A héten dönthet a kormány az új lakások áfájának csökkentéséről

Fotó: MTI / Bániczky Márta

-

A kormány a beruházások élénkítése érdekében 30-40 milliárd forint bevételről mondana le. Ám az építőipart támogató csomag összeállítását megakasztotta az Európai Bizottság, amely kifogást emelt a bankok támogatása ellen. Ez megnehezíti a megállapodást a kedvezményes hitelekről.


A VS.hu több forrásból is úgy értesült, hogy már a héten a kormány elé kerül egy átfogó lakásprogram, amelynek része az új építésű lakások általános forgalmi adójának mérséklése. A döntés-előkészítő anyagot a Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíti, és ennek keretében vizsgálják, bevezethető-e az építőipari érdekképviseletek által szorgalmazott 5 százalékos kulcs, vagy csak az internet esetében is elfogadott 18 százalékos mértékig menjenek el.


Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Koji László érdeklődésünkre azzal érvelt, hogy ha csak 9 százalékpontot engednek el a jelenlegi 27 százalékos adókulcsból, akkor azt teljes egészében lenyelik az ingatlanfejlesztők. Kétségtelen, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amelyben nem kisebb cégek vesznek részt, mint Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Futó Péter érdekeltsége, maga is az 5 százalék mellett érvel.

Számításaik szerint tagszervezeteik idén például még 3 ezer lakást sem építenek. Az összes új építésű lakás száma is 10 ezer alatt marad, ezeknek a teljes áfatartalma még 30 milliárd forint sincs, feltéve, hogy valóban megfizetik utánuk a forgalmi adót. Az ingatlanfejlesztők ráadásul azt állítják, hogy ugrásra készen várnak 5 ezer lakás építésével, és ha kellően vonzónak tartják a gazdasági környezetet, akkor beindulnak a beruházások. Tény, hogy a jelentős lobbierővel bíró Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. is azt pedzegette tavasszal, hogy belépne a lakásfejlesztői piacra.


Az IFK, tagszervezetei lehetőségeit figyelembe véve, úgy kalkulál, hogy jövőre 10 ezer, 2017-ben 15 ezer, 2018-ban pedig már 20 ezer lakás épülhetne, ha 2016-tól 5 százalékra vágnák vissza az áfát. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2017-re már az adócsökkentés miatti elveszett adóbevételt is kompenzálná a felpörgő építés, nem beszélve arról, hogy az ágazat plusz 49 ezer embernek adna munkát. Igaz, többen arra is figyelmeztetnek, hogy már nincs is elég szakember Magyarországon egy nagyobb építőipari kereslet kielégítésére.

A kilábalás nem töretlen


Pénz is kell a vásárláshoz

Koji László abban is vitatkozik az ingatlanfejlesztőkkel, hogy a jelenlegi, négyzetméterenként átlagosan 300 ezer forintos árból ne érné meg az építkezés. Szerinte inkább az a baj, hogy nincs vevő. Mint mondta, „ha a lakossági finanszírozást megoldanák”, akkor a fiatalok inkább a hitelt fizetnék ki a havi 70-80 ezer forintból, mintsem a bérleti díjat. Vagyis a jelenleginél kedvezőbb hitelfeltételekre lenne szükség.


A kormány is ezen dolgozik. A harmadik negyedévben mért 2,3 százalékos GDP-növekedés továbbra is a gazdaság lassulását jelzi. A Nemzetgazdasági Minisztérium építőipari élénkítőcsomagért felelős helyettes államtitkára, Balogh László nem véletlenül közölte rögvest a kellemetlen adat megjelenése után, hogy az új lakásprogram


az új építésű lakásokat és a használt lakások felújítását egyaránt megcélozza, és a családok támogatásának némi bővítését is jelentheti.


További intő jel a kormánynak, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós pályázatok kifutásával elapadtak az építőipari megrendelések


A lakásépítéshez szükséges hitelprogram ugyanakkor némi késedelmet szenvedhet, miután az Európai Bizottság két ponton is kifogásolja azt a megállapodást, amelyre a kormány a bankok aktívabb hitelezését építi. A kabinet még februárban egyezett meg az Erstével és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy 2016-tól csökken a bankadó mértéke, cserében viszont a pénzintézetek könnyebben és jobb feltételekkel nyújtanak hiteleket.


Az Erste viszont már jelezte elégedetlenségét. Azzal, hogy a kormány a brókerbotrányok költségeit, különösen a Quaestor károsultjainak kifizetését a pénzintézetekre hárította, újabb több száz milliárd forint terhet rakott a bankokra. Az Európai Bizottság pedig még azt a 10 milliárd forintos adókedvezményt is megfúrta, amelyet azoknak a pénzintézeteknek szántak, amelyek a válság idején aktívabban hiteleztek, mondván ez tiltott állami támogatás.

Ennek ellenére az is igaz, hogy az év első háromnegyedében 256 milliárd forint új lakáscélú hitelt adtak a bankok a háztartásoknak. Ez ötéves csúcsot jelent, és 48 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának összegét. Népszerű a családok otthonteremtési kedvezménye (csok, az „új szocpol”) is, ám az ingatlanhoz jutás államilag támogatott formája a lakásvásárlásoknak így is csak legfeljebb a tizedét oldja meg. A méret- és árkorlátozás főként Budapesten akadályozza, hogy a csok járuljon hozzá a nagyobb piaci kereslethez.

A kormánynak most ebben az erőtérben kell mérlegelnie, meddig tud elmenni a bevételek csökkentésében, hogy a beruházásokat, ebben az esetben a lakásépítéseket ösztönözze. Szó van egy beruházási alap felállításáról is, amely ugyancsak forrást jelenthetne az építőiparnak is. Úgy tűnik, az államháztartás idei bevételeiből van mozgástere a kabinetnek. Az október végi adatok szerint máris 570 milliárd forinttal több folyt be a különböző adókból, mint 2014 első háromnegyed évében.


Nyugat-Magyarország ebben is verhetetlen


És itt vannak még az uniós pénzek is

Bár Lázár János miniszter és stábja hosszasan elvitázott arról, hogy a családi házak energetikai felújítását lehet-e, vagy sem uniós forrásból finanszírozni, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Szabó Zsolt érdeklődésünkre elmondta, hogy már csak a brüsszeli határozatot várják ahhoz, hogy uniós pénzekre támaszkodó hitelforrásból ezeket a pályázatokat is ki tudják írni.


A tervek szerint a háztartásoknak kellene állniuk a beruházás egyharmadát zsebből, másik kétharmadát pedig kedvezményes hitelből, méghozzá úgy, hogy további egyharmad nullaszázalékos kamatozású lenne, a harmadik harmad pedig 2 százalékos. Erre a célra eredetileg 240 milliárd forintot szántak, de ez vélhetően jóval kisebb keret lesz.

Várhatóan márciusban írják ki azokat a tendereket is, amelyeknek a 124 milliárd forintjából közintézményeknek, egyházi és civil szervezetek intézményeinek az energetikai felújítását, valamint a távhőszolgáltatás modernizálását finanszírozzák. Közvetve ez ugyancsak az építőiparnak jelent majd megrendelést.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pedig már ezekben a hetekben megjelennek az első pályázatok, amelyekből az önkormányzatok óvodákat, iskolákat újíthatnak fel, vállalkozások számára fontos utakat építhetnek, vagy éppen az önkormányzatok gazdasági tevékenységéhez szükséges épületeket húzhatják fel. Ezek a pénzek megyénként 40-50 milliárd forintot jelentenek.

Mindez azonban még nem lesz elegendő a lassuló gazdasági növekedés, a 2014–2015-ben tapasztalható uniós források, valamint a Volkswagen-botrány okozta kiesés pótlására, hiszen az építőipar súlya mindössze 4,6 százalék a gazdaságban. Igaz, a beruházásoknak majdnem a felét adja ez az ágazat – mondja a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, Petz Raymund. A lakásépítés azonban az építőiparnak csak az egytizedét nyújtja, tehát még ha 50 százalékkal bővül, akkor is csak mintegy 5 százalékpontos növekedést produkálhat az ágazat egészében.