A kamu Instagram-menekült története mindannyiunkról sokat elárul

Forrás: Instagram/Getxopoto

-

Abdou Diouf élete legnagyobb útjára készült szenegáli otthonában, mikor elindította az Instagram-fiókját – el akart jutni Európába, egy jobb élet reményében. Abdou útját több ezren kísérték figyelemmel, voltak, akik szurkoltak neki, mások fenyegették. Küzdelmeinek szívhez szóló naplója a világsajtót is bejárta. Csakhogy Abdou valójában nem létezik.


Utolsó étkezés otthon, keresztül az észak-afrikai sivatagon egy rozoga motoron, csomagtartóban bujkálás, rendőri erőszak a spanyol partoknál – néhány jelenet az abdoudiouf1993 nevű Instagram-fiók posztjai közül, amelyek Abdou Diouf reménybeli bevándorló útjának mérföldköveit örökítik meg. A szelfik többsége bemozdult és zajos, ahogy ez várható is egy napokig tartó sivatagi séta közepén.


#penthouse #family #weekend #happyfamily #bestdayever #love #willmissyou #daydreamers #african #senegal #dakar


Abdou számára szemmel láthatóan nem ismeretlen az Instagram világa, hiszen képei mellé két kézzel szórja a legtrendibb hashtageket: #instamood #nopainnogain #illegaldreamers. Nincs az a Balaton Soundon nyomuló tini, aki jobban csinálná nála. #brosb4hoes (vagyis a haverok fontosabbak a csajoknál): áll a hashtag a kép mellett, ahol a Földközi-tengert evezik át egy szedett-vetett tutajon a társaival. Abdounak jó a humora.

Illetve jó lenne, ha Abdou létezne. A London College of Communication egyik oktatója, Lewis Bush által üzemeltetett Disphotic blognak gyanús volt a több mint 12 ezer követővel rendelkező Insta-fiók, és kiderítette, hogy valójában kamu az egész. Egy spanyol fotófesztivál, a Getxophoto virálkampányáról van igazából szó – Abdou, a posztjai és a vicces hashtagek mind egy barcelonai marketingügynökség légkondicionált irodájában születtek.


Motor az első szakaszhoz. Nem tudom, mi vár rám. Problémák, könnyek és hideg, de remélem a barátom Hagi elvisz Nouadhibou-ba. #ontheroad#travelgram#jujuy#nicetime#discover#explore#instagood#instadaily#exploremore#backpackers#adventure


Abdou története viszont nagyon is valós. Nap mint nap emberek ezrei kerekednek fel, hogy elinduljanak a hosszú és veszélyes útra, melynek a végén talán új életet kezdhetnek. Spanyolország az egyik fő célpontja az afrikai menekültáradatnak, mivel a két marokkói spanyol enklávét – Melillát és Ceutát – semmilyen természetes határ nem zárja körül. Nem meglepő tehát, hogy az amúgy is komoly munkanélküliségi problémákkal küzdő spanyol lakosság körében központi téma a menekültek kérdése, és nem feltétlenül pozitív előjellel.

Tomás Pena, a projekt egyik vezetője szerint a kampánnyal az volt a céljuk, hogy az embereket egy kicsit belehelyezzék egy migráns bőrébe, és ezzel megváltoztassák a nézőpontjukat. „Én is fent vagyok Instagramon, posztolok képeket a barátaimról, a mindennapi életemről, akárcsak bárki más. Ha elképzeled, hogy ezek a képek valóban valakinek az életéről szólnak, az megváltoztatja a perspektívád. Rengeteg ilyen történet van nap mint nap; meg akartuk mutatni, milyen lenne, ha neked kéne elmesélni az egyik ilyen sztorit.”


Elbújva egy csomagtartóban. Megpróbálok átjutni a határon. Fájnak a lábaim. Kívánj szerencsét. #trunk #nospace #fear #thirsty #hide #borders #instadaily #instafollow # neverendingtryp #daydreamer


Bár nem feltétlenül állt szándékában, a kampány számos érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik a világsajtó hajlamossága a kapkodásra és figyelmetlenségre. Abdou Diouf történetét a nagy portálok közül elsőként a Huffington Post hozta le, és nem kellett sokáig várni, hogy mások is kövessék a példáját. Persze szép számmal akadtak olyan lapok is, amelyek vonakodtak gyorsan megírni a sztorit, és inkább kivártak. Ugyanakkor a történet terjedése jól rávilágított arra, hogy ha egy hitelesnek tartott oldal leközöl egy cikket, akkor az sztorit átvevő újságok kevésbé ellenőrzik az abban szereplő tények hitelességét.

A Huffington Post annak ellenére szaladt bele a csapdába, hogy a kampány készítői direkt elhelyeztek egy-két hivalkodó nyomot a karakterek valótlanságáról. Abdou Diouf például egy igazi személy, csakhogy nem egy huszonéves migráns, hanem Szenegál korábbi elnöke, aki közel két évtizeden át vezette az országot, így a legegyszerűbb Google-keresés után is minimum gyanút kellett volna fognia a HuffPost újságírójának. A képeken szereplő férfi egyébként egy Hagi Toure nevű kézilabda játékos, aki 10 éve, még gyerekként költözött Szenegálból Spanyolországba. Legálisan.


Futás a jövőbe. Marokkóban vagyunk. Az álmunk egyre közelebb. Nem nézünk hátra. #running #justdoit #trackrunning #speed #stronger #nopainnogain # noexcuses motivation #instalike # instapic #sport #runtoinspire #runforfuture #determination #effort #warrior #ultra #burn


Nem csak a sajtót tudják megtéveszteni a hasonló posztok. A kamu Instagram-projekt az ékes példája annak, hogy az emberek sokszor hajlamosak nagyobb igazságtartalmat tulajdonítani egy amatőrnek tűnő, telefonnal lőtt képnek, mint egy megszerkesztett, profi fotóriporteri anyagnak. Ennek a jelenségnek számos oka lehet, kezdve a globális médiát övező összeesküvés-elméletektől odáig, hogy egy amatőrből nem nézzük ki, hogy hihetően tudna manipulálni. Pedig mint a mellékelt ábra is mutatja, az amatőr külső mögött rejtőzhet nagyon is profi munka.

Egy másik kényes kérdés, hogy etikus-e mások nyomorával reklámozni valamit, még akkor is, ha ezzel fontos problémákra hívjuk fel a figyelmet. Ez kétségkívül ingoványos talaj, és nem most merül fel először. A United Colors of Benetton például hírhedten hajlamos emberjogi krízisekhez nyúlni reklámjaihoz – többen kritizálták is a ruhamárkát, mondván, hogy végső soron emberek szenvedését használja a profitjának feltornázására. Kérdés, hogy ez valóban akkora probléma-e, ha közben olyan nyilvánosságot tud adni sürgető problémáknak, amire kevés civil szervezet lenne képes.


Végre a lehetőségek földjén. Fáradtan, de boldogan. Nagyon veszélyes út. #happy #bigday #nopainnogain #smail #celebration #brothers #instagood i#instalike #instamood #instadaily #lovinglife #alwaysfinddaway #positivity #timetoshine #walkyourtruepath #beyourbestself #unfprgetable #instagramers #photooftheday #photochallenge #beautiful #follow #feelgoodphoto #instalovers #excited


A kampány azzal a gondolattal is eljátszik, hogy vajon ha egy nyugati fiatal kerülne hasonló helyzetbe, nem instázná-e végig a megpróbáltatásait. Tomás Pena és kollégái szerint a közösségi média ma már annyira átszövi legtöbbünk mindennapjait, hogy akár krízishelyzetben is az első reakcióink között lehet a posztolás és a megosztás. Ugyanakkor Penáék arra is rá akartak mutatni, hogy a közösségi média korábban nem látott hatalmat ad a mindennapi emberek kezébe – míg azelőtt csak a hivatalos sajtó tudta eljuttatni az üzenetét a tömegekhez, ma már erre bárkinek lehetősége van, akár egy sivatagban bóklászó menekültnek is.

Fotófesztivál révén a Getxophoto azt a hitet is szerette volna tovább táplálni, hogy a fénykép ereje igenis meg tudja változtatni az emberek hozzáállását bizonyos témákhoz. Egy dolog valamiről tudni, és egy másik premier plánból látni, min kell keresztülmenniük az érintett embereknek. Látni a könnyeket és az izzadságot, esetleg a megkönnyebbülést és az örömöt. Elég, ha a Tienanmen téri ikonikus fotóra gondolunk, amin egy tüntető a tankok elé áll, vagy a képre, amelyen meztelen vietnami gyerekek menekülnek a napalmcsapás elől. A vietnami háborút többek között az ilyen képek – és az általuk generált heves polgári ellenállás – miatt veszítette el az Egyesült Államok.


Getxopoto fotófesztivál, Abdou Diouf, víruskampány

A rendőrség fogadtatása a part mellett, nem szeretik az illegális álmodozókat. #acab #swat #coexist #ilegaldreamer #photooftheday #photochallenge #instadaily


Természetesen lehet – és fontos – azon vitatkozni, hogy etikus-e így megvezetni az embereket, mint ahogy a Getxophoto marketingügynöksége tette, azonban érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkozni, vajon milyen tanulsága van ennek az egyszerűnek tűnő trükknek a saját életünkre nézve.