A Kádár-kor terrorpolitikája

Fotó: Getty Images / Gabor Palfai

-

Több dokumentum alapján is az látszik, hogy a Kádár-kor ideje alatt a nemzetközi terrorizmus szereplői szabadon jöttek-mentek és bujkáltak Magyarországon.


Magyarország mint a legvidámabb barakk” fontos tranzitország volt, amelyen keresztül folyt az embercsempészet, és az akkori magyar hatóságok együttműködésével zajlott a terroristák felfegyverzése – írja a 444.hu a Szürkék és farkasok a vörös árnyékában című kötet alapján.


A kötetet Orbán-Schwarzkopf Balázs történész-levéltáros írta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában talált dokumentumok alapján, amelyekből az derült ki, hogy a kommunista rendszernek éppúgy együtt kellett működnie a szervezett alvilággal, mint a terroristákkal.


Akármilyen közhelyesnek hangzik, de a fegyverkereskedelem, a kábítószer és a terrorizmus kéz a kézben jártak. És idetartozott a prostitúció is (...)


A kutatható dokumentumokból mindenre kiterjedő összefonódások nem derülnek ki, viszont az anyagokból az látszik, hogy számos olyan élethelyzet fordult elő a Kádár-kor végnapjaiban, ami főleg a politikai krimik világát idézi.

Egy állami cégről, a Technika Külkereskedelmi Vállalatról kiderült, hogy fegyverekhez juttatott olyan országokat, amelyekkel szemben nemzetközi fegyvereladási szankció volt érvényben: Perut, Zimbabwét, Angolát, Irakot, Iránt, Líbiát, Szíriát vagy a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. A szállítások elsősorban a harmadik világ országaiba irányultak, ezen belül olyanokba, amelyek különböző okok miatt a Szovjetunió támogatását keresték.

A történész azt is elmondja a 444.hu interjújában, hogy az egyik dokumentumból kiderül, a 80-as évek elején egy amerikai újságíró feldolgozta a fegyverkereskedelem folyamatát. Ezek szerint Bulgáriában gyűjtötték be a fegyvereket és az értük adott cserealapot, a heroint is. A vállalat szófiai kirendeltségén dolgozó egyik munkatárs, aki a polgári titkosszolgálat társadalmi kapcsolataként is működött, a cikk apropóján elmondta, hogy Magyarország Bulgárián keresztül bonyolította fegyvereladásait a térségbe. Vagyis részben megerősítette azt, amit az amerikai újságíró minden bizonnyal nyugati titkosszolgálati információk alapján leírt.


1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevű terrorszervezet a müncheni olimpia alatt 11 izraeli sportolót ejtett túszul, majd a rendőri akcióban mindegyik túsz életét vesztette


A 80-as években a margitszigeti Thermal Hotel visszatérő vendége volt Abu Daud palesztin terrorista, aki részt vett a müncheni olimpián elkövetett gyilkosságok megszervezésében. Neki egy időben a Bimbó úton még albérlete is volt, Kelet-Berlin mellett ez volt az egyik székhelye, 1979 és 1988 között rendszeresen készültek jelentések magyarországi tartózkodásairól. Valószínűleg épp az akkori egyiptomi elnök, Szadat megölését készítette elő, amikor 1982-ben fejbe lőtték Varsóban, vélhetően az izraeli titkosszolgálat emberei. Túlélte, és többek között Budapesten lábadozott.


II. János Pál pápát 1981-ben próbálta megölni Ali Ağca, de az egyházfő túlélte a támadást, a merénylő a bolgár titkosszolgálaton keresztül a KGB megbízásából támadhatott, de hírbe hozták a Szürke Farkasok terrorszervezettel is


1984-ben fogták el egy magyarországi benzinkúton Saral Atalayt. Kihallgatásakor azt állította magáról, hogy a pápa elleni merényletkor a vérdíjat intézte, ő helyezte el egy számlán azt a 3 millió dollárt, amit a gyilkos kapott volna. Saral Atalay azt is mondta, hogy az NSZK titkosszolgálatának beszervezett ügynöke, és heroincsempészekről jelent a németeknek. A magyar hatóságoknak is felajánlotta a szolgálatait, de a magyarok inkább futni hagyták, és hamis papírokkal kiengedték az országból.


Orbán-Schwarzkopf Balázs a csempészetről és a terroristakapcsolatokról azt mondta, hogy a párt legfelső vezetésében lehetett egy csoport, amely az ilyen magyarországi esetekről tudomást szerezhetett, de csak nagyon kevesen láthatták át rendszerszinten, hogy mi történik. Példának említi a budapesti kolumbiai nagykövet elleni merényletet, aminél biztos, hogy a dokumentumok Horn Gyula asztalára is eljutottak, és az is kiderült, politikai döntés született az ügy lezárására.