A görögök tovább feszítik a húrt

Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA / Szimela Pancarci

-

Miután az EU-s pénzügyminiszterek hallani sem akartak a görög népszavazásról, és gyakorlatilag emiatt szakadtak meg a tárgyalások a válság megoldásáról, a görög parlament most megszavazta, hogy legyen referendum.


A görög parlament döntött, hogy július 5-én népszavazással mondjon véleményt az ország a nemzetközi hitelezők feltételeiről egy újabb segítségnyújtáshoz, írja a BBC.

Ez azt jelenti, hogy az EU-IMF és Görögország közötti feszültség nem enyhül. A huzavona lényege:

  • Július 30-án lejár a Görögországot segítő EU-IMF hitelprogram, a görögöknek saját lábukra kéne állniuk, és törleszteniük kell 1,6 milliárd eurót az IMF-nek.
  • Csakhogy nincs ennyi pénzük, újabb pénzügyi segítség kellene nekik.
  • Segítséget - a hitelprogram öt hónapos hosszabbítását - csak akkor kapnának, ha teljesítenének bizonyos feltételeket, ami azt jelentené, hogy igencsak húzni kellene a nadrágszíjon, a külföld által diktált strukturális reformok, költségvetési szigor kellene, amit a politikai elit nem akar vállalni.
  • Ha a görögök nem törlesztenek, akkor annak államcsőd, nemzetközi jogi zavar, még akár az Eurozóna elhagyása is lehet a következménye
  • Senki nem tudja, mi legyen a megoldás, a felek leültek tárgyalni, de nem sok sikerrel: Alekszisz Ciprasz kormányfő bedobta a törlesztési határidő utáni népszavazás ötletét, amin egyébként a görög kormány a hitelezők ellen buzdítana. Az EU, pontosabban a pénzügyminiszerekből álló Eurogroup erre gyakorlatilag kirúgta a tárgyalóasztaltól a görögöket, mondván, nem hajlandó a határidőt 30-a utánra tolni, és arról tanácskozik, hogy mit tegyen.
Erre jött most a görög parlament döntése. Ciprasz a voksolás előtt azt mondta, a hitelezők kérése "sértő ultimátum", és ismét arra kérte a görögöket, hogy „nem"mel szavazzanak.

A helyzet meglehetősen zavaros. Miközben az Eurogroup ragaszkodik a határidőhöz, Jeroen Dijsselbloem elnök, holland pénzügyminiszter azt is mondta, hogy az Európai Központi Bank döntése lesz, hogy finanszírozza-e a görög bankrendszert. Christine Lagarde IMF-elnök pedig a BBC-nek előbb keményen kiállt a népszavazás ötlete ellen, mondván, akkor tartanák, amikor már semmi értelme, hiszen lejárt a határidő, majd hozzátette: ha a görögök igent mondanak az eurozónában maradásra, akkor a válasz egy "próbáljuk meg" lesz.

És ha ez még nem lenne elég, a korábbi kormánypárt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a görög kormány ellen. Kérdés, ez mit jelent, egyes elemzők szerint ugyanis a kormányváltás lehet az egyik, időhúzással vegyített kiút a történetből.


  • Június 30.: a segélyprogram vége, törlesztési határidő.
  • Július 1.: segélyprogram híján nincs segítség az EKB-tól
  • Július 5.: a tervezett népszavazás
  • Július 10.: 2 milliárd eurónyi kincstárjegy visszafizetése
  • Július 20.: 3,5 milliárd eurónyi kötvény visszafizetése eurozónabeli partnereknek
  • Augusztus 20.: 3,2 milliárd eurónyi kötvény visszafizetése
(via BBC)