A helyi Jobbik árnyai vetülnek az osztrák menekültpolitikára

Fotó: MTI/EPA/APA / Helmut Fohringer

-

Nem csak az osztrák politikusok megosztottak a menekültkérdésben, hanem a választóik is. Ráadásul a hamarosan jövő választások és az FPÖ is bekavart a menekültügynek.


Miután Németország bejelentette, hogy határellenőrzésbe kezd, az osztrák vezetők gyakorlatilag össze-vissza nyilatkoztak. Vasárnap először a szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann beszélt arról, hogy országa nem vezet be hasonló lépést. Este a néppárti külügyminisztere, Sebastian Kurz naivnak nevezte őt, és azt mondta, hogy ő visszaállítaná a határellenőrzést. Másnap, hétfőn, rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Faymann a néppárti Reinhold Mitterlehner alkancellárral, és bejelentették, hogy 2200 katonát vetnek be, és utóbbi felvetette, ha Németország határellenőrzésbe kezd, akkor nekik is így kell tenniük. Pár órával később a szintén néppárti belügyminiszter Johanna Mikl-Leitner Brüsszelben már tényként jelentette ki a határellenőrzés elindulását.

Az egymásnak ellentmondó mondatoknak azonban megvan a politikai háttere.

Ausztriában jelenleg nagykoalíció van, ami hagyományosnak mondható a II. világháború utáni osztrák politikában, 1945 óta csupán 17 olyan év volt, hogy nem ez volt a politikai formáció az országban.. 43 évig a jelenleg is kormányzó szociáldemokrata párt (SPÖ) a néppárttal (ÖVP) kötött szövetséget. A szociáldemokrata Faymann kancellár három olyan kormánytaggal van összekötve a menekültkérdés menedzselésében, akik a másik párt, az ÖVP tagjai.

A két párt közötti ellentét most újra megelevenedett a menekültválság miatt.


Fontos választások

Az ellentétek már csak azért is komolyak most, mert az ország lakosságának közel 40 százalékát adó két tartományban, Felső-Ausztriában és Bécsben hamarosan választások lesznek, és mindkettőben, mint ahogy országosan is, komoly mértékben megerősödött a jobboldali populisták pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).


Mi az az FPÖ?

A párt leginkább onnan lehet emlékezetes, hogy 1999-es választásokon az azóta elhunyt Jörg Haiderrel az élen a második legerősebb pártja lett Ausztriának, és a kormányban is helyet kaptak. Sokáig úgy volt, hogy a pártelnök lesz az új kancellár, nemzetközi nyomásra végül inkább úgy döntöttek, hogy az ország vezetője a koalíciós partner Néppártból kikerülő Wolfgang Schüssel legyen.

A Szabadságpárt nem jött ki jól a kormányzásból, a belső ellentétek is kiéleződtek, ami végül pártszakadáshoz vezetett, ekkor hagyta el a pártot Haider is. Az akkor még csak az FPÖ bécsi elnökeként munkálkodó Strachénak viszont jól jött a nagy felfordulás, 2005-től ő lett a párt elnöke. Az addig radikális jobboldaliakat és gazdasági értelemben vett liberálisokat tömörítő FPÖ fordulatot vett, kidobta mindkét társaságot, helyette muszlimellenes, és a munkásokat támogató párt lett.


Felső-Ausztriában az előrejelzések szerint a néppárt támogatottsága a legutóbbi, 2009-es választások óta akár nyolc százalékot is csökkenhetett, de még így is ők a legnagyobb támogatottsággal bíró párt. Arányaiban az SPÖ is hasonló veszteséggel zárja ezt a ciklust, a FPÖ viszont több mint 10 százalékot javíthat.


Michael Häupl


Komolyabb csata várható október közepén Bécsben, ahol akár még az is előfordulhat, hogy a II. világháború óta a legnagyobb támogatottsággal bíró SPÖ-t legyőzi az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint ugyanis csak 2-4 százalék köztük a különbség, és az FPÖ egyre nagyobb támogatottságra tesz szert.

Így a két fő szembenálló fél a 21 éve Bécs polgármestereként dolgozó Michael Häupl, és a Szabadságpárt fővárosi vezetője, a párt országos elnöke, Heinz-Christian Strache (portrénkat itt olvashatja róla) lesz.


Heinz-Christian Strach


Az FPÖ-nek folyamatosan nő a támogatottságuk, olyannyira, hogy a 2013. szeptemberi választások után a közvélemény-kutatások alapján az év végére megelőzték a két nagykoalíciós pártot, és most, a nyár elejétől már stabilan ők a legnagyobb népszerűségnek örvendő párt Ausztriában.

Ez a támogatottság pedig Bécsre is kivetült, mert noha ott még mindig a szociáldemokratáknál az előny, a muszlim- és indegenellens FPÖ-nek úgy sikerült megközelítenie őket, hogy a város lakosságának 25 százaléka külföldi, 40 százaléka pedig valamilyen migrációs háttérrel rendelkezik. A vallási hovatartozásukról a legutóbbi adatok 2001-esek, eszerint Bécs 10 százaléka muzulmán.

Mind országosan, mind Bécsben bele kell tehát húzniuk a nagykoalíció pártjainak, utóbbiban főleg a Néppártnak, amit a legutolsó helyi választások óta nem csak a Zöldek előztek már meg, hanem a 2012-ben alapított liberális NEOS is csak pár százalékkal marad le tőle. Így nem teljesen meglepő, hogy a határ ellenőrzése mellett érvelnek a néppárti politikusok, ezzel próbálva választókat elhódítani az FPÖ-től.


megosztott ország

A további kérdésekben, ahogy a kormány, úgy a lakosság is megosztott. Az oe24.at szerint az, hogy az FPÖ most a legerősebb párt és az SPÖ a második, pont azt mutatja, hogy az osztrákok is a két véglet felé húznak.

Bécsben a polgármester Häupl például még kedden is úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tervezi maximálni a városba érkező menekültek számát, mondván, akinek „az élete vagy a testi épsége veszélyeztetett, azoknak kötelességünk segíteni”.

Ezzel szemben Strache pártja olyan szlogeneket hangoztat évek óta, hogy: „Új mecsetek helyett, új lakásokat!”, „müezzin helyett Stephansdom”, vagy „iszlám helyett haza”.

A megosztottságot és az összevisszaságot a különböző közvélemény-kutatások is jól mutatják. Az egyik szerint Faymann jött ki nyáron a legjobban a menekültválságból, mert alkancellárjával. Mitterlehnerrel együtt a legnépszerűbb politikus most. Egy másik kutatásból viszont az látható, hogy a belügyminiszter Mikl-Leitner után a kancellár a menekültpolitika legrosszabb figurája Ausztriában.

Arra a kérdésre, hogy Ausztria mennyi menekültet tud befogadni, egy felmérés szerint a skála két szélsőértékét választották a legtöbben: 28 százalékuk úgy gondolja, nincs is szükség felső határra, ezzel szemben 39 százalékuk válaszolt úgy, hogy 80 ezernél kevesebb menekültet kellene befogadniuk.



Egy másik kutatásban arra jutottak, hogy a társadalom 49 százaléka azt gondolja, hogy az országban maradók negatív hatással lesznek az országra. 24 százalékuk szerint pozitív, míg 22 százalékuk szerint pedig semmilyen hatásuk nem lesz Ausztriára.



Kitekintés és ellenpélda

Németországban pont féltávnál tart az Angela Merkel által vezetett szövetéségi kormányzat, 2017 őszén lesznek újra választások, és tartományi szinten is csak jövő márciusban tartanak majd. Így a menekültprobléma nem határozza meg annyira a pártokat, legalábbis olyan szempontból nem, hogy a közelgő választásokon emiatt szavazatokat nyerhessenek. Igaz, a szintén tavasszal választó Baden-Württemberg vezetője a Zöldek közül kerül ki, ennek ellenére az első olyan tartomány volt, aki kitette a megtelt táblát.

Bár Németországban több erőszakba fordult tüntetés is volt menekültszállások mellett, és több ilyet próbáltak is felgyújtani, a politikai támogatottságban nem látszik, hogy bármilyen változást hozott volna a menekültkérdés. A pártok szinte ugyananyi szavazatot kapnának, ha ma lennének a szavazások, mint 2013-ban.

A komolyabb támogatottságú pártok közül a populista Alternative für Deutschlandnak (AfD) szúrja leginkább a szemét a menekültek. Szeptemberben egy stratégiát dolgoztak ki, de ebben ők is „csak” annyit írnak, hogy vissza kell állítani a határőrizetet, egy 48 órás menekültügyi eljárást kell lefolytatni a határ közelében, meg kell szüntetni a menekültek „zsebpénzét”, és nem adhatnának be biztonságos országból érkezők menekültkérelmet.

A közvélemény-kutatásokból szintén az látszik, hogy noha a legfontosabb németországi problémának a menekültkérdést látják, 61 százalékuk úgy gondolja az érkezők nem jelentenek fenyegetést a társadalomra, 81 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nem is változik meg ettől egyáltalán az életük.


A legfrissebb – és talán legalaposabb – felmérést a ZDF televízió közölte múlt hét pénteken.
  • A válaszadók 66 százaléka helyesnek tartotta, hogy beengedték a Magyaroszágról jövő menekülteket, még akkor is, ha a megkérdezettek 88 százaléka úgy gondolta, emiatt még többen fognak érkezni az országba

  • 72 százalékuk szerint nem lesznek arányosan elosztva Európában a menekültek, de 62 százalékuk úgy tartotta, hogy meg tudnak birkózni ilyen sok menekülttel, és pont ennyien gondolták azt is, hogy Németországot megerősítik a menekültek

  • emellett Merkel és – szintén nagykoalíciós – kormányának politikáját is támogatják: a többség szerint pont elég az a hat milliárd euró, amit erre a kormány elkülönített

  • valamint a leírtak ellenére, a németek 50 százaléka úgy gondolja az idegenellenesség nagyon megerősödött Németországban, 47 százalékuk szerint pedig nem olyan nagyon.