A gyerekes magyar családok fele leszakadóban van

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Csütörtökön hozta nyilvánosságra az UNICEF éves jelentését a fejlett országokban élő gyerekek közötti egyenlőtlenségekről. Magyarország az összesített adatok alapján a középmezőnyben szerepel, riasztó azonban, hogy életkörülményeiben a hazai gyermekes háztartások több mint felének vannak alapvető hiányosságai.


A a 2002 és 2014 közötti időszakot vizsgáló jelentés az Európai Unió és az OECD 41 országát rangsorolja az alapján, hogy az egyes területeken (jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség) legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le középmezőnybeli társaiktól.

A 41 vizsgált ország közül 19-ben a gyerekek több mint 10 százaléka olyan háztartásban él, amelynek bevételei elmaradnak az átlagjövedelemtől, miközben a korábbi évekhez egyre nő a szakadék legalsó 10 százalékban lévők és az átlagos körülmények között élő gyerekek között.

Az UNICEF új jelentésében most először nem csak hivatalos statisztikákkal dolgozott, hanem egyes kérdéseknél a gyerekek önbevalláson alapuló válaszait is figyelembe vették a rangsor összeállításakor.

Gyermekszegénység szempontjából Magyarország – Németország, Görögország, Románia és Portugália mellett – a középmezőnyben szerepel. A 2013-as adatok alapján 15 százalék a hazai gyermekszegénységi ráta, ugyanakkor a gyermekes háztartások több mint felét legalább három érinti a következő problémákból:

  • megfelelő lakhatási körülmények hiánya
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya
  • fűtés hiánya
  • nincs legalább kétnaponta proteingazdag étkezés
  • a lehetőség hiánya, hogy a család évente egy hetet üdülhessen
  • színes tévé hiánya
  • mosógép hiánya
  • autó hiánya
  • telefon hiánya.
A gyerekek élettel való elégedettségének szempontjából Magyarország a 15. helyen végzett. Ebből a szempontból a legrosszabb értéket Törökországban mértek, a legjobbakat Hollandiában, Ausztráliában, Dániában és Görögországban.



A legkisebb egyenlőtlenségeket Dániában mérték a gyerekek között, a lista utolsó helyén pedig Izrael és Törökország állnak. Utóbbi két országban a legszélesebb az olló az átlagos életkörülmények között élő és a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek között.

A jelentés érdekessége, hogy bizonyos mutatók tekintetében magasabb jövedelmű, jóléti országok is a lista alján szerepelnek. Például a tanulmányi eredmények közötti különbségekben Belgium és Franciaország is ranglista alján van, ami azt mutatja, hogy ezekben az országokban viszonylag keveset foglalkoznak a hátrányos képességű gyerekek felzárkóztatásával. Észtország, Lettország, Írország és Lengyelország viszont pozitív ellenpéldák, ezeken a helyeken a legkisebb az egyenlőtlenség a gyerekek tanulmányi eredményei között, és kevesebb gyerek van az elvártnál alacsonyabb tudásszint alatt.

Az UNICEF éves jelentésének célja felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a jóléti társadalmakban is nagy különbségek lehetnek a gyerekek életkörülményei között, és hogy az oktatás, egészségügy, illetve jövedelem terén meglévő egyenlőtlenségek hosszú távon kihatnak a gyerekek jövőjére.

Tausz Katalin egyetemi tanár elmondta, a jelentés arra alkalmas, hogy megmutassa azoknak a kormányzati politikáknak az erejét, amelyek a legszegényebbek felzárkóztatására irányulnak.