A háború elől menekülnek magyar egyetemekre a kárpátaljaiak

-

A kárpátaljai magyarok diákok ugyanúgy a jobb megélhetésért mennek külföldre, mint ukrán társaik vagy mint a magyarországi diákok többsége. Zubánics Lászlóval, a nemrégen felújított Ungvári Nemzeti Egyetem dékánhelyettesével beszéltünk.


Milyen fejlesztéseken esett át az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE)?

A 2015–2016-os tanévben számos fontos, magyar költségvetési és közalapítványi forrásból származó fejlesztés zajlott az Ungvári Nemzeti Egyetemen, ezen belül a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karon. A Külgazdasági és a Külügyminisztérium a Hungarológiai Központ felújításához, illetve működésének biztosításához járult hozzá, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alapon keresztül hozzájárult a fizikai laboratórium fejlesztéséhez, illetve a Pallas Athéne Domus Concordiae Alapítvány támogatása révén sikerült felújítani a kollégium egy teljes szintjét, modern könyvtárat, számítógépes szaktantermet is kialakítottunk, illetve sikerült felújítani korábbi technikai hátterünket is.

Részben ezek a beruházások ösztönöztek más, a határmenti együttműködés, illetve a jószomszédsági politika vonalába illeszkedő programokat, így a kollégium egy újabb szintjének felújítását, illetve egy korszerű sportlétesítmény kialakítását a kollégium mellett, amelyeket már nem csupán a magyar, de a többségi nemzethez tartozó diákok is használhatnak. Ezeket a beruházásokat a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztosi hivatala finanszírozta.

– Hová sorolná az UNE-t a kárpátaljai felsőoktatási intézmények között?

Kárpátalján a magyar nyelvű felsőoktatás kezdeteit 1963-ra datáljuk, amikor megnyitotta kapuit az Ungvári Állami Egyetem filológiai tanszéke. A felsőoktatási paletta 1996-ban a beregszászi főiskola megnyitásával jelentősen bővült. Más oktatási intézmények részaránya a felsőoktatási képzésben gyakorlatilag elhanyagolható. Ugyanakkor az elmúlt 5 esztendőben végbement folyamatok jelentősen átrajzolták a kárpátaljai magyar oktatási képet. Ennek egyik oka, hogy 2011-től 2016-ig 35 százalékkal csökkent a magyar tannyelvű oktatási intézményekben érettségiző diákok száma. Az Ukrajna keleti megyéiben zajló háborús konfliktus és a gazdasági krízis oda vezetett, hogy a Kárpátalján érettségizett, felsőfokú képzésben részesülni kívánó diákok 75 százaléka már Magyarországon akarja folytatni tanulmányait.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem, illetve ezen belül a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar az egyetlen olyan magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény, amely rendelkezik a legmagasabb akkreditációs szintű besorolással. A vstup.info Egységes Országos Adatbázis adatai szerint 2016-ban az UNE MTHTK 5 alap baccalaureus programjára 135 diák jelentkezett. Közülük 83-an első és második prioritásként az Ungvári Nemzeti Egyetemet jelölték be, ami azt mutatja, hogy ennyi diák tanulna tovább megfelelő tandíjbiztosítás, illetve ösztöndíjas helyek megléte esetén. 103 diák jelentkezett 5 magiszteri programra. Sajnos az államilag biztosított ösztöndíjak száma évről évre csökken. 2005-ben 40 ösztöndíjas helyünk volt, az idei évre ez ötre csökkent. A főleg vidéken, mezőgazdaságból élő magyar családok részére az éves tandíj befizetése jelentős anyagi megterhelést jelent, így sokan nem, vagy az anyaországban folytatják tanulmányaikat. Ez egyébként általános tendencia, azaz a többségi nemzethez tartozókat is érinti, mi több, Lengyelország, Csehország és Szlovákia ukrán diákok számára biztosított nagyszámú ösztöndíjas hellyel gyakorlatilag elszipkázza a tehetséges diákokat.

Akkor a kelet-ukrajnai háború ezek szerint több szempontból is sújtotta Kárpátalját?

– A kelet-ukrajnai válság részben gazdasági migrációt váltott ki, amit a katonai behívások is súlyosbítottak. Ez azt jelentette, hogy 20–40-es férfi korosztály saját biztonsága miatt akkor is külföldön vállalt állást, ha korábban helyben is volt megfelelő egzisztenciája. Nemzetpolitikai szempontból jelentős probléma, hogy Magyarország célországból immár tranzitországgá vált, a legtöbben Csehországban, Németországban és Nagy-Britanniában vállaltak állást.

– Ennek fényében a kárpátaljai magyarság helyzetét ön hogyan ítéli meg?

– Ami a kárpátaljai magyarság életét illeti, sajnos a települések kiürülése tapasztalható, elsősorban az értelmiség (tanárok, egészségügyi szakemberek) migrációja vált nagyon feltűnővé. Sajnos ennek pótlása csak részben történik, ezért a közeljövőben jelentős káderproblémával kell szembenézünk. A jó szakemberek munkáját nem tudjuk megfizetni, így nem is tudjuk itthon tartani őket.

– Magyarországon a kormány azt kommunikálja, hogy Nyugat-Európa elszívja a fiatalokat, és így nem valószínű, hogy akik egyszer elmennek, azok vissza is jönnének. Önöknél is érzékelhető hasonló folyamat?

– A 2016. évi statisztikák szerint 840 diák érettségizett magyar középiskolákban, illetve közel 300 magyar anyanyelvű diák fejezett be valamilyen ukrán oktatási intézményt. 40 százalék nem teljesítette megfelelő nívón az emelt szintű teszteket, így felsőfokú képzésbe nem kapcsolódhattak be. Ezen adatok szerint 600 diáknak volt lehetősége felvételizni, s mindösszesen 120 fő jelentkezett az ungvári egyetemre vagy a beregszászi főiskolára. A Magyarországon továbbtanuló diákok túlnyomó többsége nem tér haza, lévén, hogy ottani diplomájával vagy tudományos fokozatával nem tud mit kezdeni a diplomák kölcsönös elismerésének hiányában. Ennél súlyosabb probléma, hogy a határ menti településekről sok család már magyarországi középiskolába vagy gimnáziumba járatja a gyerekét, ezért iskoláink is kiürülnek. A Beregszászi járás több településén a magyar nyelvű iskola az oda beíratott roma gyerekeknek köszönhetően működhet még.

– Mit tesznek azért, hogy ez megváltozzon?

– Kezdeményeztük a magyar kormánynál, hogy minden érdekelt fél bevonásával dolgozzunk ki egy rövid távú, illetve egy távlati oktatási stratégiát, aminek többek között az lenne a célja, hogy megerősítsük a középfokú oktatást, annak színvonalát. A rendelkezésre álló források újragondolása révén lehetőséget kell találnunk arra, hogy kardinális módon javítsuk a kárpátaljai magyar iskolák pénzügyi, műszaki és tanári helyzetét, mivel csak ez képezheti egy stabil felsőoktatás alapját.

– Hogyan tudnának még sikeresebbek lenni?

– Ukrajna gazdasági helyzete miatt az oktatáspolitikája az elmúlt években folyamatosan átalakult, ami többek között azzal is járt, hogy az állami finanszírozás megszűnése miatt egyre több egyetem kényszerült költségtérítéses szakok bevezetésére. Ez viszont a kisebb, vidéki egyetemek megszűnéséhez vezet, lévén, hogy amennyiben valaki tandíjat fizet, akkor inkább a nagyobb egyetemeket választja. Kárpátalján is több egyetem, kihelyezett egyetemi tagozat, főiskola működik, ezek egy része óhatatlanul meg fog szűnni. Az Ungvári Nemzeti Egyetem esetében a megoldást az a multikulturális háttér adhatja, amely megalapítása óta jellemzi, illetve amely miatt jelenleg is több mint 500 külföldi diák tanul itt.

– Mennyire van párbeszéd a kisebbség és a többségi társadalom között?

– A kölcsönös egymásra utaltság, illetve a magyarságnak a múlt évi önkormányzati választásokon való egységes fellépése regionális szinten meghozta a maga eredményeit, azonban az országos folyamatok gyakorlatilag „önjáróvá” váltak, s egyaránt sújtják valamennyi nemzetiség képviselőit. Sajnos negatív tendenciák is vannak.