A homeopátia hatástalan, de nem ez a legnagyobb baj

Fotó: By Wikidudeman, via Wikimedia Commons / By Wikidudeman, via Wikimedia Commons

-

Mit gondol a Magyar Tudományos Akadémia a homeopátiáról? Csodaszer-e az őssejt? És mi a gond a valódi tudományos alapokon nyugvó orvoslással?


Áltudományok és bizonyítékokon alapuló orvoslás címmel rendezett ülést a Magyar Tudományos Akadémia. Már a cím is azt sugallta, hogy tisztességben megőszült doktorok fogják ostorozni a kuruzslókat. Lovász László, az akadémia elnöke megnyitó beszédében máris a „gyökércsakrára rezonáló dó hang” éneklésére alapozó gyógyulást emlegette ironikusan, gyorsan leszögezve:


a vélt tudás és a hit nem helyettesítheti a tudomány szigorú mércéjét.

A folytatás azonban meglepően szelídre sikerült, viszont néhány fontos mondat így is elhangzott. Kezdve azzal, hogy az MTA úgy döntött, ideje szembeszállni az áltudományokkal. Az eddig óvatosan körbetáncolt homeopátiáról több előadó kijelentette, hogy bizonyítottan hatástalan, és a mögötte álló elvek miatt ráadásul tudománytalan is. Azaz nincs olyan, hogy a szert addig hígítjuk, míg már biztosan nincs semmilyen hatása, ennek ellenére „a vivő anyag megőrzi a szer tulajdonságait”.


Kiskapukat azonban akadnak a magyar szabályozási rendszerben. Bármi lehet gyógyhatású készítmény, ami „kedvező általános biológiai hatással” rendelkezik, étrend-kiegészítőnek pedig mindent lehet regisztrálni, ami nem mérgező – mondta el az áltudomány definiálását megkísérlő Poór Gyula.


A rendezvényen arról is szó esett, hogy a több száz éves történelem ellenére a modern orvoslás valójában alig negyven-ötven éves. Csak a hit-, józan ész-, majd véleményalapú orvoslás után jelent meg a bizonyítékokon, klinikai vizsgálatokon alapuló orvostudomány. Nehezítésképpen az egészség fogalma is változik, amelyet viszont az egészségügyi ellátóhálózat nem tud követni. Poór Gyula szerint érdekes kérdés, hogy a rejtett, de speciális technológiával kimutatható eltérések, a csak későn jelentkező mutációk, a reprodukciós készségben jelentkező problémák vagy az időskori jól-lét az egészség része-e.


A fenti kérdésekre adott igen válaszokba egy olyan ország egészségügye is bele tud rokkanni, ahol ezt a területet jól finanszírozza az állam, mert jelentősen nő az egyéni terápiás és diagnosztikai igény. Nálunk ráadásul ez a helyzet nem áll fenn. A közfinanszírozás zuhanásszerű csökkenése mellett viszont megnőtt az orvosi magánszolgáltatások jelenléte. Azaz


az ország egészségügye kettészakadt


– mondta Poór. A professzor a problémák sorolása után oda lyukadt ki, hogy az egészségügy globális válságot él át, amire rárakódnak plusz problémaként a magyar sajátosságok is. Nincs ember, nincs pénz, nincs felszerelés, és fájóan hiányoznak a kormányprogramban még kiemelt ügyként szereplő nemzeti egészségügyi koncepció megvalósítási tervei.


Vagyis messze nem a kuruzslók és az egyáltalán nem gyógyító, de cserébe drága szerek a betegek legnagyobb problémái.


Az orvoslás is megkapta a magáét

A medicina és a pszichológiai szempontok eltérnek – mondta ki a rendezvény egyik fontos tanulságát Kovács József bioetikus. Kórházban biztonságosabb szülni, az otthoni környezet viszont pszichológiailag megnyugtatóbb. Míg az orvoslás korábban a beteg pszichológiai igényeire kevésbé volt tekintettel, az otthonszülési mozgalmak elindítottak egy trendet, a kórházak igyekeznek kevésbé kaszárnyák lenni. „Meghalni is jobb otthon” – folytatta a professzor. A kórház megadhat mindent, amire a testnek szüksége van, de a pszichológiai igények az élet vége felé is eltérnek.


A betegekben lehet egyfajta igény a spiritualitásra: nemcsak az érdekli őket, hogy mit kell bevenni napi hányszor, hanem felmerülnek a „miért én lettem beteg” jellegű kérdések is. A lelki kérdésekről viszont – és erről egy remekül felszerelt norvég kórházban végzett vizsgálatot hozott példának Kovács – az orvosok a testi problémákra terelik a beszélgetést. A bioetikus szerint ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy csak placebo hatású módszerek felé fordulnak a betegek.


Placebo, napi kétszer, 20 mgramm

A placebo önmagában is problémát jelent, erre több előadó is kitért. A közbeszéd a hatástalan szert nevezi placebónak, az orvosok számára viszont a placebo az, ami rendelkezik vélt vagy valós pozitív hatással, de ezt nem a hatóanyag okozza. Gyógyszer pedig olyan hatóanyagból lehet, amely többszörös teszteken bizonyította, hogy a placebónál komolyabb hatása van.

Csodát ígérni nem szabad

A hangulatot végül Kriván Gergely, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház orvosa oldotta, amit egy gyermekrákkal foglalkozó szakembertől egyáltalán nem vártunk. Az előadás a „keserű narancs és svájci alma őssejt kivonatát” használó arckrémektől indult és a százötven százalékos egészségjavulást ígérő csodaszereknél élt véget.


Kriván arról beszélt, hogy a csodaszernek beharangozott őssejtterápia valójában mire jó – például remek eredményeket értek el rosszindulatú hematológiai betegségekkel szemben –, és mit ígérnek a profitorientált őssejtbankok. Míg bankból származó köldökvér-őssejtekkel valóban jó eredményeket lehet felmutatni, a magánbankokban eltárolt 4 millió mintának csak egy század százalékát használtak fel eddig saját célra. Ezeknek a túlnyomó többségét pedig egy, a Duke Egyetemen működő kutatóhely végezte, a többi magánbank egyelőre csak tárol. Ezt viszont Kriván szerint a módszerek és a banktípusok összemosásával, akciót és kuponkódot kínálva teszik, ami fent kellene akadjon a törvényi szabályozáson.

Úgy véli, az ismeretterjesztésben az orvosoknak is van felelősségük, még akkor is, ha egy-egy erősebb nyilatkozat után a magánbankok ügyvédi levelekkel jelentkeznek – egy ilyet be is mutatott. És bár az MTA eddig tartózkodott attól, hogy túlzottan sarkos állításokat tegyen az áltudományokról, most úgy tűnik, tényleg felvette a kesztyűt ellenük.