A Gyurcsány-vadászat első nagy trófeája

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Letöltendő börtönbüntetést kapott Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. A Gyurcsány miniszterelnöksége idején magas pozícióban lévő emberek közül nem ő az egyetlen, aki ellen több bírósági ügy is indult. A volt kormányfő szerint ezek politikai perek, melyekben többeket arra akartak rábeszélni, hogy valljanak ellene.


„Informálisan kaptam ajánlatot, hogy ejthetik a vádat, ha Gyurcsány Ferencre terhelő vallomást teszek” – mondta az úgynevezett sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, miután nem jogerősen négy évre ítélték.

Tátrai az ítélet után az ATV-nek adott interjúban azt is mondta, arra soha nem gondolt, hogy a volt kormányfőre valljon, hiszen ennek nem lett volna alapja. Az állítólagos ajánlatot szerinte nem lehet bizonyítani, közvetlenül nem is neki, hanem az ügyvédjének tették. A volt MNV-vezér már évekkel ezelőtt, a HVG-nek adott interjúban is beszélt arról, hogy még a nyomozás megszüntetését is kilátásba helyezték, „ha megoldja a főügyész úr nagy problémáját”, vagyis Gyurcsányra vall.


King City, Sukoró-ügy

A Sukoró-ügyben 2009-ben indult nyomozás, a vád szerint egy tervezett kaszinóberuházás miatti – végül nem befejezett – telekcsere az állam és egy másik fél között több mint 1 milliárdos kárt okozott volna az államnak. Tátrai Miklóst és Császy Zsolt volt MNV értékesítési igazgatót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt ítélték most el.

Az ügyben Gyurcsány Ferencet is meggyanúsították, hogy ő adott utasítást a telekcserére. Az ügyészség 2012 júliusában bizonyítottság hiányában befejezte ellene a nyomozást, a bíróságon tanúként jelent meg.

Ez az ítélet az első komoly elmarasztalás a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségéhez köthető személyek elszámoltatásának kísérletei közül. Gyurcsány Ferenc a VS.hu-nak azt mondta, még két folyamatban lévő ügyben ajánlották fel a vádlottnak, hogy ha rá vall, enyhébb büntetést kap, vagy elengedik.

Hogy melyik ez a két ügy, azt nem árulta el. Felesége, Dobrev Klára korábban az Origónak adott interjúban azt mondta, fel voltak készülve rá, hogy a volt miniszterelnököt is elviszik bilincsben Sukoró vagy valami más ügy miatt. Dobrev Klára szerint „a vagyonkezelő korábbi vezetőit tartották sakkban, hogy végre valljanak a volt miniszterelnök ellen”.

Gyurcsány Ferenc a bíróság döntése után a VS.hu-nak azt mondta,


ez egy koncepciós per volt, politikai ítélet született,

hozzátéve: „az ügyben eljárók és a megrendelők börtönben végzik”.

„A politikai indíttatású perek 95 százalékában eddig folyamatosan felmentő ítéletek születtek, ez az első olyan nagy horderejű ügy, ahol a bíróság megadta magát a megalapozatlan ügyészségi indítványnak” – fogalmazott a volt kormányfő, aki szerint az elítéltek ártatlanok.

Gyurcsány most azt mondta lapunknak, Tátrai Miklós, Szilvási György volt titokminiszter, illetve Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója ellen folytak vagy folynak politikai indíttatású perek.


Tátrai: 4 másik ügy

Tátrai Miklóst több más ügyben is meggyanúsították, többnyire hűtlen kezeléssel. Van, amelyik még nem ért véget.

Ménesbirtok

A vád szerint a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetője, Mezei László, Tátrai felbujtására 365 milliót utalt a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. részére fiktív megállapodás és számla alapján. Az első fokon eljáró bíró szerint a vád nem állta meg a helyét, a megállapodás „valós gazdasági érdekek mentén köttetett”, nem okozott kárt. A másodfok is felmentette Tátrait és Mezeit is. Az eljárás alatt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a 365 millió Tátrai számláján kötött ki – emiatt Tátrai perelt és nyert.

Bábolnai földügy

Budai Gyula még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökeként tett feljelentést 2009-ben, mert egy évvel korábban eladtak két Bábolnához tartozó telket 227 millióért, amelyeket a terület átminősítése után 8 milliárdért árultak. A Népszabadság azt írta, Tátrai Miklóst a bíróság felmentette.

Fradi-pálya

A Fradi-pálya eladása miatt még 2011-ben gyanúsították meg hűtlen kezelés miatt őt és másik három embert, de a vádemelésnek nincs nyoma. Tátrai egy interjúban utalt arra, itt „csak előzetesben volt”. Viszont Tátrai is feljelentést tett az ügyben, mégpedig a visszavásárlás miatt, hűtlen kezelés gyanújával. Erről a nyomozásról semmi hír.

Moszkvai ingatlaneladás

A másik nagy ügy a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása miatt indult büntetőeljárás, ahol hűtlen kezelés helyett végül bűnpártolással vádolták meg Tátrait és Császy Zsoltot. Vádlott a volt moszkvai nagykövet és egy exállamtitkár is. A vád szerint 13 milliárdos kár érte az államot.


Bíróságon a közeli bizalmas is

Szilvásy György ellen is több eljárás indult. Az úgynevezett „kémügyben” – melynek részleteiről nem tudni semmit, államtitokra hivatkozva az egészet 2041-ig titkosították – Szilvásyt 2013-ban első fokon 2 év 10 hónap börtönre ítélték, a másik két vádlottat, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőit, Galambos Lajost és Laborc Sándort is elítélték, 2 év 10 hónapra, illetve 1 évre. A másodfokú bíróság megsemmisítette a döntést, és visszaküldte első fokra. Szilvásy szerint törvénytelen volt vele szemben az eljárás.

Az UD Zrt.-botrány miatt Szilvásy azért állt bíróság elé, mert 2008 őszén átadta az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azt a felvételt, amelyen elődei, Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok beszéltek az UD Zrt. egyik akkori vezetőjével. Különleges személyes adattal való visszaéléssel vádolták meg. Ez alól idén januárban mentették fel jogerősen – írta az Origo. Laborc Sándort jogosulatlan információgyűjtéssel vádolták meg, de őt is jogerősen felmentették.

Laborcot és Galambost nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjával is bíróság elé állították – sajtóhírek szerint a Political Capital elemző- és tanácsadó cégnek adott több tízmilliós megbízások miatt –, ám tavaly szeptemberben jogerősen is felmentették őket bűncselekmény hiányában.

Szilvásy legsúlytalanabb ügye hamis tanúzás gyanúja volt: a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ellen folyó nyomozás során azt mondta, kifizetett 30 különleges gesztenyefa-csemetét, holott az ügyészség szerint nem is. 2014-ben nem jogerősen felmentették.

Benedek Fülöpöt viszont 2011-ben jogerősen elítélték, mert hivatali hatalmával visszaélve segített egy pákozdi természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké nyilvánításában. Benedek a Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese is volt. Másfél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve.


Újabb miniszter a célkeresztben

Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is bíróság elé vitték a hatóságok: Budai Gyula bejelentése szerint egy dandártábornok bevallotta, egyszer 12 millió forintot vitt Fapál László akkori államtitkárnak, aki ebből 4 milliót egy whiskey-s dobozba tett azzal, hogy „a főnöknek” (Juhász Ferenc miniszternek) lesz. Juhászt az ügyben csak tanúként hallgatták meg, azt mondta, soha nem kért és kapott pénzt, a whiskey-s doboz „népmesei elem”.

A vád szerint magas rangú katonatisztek több mint 200 millió kenőpénzt tettek zsebre. Az ügynek 17 vádlottja volt, 15-öt felmentettek, két ember – az Origo beszámolója szerint – börtönbe került. Fapál szerint őt politikai motivációból rángatták bele, szerinte valójában Juhász volt a célpont.

Juhász Ferenc és Fapál László ellen hűtlen kezelés vádjával is indult per, Fapál ugyanis kedvezményes áron jutott állami lakáshoz. Első fokon felmentették őket, a másodfok azonban visszadobta az eljárást, mondván, a katonai bíróságnak kellett volna eljárnia, a per tehát újraindul.

Szintén az elszámoltatás keretében indult vizsgálat az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnél (EKI) is. Két volt szocialista politikust, Kárpáti Zsuzsannát, az EKI korábbi főigazgatóját és Vári Gyulát első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték hűtlen kezelés miatt. A vád szerint fiktív szerződésekkel 8 millió forinttal károsították meg az államot.


„Közös kudarc” lett

A Fidesz nagy lendülettel vágott bele az elszámoltatásba: előbb Papcsák Ferenc, később Budai Gyula kutatta a zűrös ügyeket 2012-ig. Nem volt túl sikeres a tevékenységük, még Kövér László házelnöktől is nyilvános bírálatot kapott. Kövér 2013 végén azt mondta, több mint 1400 ügyben indult eljárás, 61-ben történt feljelentés, de csak 7 eset jutott el vádemelésig. „A nagy hó leesett, majd szinte elolvadt” – fogalmazott, hozzátéve: „közös kudarc” az elszámoltatás.

Az elszámoltatás már a 2010-es kampányban is forró téma volt, megígérték a 13 „legmocskosabb ügy” kivizsgálását. Az Index korábbi listája alapján mutatjuk, melyek ezek, és hol tartanak, illetve tartottak-e valaha valahol.

  • Sukorói telekcsere – ebben ítélték most el Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot.
  • Bábolnai földügy – Tátrait felmentették.
  • BKV-botrány, más néven Hagyó-ügy: a vád szerint a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig csaknem 1,5 milliárd forinttal károsította meg a BKV-t, amikor a cég számára hátrányos szerződéseket kötött. Az ügyben rengeteg korrupciós pénzről is szó volt, itt vált legendássá a nokiás doboz (miszerint Hagyó ebben kapott 15 millió forint kenőpénzt). A Hagyót terhelő vallomását – nokiás dobozzal együtt – Balog Zsolt korábbi BKV-vezérigazgató visszavonta. Az ügyben még csak decemberben várható az elsőfokú ítélet, miután több bíróság is ide-oda tologatta a pert, és tavaly újrakezdték az egészet.
  • 2006-os rendőri túlkapások – a per évek óta folyik, több volt rendőri vezető vádlott, ősszel várható ítélet.
  • MTV székházszerződése – Rudi Zoltán volt elnököt meggyanúsítják hűtlen kezeléssel, majd ejtik az ügyet.
  • Magyar Posta székházeladása, majd egy új bérlése drágán – hat ember ellen emeltek vádat 2013-ban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt (a posta korábbi vezetői és az ÁPV volt felső vezetői érintettek többen). A per idén indult.
  • Budapest Airport eladása, Malév eladása és visszavétele – a Budapest Airport ügyében Budai Gyula azt vetítette előre, itt Draskovics Tibor és Veres János miniszterek is gyanúsítottak lesznek. Ez nem így lett, a nyomozást is megszüntették 2012-ben. A malévos tranzakciók miatt nem emeltek vádat, országgyűlési vizsgálóbizottság tárgyalta az ügyet.
  • Daimler–Volánbusz-botrány – a Daimler buszgyártó cég az amerikaiak szerint több állam tisztviselőit – köztük állítólag magyarokat is – lefizette 2005-ben, hogy a számára kedvező márkát válasszák. Itthon is volt egy gyors és sikeres közbeszerzés. Amerikában peren kívüli megállapodással lezárult az ügy, Magyarországon nem volt belőle semmi.
  • Állami vezetők off-shore cégei – nem volt vizsgálat.
  • Állami vezetők végkielégítései – bár több cégnél is aggályosnak tartották a kifizetést, csak a BKV-s vezetők „pofátlan végkielégítései” miatt indultak perek, de ezeket nem az állam nyerte.
  • A költségvetés adatainak meghamisítása – 200 magánszemély perelt, hasztalanul, Gyurcsány és Veres nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
  • Meg nem épült kormányzati negyed – a nyomozás még 2008 végén elindult, 2010 végére azonban már le is zárták.
  • A választási szoftver ügye – az Index összefoglalója szerint itt az ellenzéki pártok a választás tisztasága miatt aggódtak: a választások lebonyolítását segítő szoftver fejlesztésében részt vevő céget ugyanis menet közben eladták egy marokkói magánszemélynek. Az ügyben nem történt semmi.