A gyanús Mikulás és a nyertes kínaiak

Fotó: Imaginechina / Ruan banhui

-

Simicska Lajos és a Hungária ügyfelei örülhettek a héten, és ünnepelt a kormány is: elköltöttük az utolsó fillért is az előző uniós ciklusból. Heti gazdasági összefoglaló.


A karácsonyi készülődés idején nem árt az óvatosság – és ez nem csak a zsebtolvajok elleni védekezésben segít. A NAV például lebuktatta Mikulást. A szakállas egy budapesti lakásban járt pórul, ahol számla, sőt, vállalkozói igazolvány nélkül szolgáltatott. A hohohohó áfatételéről nincs információnk.

A Magyar Nemzeti Bank is óvatosságra intett, igaz, a jegybank egy egészen más problémára hívta fel a figyelmet. Arra, hogy ne költekezzünk túl az ünnepek előtt, és figyeljünk akkor is, amikor hitelből akarjuk megvásárolni az ajándékot. Erre egyébként számtalan lehetőségünk van, mi is összefoglaltuk, milyen számokat érdemes figyelni ilyenkor.

Azt is kiszámoltuk, érdemes-e az öt év letelte után adómentes jövedelemmel kecsegtető tartós befektetési számlán tartani a pénzünket. Az év végén a bankok ugyanis nemcsak kölcsönt próbálnak nekünk eladni, de arra is próbálnak rávenni minket, hogy fölösleges pénzünket ebben a megtakarítási formában kamatoztassuk.



Hétfőn kerül forgalomba az új húszezer forintos bankjegy. A cserét a jegybank jövő év végéig szeretné letudni, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 123 millió húszezrest kell kivonni a forgalomból.

Ahhoz, hogy mi is szerezzünk az új húszezresből, dolgoznunk kell – ezen a héten ráadásul hat napot, mivel december 24-e helyett a szombat lett munkanap. Igaz, szakértők szerint a munkanap-áthelyezésnek nincsen sok értelme, hiszen ilyenkor félgőzzel dolgozunk csak. Kivéve a parkolóőrök, akik ilyenkor olyan feledékeny autósokra vadászhatnak, akik – szombat lévén – nem fizetnek díjat.

A héten nemcsak a parkolóőrök, de a forint gyengülése is bosszúságot okozhatott. A deviza elsősorban azért mozdult el, mert a londoni brókerek inkább a szárnyaló dollárra váltották forintbefektetéseiket. Az euróért így a megszokott 310 forint körüli ár helyett a héten még 317 forintot is kellett fizetni.

A gyengülés rosszul érintheti azokat, akik most tervezik téli üdülésüket. A síutak ára megugorhat, és elemzők szerint az sem jár jól, aki kivár az út befizetésével, mivel a közeljövőben sem várható látványos erősödés.



Legtöbbünknek jó hír viszont az, hogy a nyersolaj ára továbbra is megállíthatatlanul zuhan. A héten már a válság 2008-as kitörése utáni szintekre, bőven 40 dollár alá került az energiahordozó világpiaci ára, ami végre a hazai üzemanyagárakon is meglátszik.

Jó hírt kaptak a héten a bankok is. A kormány beterjesztette azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a rájuk terhelt, világrekorder különadó mértéke nem csupán a februárban beígért szintre süllyed, de annál is kevesebb lehet jövőre.

A kormány benyújtotta a Quaestor-ügy érintettjeinek kártalanításáról szóló új törvényt is. Ez a Hungária ügyfeleire is kiterjeszti a kártérítést, ám minden esetben önrészt vár el a 6 millió forint fölötti pénz esetében.

Örülhetett Simicska Lajos is. A bíróság ugyanis úgy ítélte, jogszerűtlen volt cégének, a Közgépnek a kizárása a közbeszerzésekből. A Közgép egyesek szerint a Simicska és Orbán közötti viszály miatt került ki a nagyberuházások kivitelezői köréből, ám a héten több fórumon jelezték: ettől még ugyanannyira korrupciógyanúsak a magyar fejlesztések.



A Transparency International által szervezett Átláccó fesztiválon még Colleen Bell amerikai nagykövet is a magyar közbeszerzési rendszer kiskapuiról beszélt, különösen arról a sebtiben elfogadott módosításról, amely szerint az állami vezetők családtagjai – visszamenőlegesen is – indulhatnak tendereken.

Kemény bírálatokat kapott a kormány két nappal később, az Európai Bizottság által szervezett, az uniós fejlesztési források korrupciós veszélyeiről szóló konferencián is. Az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a vezetője például azt közölte: az, hogy a kormányzat egyetlen esetet sem talál vizsgálatra érdemesnek, inkább irreális, de nem jelenti azt, hogy ne lenne korrupció a rendszerben.

A rendszer pedig pörög: a héten hivatalosan is bejelentették, hogy Magyarország kifizette az összes, 2007–2013 között rendelkezésre bocsátott uniós pénzt. Az összesítésből viszont az is kiderült, hogy a pénz nagy része állami nagyberuházásokra ment el.

Ugyan nem uniós, hanem kínai pénzből tervezik megvalósítani, de ilyen gigantikus terv a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal is. A VS.hu megpróbálta megtudni, ki nyerhet a 472 milliárdos beruházással, és arra jutottunk: leginkább maguk a kínaiak.

Máshol egészen másképp igyekeznek fejleszteni a gazdaságot. Észtországban például az interneten keresztül, ami nemcsak a Skype sikersztorijában mutatkozik meg, de abban is, hogy gyakorlatilag mindent el lehet intézni online.

Itt mi még nem tartunk, ám rohamléptekkel halad előre az adóhivatal átalakítása. A cél az lenne, hogy ha már az adózás bonyolult, legalább az ügyintézés legyen könnyebb. Megnéztük, ez valóban így lesz-e.