A keleti nyitás újabb főszereplője bukott meg a Quaestor-botránnyal

Fotó: MTI/MTVA / Miniszterelnökség

-

A hűtlen kezeléssel gyanúsított diplomata, Kiss Szilárd után most a quaestoros Tarsoly Csaba is kiszorult a külügy partnerei közül. Mindketten a keleti nyitásban ügyködtek, mindketten sokat buknak.


Szijjártó Péter külügyminiszter, Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és Kiss Szilárd diplomata útjai Moszkvában találkoztak. A külgazdasági miniszter legutóbb éppen novemberben volt nyilvános eseményen ezzel az üzleti körrel, hiszen akkor nyitották meg a moszkvai vízumközpontot. Ennek a Quaestor ad otthont, magát a tevékenységet Tarsoly Csaba cége, a VisaWorld-Center Kft. végzi, oroszországi partnere pedig az egyik tavaly bedőlt takarékszövetkezet kapcsán lebukott Kiss Szilárd felesége, az orosz születésű Jelena Cvetkova.


Szijjártó Péter, Jelena Cvetkova és Tarsoly Csaba a vízumközpont novemberi megnyitásán


A Komáromban született, de iskoláit már Győrben járó külügyminiszter az elmúlt években gyakori szereplője volt azoknak az eseményeknek, amelyeken a Quaestor-csoport egy-egy fejlesztésének átadását ünnepelték. A kapocs részben maga Győr, részben pedig a sport, hiszen a Quaestor a Győri ETO futballklub tulajdonosa. Így például amikor két és fél évvel ezelőtt felavatták az ETO Park Hotelt, az akkor még államtitkár Szijjártó is gratulált a szívéhez leginkább közelálló sportág, a futsal győri játékosainak sikeréhez.


Kiss Szilárd pedig évek óta az oroszországi diplomácia bozótháborújában edződött és üzletelt, egyebek között a Quaestor-csoport borászatának termékeivel, és közben sokaknak segített a vízumszerzésben. Tavaly ez utóbbi tevékenységet emelte politikai, üzleti és családi kapcsolataival még magasabb szintre, amikor megnyílt a moszkvai vízumközpont. Itt fogadják be és intézik a schengeni határ átlépésére vonatkozó kérelmeket és beutazási engedélyeket. Az intézményt az orosz Vízumközpont nevű cég működteti, amelyet a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft. és Cvetkova hozott létre.

A Quaestor ugyanakkor egészen mostanáig a moszkvai és az isztambuli magyar kereskedőházban is érdekelt volt. A cég honlapja szerint a két kereskedőházban tulajdonosi funkciókat töltött be a pénzügyi befektetői csoport éppúgy, mint a magyar állam által létrehozott MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., illetve az isztambuli intézményben még egy török partner, a Kaleco-csoport.



Terhessé vált kapcsolatok

Csakhogy tegnap kiderült: gyakorlatilag fizetésképtelenné vált a Quaestor-csoport egyik cége. Mint azóta kiderült, 150 milliárdnyi kötvényt bocsátottak ki illegálisan, és a lejáró kötvényeket nem tudta kifizetni. Bár a cégvezetők igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy kellő tőke áll a rendelkezésükre, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, és egyelőre beláthatatlan, honnan lehetne pótolni a több tízmilliárd forintos hiányt.


Januárban pedig Kiss Szilárd bukott le: előzetes letartóztatásba helyezték, miután két társával a gyanú szerint megpróbált megrövidíteni egy takarékszövetkezetet. A lehallgatott telefonbeszélgetések szerint Kiss egyik érdekeltségének, a borkereskedő Winexport Kft.-nek a 700 millió forintos adósságát próbálták eltüntetni, amivel a cég az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek tartozott.

A korábban agrárdiplomataként szereplő Kiss Szilárdtól már akkor megpróbáltak elhatárolódni a kormánytagok, most viszont úgy tűnik, hogy – a nyilvánosságra került visszaélések hatására – a kabinet már a pénzügyi szálakat is igyekszik elvágni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden reggel bejelentette, hogy azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.


Százmilliókat bukik a Quaestor a szakításon

A Quaestor volt az egyik első olyan magáncég, amelyik üzletileg is beszállt a kormány keleti nyitásának politikájába, és még mielőtt bárki értette volna, milyen lehetőségeket rejt ez a biznisz, már meg is nyitotta moszkvai kereskedőházát, méghozzá az orosz főváros felkapott utcájának, az Arbatnak a tőszomszédságában. A haszon abban rejlik, hogy a tevékenységet részben a magyar állam finanszírozza, a megkötött üzletekért viszont a partner is jutalékban részesül.


A magyar állam egészen az elmúlt hónapokig a hazai és külföldi partnerekkel közös vállalkozásban működtette a kereskedőházakat, az utóbbi hónapokban viszont áttért a franchise-szerződésekre. Ezeknél a magyar állam már nem tulajdonos, csupán megbízza a külföldi partnereket a piacszerzési tevékenységgel. A Quaestor még a közös vállalkozói formában tevékenykedett, és így részesült jutalékban.

A VS.hu információi szerint voltak is súrlódások a kereskedőházak és a korábban gazdasági tevékenységet is folytató nagykövetségek között. Ez utóbbiak ugyanis a mai napig ingyen segítik az őket megkereső magyarországi cégeket az üzleti partnerkeresésben, míg a kereskedőházak ugyanezt pénzért teszik. A magyar cégek dönthetnek, hogy melyiknél milyen az ár-érték arány, vagyis ér-e annyit a kereskedőházak szaktudása, hogy az ingyenes szolgáltatás helyett őket válasszák.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatójának, Kerekes Györgynek a korábbi nyilatkozatai szerint a jutalék mértéke egy számjegyű. Ha ehhez hozzátesszük, hogy tavaly például mintegy 400 millió eurónyi üzlet megkötésére számított Kerekes a már 25 tagúra bővült kereskedőház-hálózatban, akkor legalább 4, legfeljebb 36 millió euró jutalékon osztozhattak.

Ha ennek a fele folyt vissza az állam zsebébe, a partnereknek így is átlagosan 2-18 millió euró maradt, vagyis egy-egy kereskedőházra akár százmilliós nagyságrendű bevétel is juthatott. Az üzlettől eleső Quaestor most ezt a jutalékot bukja el.


Jönnek helyettük mások

A VS.hu kérdésére a külgazdasági minisztérium azzal indokolta az azonnali szakítást, hogy


nem látta biztosítottnak az isztambuli kereskedőház és a moszkvai vízumközpont működését,

ezért döntött a szerződések felbontása mellett. Mint mondták, az isztambuli kereskedőház és a moszkvai vízumközpont megfelelő működéséről – új partner bevonásáig – a külképviseletek gondoskodnak. A minisztérium nem említi a moszkvai kereskedőházat, és a kérdés újbóli feltevésére sem tisztázták, hogy akkor pontosan mi történik az orosz külgazdasági expanzió zászlóshajójával. (Cikkünk megjelenése után érkezett némi magyarázat a tárcától, bár annak ellentmond a Quaestor honlapja, amely szerint a moszkvai kereskedőházban tulajdonos a Quaestor és az MNKH is. A külügyben tehát úgy tartják számon, hogy a Quaestor-csoporthoz tartozó, oroszországi bejegyzésű VTD cégnek valóban volt kereskedelmi kirendeltsége Moszkvában, de ebben állami szerepvállalás nem történt. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tárgyalt az együttműködésről a céggel, de végül nem született megállapodás - állítja a külgazdasági minisztérium.)

A nagykövetségek azonban még nem tudnak az új feladatukról. Legalábbis az ankarai nagykövet, Kiss Gábor a VS.hu-tól értesült róla. Igaz, a diplomaták éppen Budapesten tartózkodnak az Orbán Viktor kormányfő által összehívott nagyköveti konferencián. Kiss Gábor ugyanakkor elmondta, hogy a feladat nem okoz problémát, a külgazdasági attasé és asszisztensei meg tudják oldani azt, hiszen eddig is fogadták a vállalkozói megkereséseket.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. arról is tájékoztatta a VS.hu-t, hogy egyelőre nem dőlt el, ki és miként veszi át a két kereskedőház működtetését.


Körültekintően fogunk eljárni a tevékenység folytatására szerződtetendő partner kiválasztásában.

Ezt ígérte a Magyar Nemzeti Kereskedőház a VS.hu-nak. Arra a kérdésre azonban, hogy a Quaestor-csoport mely cégével, milyen tartalmú szerződés alapján üzemeltették a kereskedőházakat, elutasító válasz érkezett, mondván, „a kérdésben foglaltak üzleti titkot képeznek”. Miként az is, hogy milyen eredményeket ért el a két kereskedőház a megalapítása óta, és mennyibe került a működésük.


Az viszont kiderült, hogy a kereskedőházaknak nincsen külön vezetőségük. Minden esetben helyi céggel kötnek stratégiai partneri szerződést az iroda üzemeltetésére és a feladatok ellátására, amely azt is magában foglalja, hogy a költségeket fele részben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., fele részben pedig a szerződött partner állja. A helyi feladatokat a partnercég munkatársai látják el, szoros együttműködésben a budapesti székhellyel – áll a válaszban. Az pedig, hogy az eddigi partner kirúgása után miként változik a kereskedőházak finanszírozása, „a leendő partnerekkel történő tárgyalások függvénye”. Így újabb üzletemberek érkezhetnek az összességében mintegy félmilliárd forintos éves bevétel reményében.