A Hungária Értékpapír ügyfeleit is kártalanítja az új Quaestor-törvény

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

A VS.hu értesülése szerint ilyen értelemben tervezi kiterjeszteni a kormány az újraírandó Quaestor-törvény hatályát. De lesz szűkítés is, a jóváírt kamatokra nem adnak kártérítést. A bankok terhei viszont enyhülhetnek.


Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden egyebek mellett arra hivatkozva semmisítette meg a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló törvény egyes részeit, hogy a jogalkotó diszkrimináció tilalmába ütköző módon határozta meg, hogy csak egy konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg.

Az áprilisban elfogadott törvény eredetileg a fiktív saját kötvények forgalmazásával és a károsultak nagy számával indokolta a kártalanítást. Az Ab ebbe nem kötött bele, csak arra hívta fel a figyelmet, hogy e szempontok nem csak a quaestorosokra érvényesek. A kormány szakértői információink szerint ezért arra jutottak, hogy nem kell túl szélesre tágítaniuk a kártalanítandók körét: az idén, illetve az 5 éves elévülési időn belül bedőlt befektető cégek közül csak a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleire vonatkozna még a szabályozás.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy háttérbeszélgetésen még nem beszélt arról, mely intézmények ügyfelei lehetnek érintettek az újraírt szabályozásban. Ezt azzal indokolta, hogy még folynak az egyeztetések a Bankszövetséggel a kérdésben.


A Hungária Értékpapír Zrt. irodája Budapesten, Hungária Centrum Irodaház

A Quaestorhoz hasonlóan fiktív kötvények kibocsátásával üzletelő társaság tevékenységi engedélyét március elején függesztette fel, majd április közepén vonta vissza az MNB . A Hungária ügyfeleinek kártalanítása májusban elindult ugyan, de külön törvény híján ők csak a Befektetővédelmi Alap (Beva) legfeljebb 6 millió forintos kártalanításában reménykedhettek. A cég több ezer károsultja több alkalommal nyílt levélben tiltakozott a quaestorosok diszkriminatív kártalanítása miatt .

A kormány módosítása viszonylag egyszerűen orvosolná az AB másik kifogását is, amely szerint a törvény az alaptörvénnyel ellentétes módon – kellő felkészülési idő és törvényi garanciák nélkül - kötelezte kárrendezésben való részvételre a Beva tagjai közé tartozó bankokat. Mint Völner Pál elmondta: a pénzintézetek a rájuk kiszabott bankadó vagy társasági adójuk alapját csökkenthetik majd a Quaestor Alap feltöltésének mértékéig. Az állam emellett várhatóan készfizető kezességet vállal azokra a Quaestor Alap által kibocsátott kötvényekre, amelyek révén a kártalanításhoz kellő, jegybanktól esetlegesen felvett áthidaló kölcsönt visszafizetheti a szervezet.

Mint ismert, a Quaestor ügyfelei eddig csak befektetéseik 6 milliós értékhatáráig, a Beván keresztül jutottak kártérítéshez. A kártalanítás 6 és 30 millió forint közé eső részét az e célra létrehozott Quaestor Alapnak kellett volna rendeznie, az alap azonban arra hivatkozva blokkolta a kifizetéseket, hogy a jogi bizonytalanságok (a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás) miatt ehhez sem a jegybanktól, sem piaci szereplőktől nem jutott forrásokhoz.

Az alap felötlésének módjáról a kormány hamarosan egyeztetni fog a Bankszövetséggel – ezt a csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető Lázár János és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal is megerősítette.



A készülő törvénymódosítás egy szempontból biztosan rosszabbul érinti majd a károsultakat, mint az eredeti verzió: az Ab ugyanis azt is aggályosnak nevezte, hogy a kártalanítás „nem volt tekintettel a korábban realizált előnyökre”, vagyis az elbukott tőkeösszeg mellett az évek alatt besöpört – piacinál ráadásul jóval magasabb – hozamokat is visszafizette volna a befektetőknek.

A korábban jóváírt kamatokat az új törvény szerint tehát mindenképp le kell majd vonni a kártalanításból. Vagyis, aki mondjuk egy tíz éve bent lévő, egymilliós kötvénye után minden évben felvette a száz-százharmincezer forintos hozamokat, az könnyen lehet, hogy egy fillért sem kap majd az újrainduló kártalanításban.

Az AB kifogásait figyelembe vevő, módosított Quaestor-törvényt még a mostani parlamenti ülésszak végéig – december közepéig – el akarja fogadtatni a kormány. Az idő szűke miatt ugyanakkor csak kivételes eljárásban, sürgősséggel sikerülhet, amihez viszont négyötödös többségre, vagyis ellenzéki támogatásra is szüksége lesz a kormánypártoknak.