Kamara: a gondos könyvvizsgálóknak ne zárolhassák a vagyonát

-

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara nem ért egyet a büntető eljárási törvény keddi módosításával, amely a pénzügyi intézmények könyvvizsgálóinál is lehetővé teszi a vagyon zárolását - mondta Lukács János kamarai elnök egy sajtótájékoztatón csütörtökön.


Az MKK elnöksége a jövő heti ülésén dönthet arról, hogy a köztársasági elnökhöz fordul, kérve tőle az alkotmánybírósági kontrollt. Az elnök azzal érvelt álláspontjuk mellett, hogy szerintük a döntési joggal fel nem ruházott személy vagyonának a zárolása alkotmányellenes.


A könyvvizsgálók felelősségének három szintjét határozta meg az elnök. Az első az, amikor a könyvvizsgáló részese volt a csalásnak – ez bűncselekmény. A második esetben a könyvvizsgáló gondatlanul járt el. Ha kicsi a cég, akkor a kamara fegyelmi bizottsága jár el, a közérdeklődésre számot tartó esetekben viszont - ilyenek a mostani bróker ügyek is - a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közfelügyelet vizsgálódik az ügyben.

A harmadik esetkör az, amikor a könyvvizsgáló kellő gondossággal járt el, minden szakmai protokollt betartott, mégis bekövetkezett a csalás. A könyvvizsgáló vagyonának a zárolását ebben az esetben kifogásolja a kamara.

A mostani botrányban érintett brókercégek könyvvizsgálóinál a közfelügyelet minőség-ellenőrzést végez, a nem ilyen társaságok könyvvizsgálóinál a kamara folytatja le a minőség-ellenőrzést, amely a protokoll betartásának a vizsgálatát jelenti - tette hozzá az elnök.

Lukács János kifejtette, hogy a könyvvizsgálatra nem kötelezett, 300 millió forint alatti árbevételű cégek személyes ráfordítása 29 százalékkal kevesebb, mint az ennél nagyobb, könyvvizsgálatra kötelezett cégeké. A különbség több száz milliárd forint adó- és járulék terhének elkerülését jelenti. A szürke gazdaságra jellemző megoldásokat a könyvvizsgált cégek nem merik alkalmazni - tette hozzá.