A gyerek éheztetése elfogadott büntetés Magyarországon

Fotó: Hemera / Benjamin Haas

-

A bántalmazást mint nevelési módszert a legtöbben elutasítják, de még mindig vannak, akik elfogadottnak tekintik az eltiltást, kiabálást és a szidalmazást a gyerekekkel szemben – írta a Népszava hétfőn az UNICEF Magyar Bizottságának nem reprezentatív felmérésére hivatkozva.


A gyermekek jogaiért és jóllétéért küzdő szervezet a magyar gyermeknevelési szokásokat vizsgálta; az online kérdőívet mintegy hétezren töltötték ki – jelentette a Népszava. A válaszadók között többségben a fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő nők voltak.

Az elfogadható nevelési módszerekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat két csoportra lehet osztani. Az egyik, az egyszerűség kedvéért hideg emocionális attitűdűnek nevezett csoportot azok a válaszadók alkották, akik az alábbi állítások közül legalább egyet elfogadhatónak tartottak: azt mondja a gyerekének, hogy „jobb lenne, ha meg sem születtél volna”; megszégyeníti azzal, hogy butának mondja; nem ad neki enni büntetésből; bezárja a gyereket hosszabb-rövidebb időre a fürdőszobába vagy más helyiségbe; kézzel vagy szíjjal, fakanállal vagy más egyéb eszközzel veri a gyerekét.

A válaszadók majdnem fele (45 százalék) valamennyi felsorolt, bántalmazó jellegű nevelési módszert elutasította. Ennek a csoportnak a nevelési módszerekről alkotott véleménye többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú, meleg érzelmi attitűdöt tükröz. Az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek, és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket.

Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója elmondta: a segélyszervezet világszerte a családokat és a kormányzatokat egyaránt érintő stratégiát sürget annak érdekében, hogy megszűnjön, illetve csökkenjen a gyermekek elleni erőszak. Ebben a bírósági és a büntetőrendszerek fejlesztése mellett kiemelt szerepe van a szülők támogatásának és a gyermekek képzésének, s tudatosítani kell azt is, milyen következményekkel jár az erőszak. Csak így érhető el, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása, és mások legyenek a normák is.