A Jobbik elnöke elmondta, miért szorulhat össze az ember gyomra

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Vona Gábor nem látja megalapozottnak a jövő évi büdzsét. A Költségvetési Tanács elnöke másképp látja, bár ehhez mindennek össze kell jönnie. A jövő évi költségvetés parlamenti vitájában a szocialisták nemzeti béremelésre is javaslatot tettek. Ami biztos azonban, az az, hogy jövőre összességében több adót fizetünk, mint idén.


A Jobbik frakcióvezetője a 2016-os költségvetési javaslat visszavonására és új benyújtására szólította fel a kormányt a parlamentben. Vona Gábor a büdzséjavaslat általános vitájában az hangoztatta: az egyensúly szempontjából lehet ok némi optimizmusra, a gazdasági növekedéssel összefüggésben már "összeszorul az ember gyomra", a foglalkoztatás és az életszínvonal kérdésében pedig tragikus a helyzet.

A Jobbik vezérszónoka hiányolta az ökoszociális szempontokat a javaslatból, és sürgette az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését, illetve a termelést támogató adórendszer kialakítását.


A szocialisták látnak pénzt béremelésre

Az MSZP frakcióvezetője azt mondta, az az igazi krízis, hogy Magyarország négy régiója is - Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Dél-Dunántúl - Európa 20 legszegényebb területe között található, és ennek megoldására nem látni semmit sem a büdzsében, helyette van gyűlöletkampány a menekültekkel szemben.

Tóbiás József szerint ugyancsak a világ jó gyakorlatait elvető gondolkodás mutatkozik meg a mesterségesen alacsonyan tartott minimálbéren. A munkaadókról szólva azt mondta, senki nem okozott annyi kárt a magyarországi tőkének, mint a kormány, amely felszámolta a jogállamot, a kiszámítható gazdasági környezetet. A szocialista politikus a nemzeti béremelés programjára tett javaslatot, mondván, iszonyú méreteket ölt a dolgozói szegénység. Jelezte, módosító javaslataikat benyújtják majd, a béremelésnek megvan a fedezete.


Mégis több adót fizetünk

A Költségvetési Tanács (KT) összességében teljesíthetőnek ítélte a 2016-os költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott államháztartási hiányt, valamint az államadósság GDP-arányos mértékének csökkentésére kitűzött célokat, mind az ezek alapjául szolgáló makrogazdasági pályát. A KT véleményét Kovács Árpád, a szervezet elnöke ismertette az Országgyűlésben.

Jelezte ugyanakkor, hogy a kitűzött gazdasági növekedéshez a külső feltételek kedvező alakulása is szükséges, vagyis tovább kell erősödnie az Európai Unió gazdaságának, nem mélyülhetnek tovább a geopolitikai konfliktusok és nem gyűrűzhet be a görög adósságválság pénzpiaci hatása. Kedvezően hatna a pénzpiaci forrásbőség fennmaradása, és az olajár viszonylag alacsony szinten való stabilizálódása is.

Azt ugyanakkor hiányolta Kovács Árpád, hogy a társasági adó egységes mértékéről lemondott a kormány. Kovács Árpád méltatta ugyanakkor, hogy a kormány 30 milliárd forinttal, 100 milliárd forintra emelte az országvédelmi alap előirányzatát, továbbá megnövelte a vagyonértékesítésből származó bevétel, valamint egyes adónemek előirányzatát. Vagyis összességében több adót fizetünk jövőre, mint idén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor az adócsökkentés költségvetésének nevezte az előterjesztést, amely "már sokkal több, mint pusztán pénzügyi-tervezési dokumentum: a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb tartópillére" - fogalmazott a miniszter.

A miniszter szavai szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek, hiszen az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak majd a magyar családoknál. Ebből 120 milliárd forintot tesz ki, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődik. Emellett a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése 25 milliárd forintot, a kétgyermekesek adókedvezményének növelése 1 milliárd forintot, az állami közszolgáltatások díjának, illetékének a csökkentése 10 milliárd forintot jelent.