Zoltán. A kötelező bér emelése azonban elsősorban a magyar tulajdonú üzletláncoknak okoz költségemelkedést, hiszen a multik mostanra már jellemzően efölött fizetik alkalmazottaikat. A Coop-csoportnál például a dolgozók 70-75 százaléka a garantált bérminimumot kapja, így a lánc jelentős pluszkiadással számolhat 2017-ben.

A hálózat mintegy 3 ezer boltjából 2 ezer egység 500 fő alatti településeken működik, ahol a vásárlóerő igen szerény. S bár a minimálbér-emelés akár boomszerűen is bővítheti majd a fogyasztást vidéken, ez még mindig kevés lehet ahhoz, hogy számos bolt számára legalább a működési költségek kitermelését lehetővé tegye. Így Szőke szerint a Coop arra kényszerülhet majd, hogy boltokat zárjon be.