A görögöknek valószínűleg ki kell lépniük az eurózónából

Fotó: AFP / LOUISA GOULIAMAKI

-

Feltehetően ez lesz a következménye annak, hogy Görögországban népszavazást írnak ki a válság kezeléséről. Az EU nem adott haladékot az 1,6 milliárd eurós kölcsön törlesztésére.


Az Eurócsoport szombat délutáni, brüsszeli ülésén az a döntés született, hogy nem hosszabbítják meg a június 30-án, kedden lejáró határidőt, ameddig Görögországnak vissza kell fizetnie 1,6 milliárd eurónyi kölcsönt az IMF-nek.

A határidő kitolásáról tárgyalások folytak, de pénteken a görögök váratlanul bejelentették, hogy népszavazást írnak ki a válság kezeléséről, amivel lényegében elvágták a megállapodás lehetőségét.

Az európai pénzügyminiszterek tovább folytatják a tárgyalásokat arról, hogy a fejlemények fényében milyen lépéseket tegyenek.

A görög pénzügyminiszter azzal reagált a döntésre, hogy az "ártani fog az Eurócsoport hitelességének".


Már az ülés kezdete előtt kiderült, hogy az Eurócsoport tagállamainak többsége ellenzi a Görögországgal való hitelmegállapodás meghosszabbítását A finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb elmondta, hogy a görög válság legvalószínűbb megoldása ezek után az ún. "Grexit" lesz, azaz, hogy Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából.

Az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök által szombatra virradó éjjel bejelentett népszavazásra utalva a finn miniszter azt mondta, hogy ez a nap szomorú nap a görögök számára. Stubb szerint ezzel bezárult az ajtó a további tárgyalások előtt.

Hasonlóan nyilatkozott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint Ciprasz bejelentése után nincs már alap a további tárgyalásokhoz. "Nevén kell nevezni a dolgokat. Görögország felállt a tárgyalóasztaltól, a helyzet pedig az, hogy a program kedden véget ér" - jelentette ki a német tárcavezető.

Szomorú döntésnek nevezte a népszavazást Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter is, a tanácskozás elnöke. "Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt" - mondta. "Meghallgatjuk a görög pénzügyminiszter tájékoztatását, aztán meglátjuk, hogy ez milyen következményekkel jár".

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor nem nyilatkozott.


Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint Athén és a hitelezők álláspontja között mérsékelt a különbség, és jól tudni, miben nincs egyetértés. "Ha megvan az akarat, a mód is meglesz" - fogalmazott. A francia politikus szerint az Eurócsoportnak értékelnie kell a helyzetet, és döntenie kell, hogy lehetséges-e még a megállapodás.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az IMF a többi intézménnyel együtt mindig is rugalmasságot mutatott, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági helyzethez Görögországban. Szerinte Görögországban mélyreható strukturális reformok kellenek, és a növekedést támogató költségvetési konszolidációra van szükség. A hitelezőknek viszont ehhez megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk, és az adósság terén is lépéseket kell tenniük.


Görögországnak legkésőbb kedden több mint másfélmilliárd eurót kellett volna törlesztenie az IMF-nek, azon a napon, amikor a megmentésére kidolgozott második program véget ér. A program keretében Athén még 7,2 milliárd euró kedvezményes kölcsönt hívhatott volna le, de ehhez reformintézkedéseket kellene hoznia, melyekről több mint négy hónapja nem tudott megállapodni hitelezőivel.


Közben a görög bankok fizetőképességét az Európai Központi Bank biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ez nem folytatódik, akkor a görög bankok likviditását az athéni jegybanknak kell biztosítania, amit csak úgy tehet meg, ha saját pénzt bocsájt ki, ami kilépést jelent az euróövezetből.


A görög lakosság valószínűleg nemmel fog szavazni a népszavazáson a hitelezőkkel való megállapodásra, nyilatkozta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, aki szombaton Athénból nyilatkozott az MTI-nek. Ennek pedig szerinte is nagy valószínűséggel az lesz a következménye, hogy az ország kilép az eurózónából.

Pogátsa Zoltán elmondta: a görögök nagy része elutasítja a megszorításokat, de ugyancsak nagy részük azt szeretné, ha az ország bent maradna az eurózónában, ami ellentmondás a jelenlegi helyzetben. Szerinte a hitelezők szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a kormányzó párt vállalná a megszorítások végrehajtását. Ugyanakkor a kormány világossá tette, hogy megszorítások árán nem akarja Görögországot bent tartani az eurózónában.

A második legjobb változat az Eurócsoport számára szerinte az, ha Görögország csődbe megy. Ebben az esetben kimondható lenne, hogy azok a pártok, amelyek kormányra kerülve megszorításellenesek és alternatív gazdaságpolitikát folytatnak, csődbe viszik az országukat, ezért nem szabad sehol Európában megszorításellenes pártokra szavazni.

"Oda jutottunk, hogy az eurózóna országai - amelyek gyakorlatilag nulla százalékos kamattal tudnak felvenni hitelt - megtámogathatnának egy olyan demokratikusan megválasztott kormányt, amely programja szerint fel akarja számolni a korrupciót az országban, be akar ruházni a humántőkébe, és meg akarja valósítani az Európai Uniónak a lisszaboni versenyképességi stratégiáját, ehelyett csődbe visznek egy országot, elérik, hogy a görög lakosság elveszti megtakarításainak harmadát-felét, és az eurózóna monetáris unióból visszaminősül fixált árfolyamrendszerré" - mondta a szakértő. Szerinte Görögország kilépése esetén akár azonnal elindulhat a tovagyűrűző hatás, akkor pedig "nagyon rossz irányba mehetnek a dolgok, visszafelé kezd haladni az európai integráció".