A görög válságnak és az osztrák ígéreteknek isszuk a levét

Fotó: MTI/AP / Daniel Ochoa de Olza

-

Hamarosan indul a főszezon a nyaralásban, sok magyar készül Görögországba, ahol óráról órára változik a helyzet: az ország talán marad az eurózónában, talán nem. Sokan készülődnek a Balatonhoz is, csak legyen, aki kiszolgálja őket, a szakképzett szakácsok és pincérek ugyanis Ausztriában vállaltak munkát. A diákok nem igazán akarnak dolgozni, pedig lenne mit. Nehéz idők jönnek az eladósodott családokra. Heti gazdasági összefoglaló.


Egész héten ment a huzavona a nemzetközi hitelezők és Görögország között, a tárgyalások többször megszakadtak, igaz, a hivatalos közlés mindig az volt, hogy csak szünetelnek. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői hallani sem akartak arról, hogy elengedjék a görögök adósságát, esetleg átütemezzék azt, és június 30. utánra tolják a határidőt. A görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz saját állítása szerint mindent megpróbált. Javaslatát az adósságrendezésre és az államcsőd elkerülésére elutasították, a hitelezők ellenjavaslatukban az áfa emeléséről és a költségvetési kiadások kurtításáról beszéltek, ezt azonban Görögország nem fogadta el.


És miután az eurós pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup gyakorlatilag kirúgta a tárgyalóasztaltól a görögöket, Ciprasz 19-re lapot húzott. Bedobta, hogy legyen népszavazás az egyezségről, a görög parlament július 5-re ki is tűzte a referendum időpontját. A görögök ekkor mondhatnak véleményt a nemzetközi hitelezők feltételeiről egy újabb segítségnyújtáshoz, s a kormányfő már most arra buzdítja a választásra jogosultakat, hogy szavazzanak nemmel. Apró probléma, hogy addig az ország csődbe mehet, ez pedig egyelőre beláthatatlan következményekkel járhat.

Politikai káoszt például okozhat: a korábbi kormánypárt már bizalmatlansági indítványt nyújtott be a görög kabinet ellen. És ha a csatának végül az lesz az eredménye, hogy Görögország csődbe megy és kilép az eurózónából, annak Magyarország és Lengyelország ihatja meg a levét. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint ennek az az oka, hogy ebben a két országban a legmagasabb a külföldi befektetők részaránya a kötvénypiacon.


A görög pénzügyminiszter a fejét fogja


A tengerpart így is vonzó

Csődkilátások ide vagy oda, a magyarok lelkesedése egyelőre töretlen Görögország iránt. Az előfoglalási időszak adatai és az érintett hazai utazásszervezők információi alapján az idei nyári szezon egyik legkedveltebb, tengerparti nyaralást biztosító célországa Görögország. Korábban is az volt, de az idén várhatóan még több hazai utazó látogatja meg, mint az elmúlt években – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége kommunikációs bizottságának tagja.


Alaposan megszenvedheti viszont Tunézia a pénteki terrortámadást, az ország lényegében a turizmusból él. Azután, hogy egy férfi, aki mint kiderült, az Iszlám Állam tagja, 38, zömében brit, német, francia, belga és ír nyaralót lőtt le egy szálloda strandján, egymás után térnek haza a turisták, köztük magyarok is jönnek vissza az országból. A pénteki tunéziai merényletről itt olvashatnak bővebben, itt a magyar vonatkozásokat találja, ide kattintva pedig azt a képgalériát nézhetik meg, amelyben a szinte egy időben történt tunéziai, kuvaiti és lyoni gyilkosságok fotóit gyűjtöttük össze.



Hamarosan indul a főszezon a Balatonnál is, ahol az borzolta a kedélyeket, hogy a vendéglátósok még mindig hirdetésekben keresik a felszolgálókat, a szakácsokat és a takarítókat. Szinte lehetetlen felvenni a versenyt a szomszédos Ausztriával, ahol a nyári szezonban a magyarországi fizetések többszörösét megkereshetik a vendéglátósok. Sokaknak nincs más választásuk, mint diákokat gyorstalpalón, egy-két nap alatt betanítani szakácsnak, pincérnek. Az eredmény olyan, amilyen.


Miközben a Balatonnál kapva kapnak a diákokon, a fővárosban és az ország más részein is alig van érdeklődő a diákmunka iránt. Az egyik iskolaszövetkezet, a Meló-Diák ügyvezető igazgatója a VS.hu-nak azt mondta, a visszaesés azóta érezhető, hogy bevezették a diákhitelt. A fiatalok nemcsak a fizikai munkát kerülik el nagy ívben, hanem a viszonylag jól fizető kérdőívezést, tolmácsolást és IT megbízásokat is. Aki mégis szeretne dolgozni, az óránként átlagosan bruttó 700 forinttal számolhat, de a fővárosi mozikban vagy a mogyoródi vízi parkban ne nagyon próbálkozzon, ott túljelentkezés van.


Mi lesz a bedőlt hitelesekkel?

A parlament a héten elfogadta a jövő évi költségvetést. 2016-ban a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval számol, és azt várja, hogy az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 74 százaléka alá csökken év végére. Nemcsak új büdzsé van, hanem új taxis rendelet is. Ennek értelmében új műszaki követelmények lépnek életben 2018. január 1-jén, az Ubernek nem lesz könnyű talpon maradnia.


Ennél hamarabb, 2016-tól várhatóan 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér (most bruttó 105 ezer, ez ezek szerint 110 775 forintra emelkedhet), a nyugdíjak 1,6 százalékkal lehetnek magasabbak. A szakszervezetek szerint az 5,5 százalék tárgyalási alapnak jó csak, ők 9 százalékot szeretnének. Közben kiderült, hogy egy négytagú családnak durván 253 ezer forint kellett tavaly a létminimumhoz. Bár először fordult elő, hogy csökkent az érték, lesújtó, hogy a háztartások bő 35 százaléka a létminimum alatt él. Örülhetnek viszont az egészségügyi dolgozók, idén júliustól az alapbérbe építve emelkedik az orvosok és a szakdolgozók mozgó bére, a szakvizsgázott fiatal orvosok pedig jövő januártól havi bruttó 151 ezer forint plusztámogatásban részesülnek – közölte az egészségügyért felelős államtitkár.

Nem tudni viszont, honnan lesz pénz a Nemzeti Eszközkezelő programjának kiterjesztésére, miután szeptembertől a bankok már korlátozás nélkül beindíthatják a végrehajtásokat, és az államnak egyetlen ellenötlete van: a hiteladós lakásának felvásárlása. Az idő mindenesetre szorítja a kormányt, szeptember 16-án lejár a kilakoltatási moratórium. A bankok elszámoltatását szabályozó törvény addig védi a fizetésképtelen adósokat, attól kezdve – amint lezárul az elszámolás a bankokkal – folytatódhat a végrehajtás azokkal szemben, akik több mint 90 napja nem törlesztenek. Sajnos nincsenek kevesen: nagyjából 180 ezer emberről van szó, ők összesen több mint 800 milliárd forintos lejárt tartozást halmoztak fel.

Rossz idők jönnek az eladósodott családokra azért is, mert az államosítás eredményeként előbb-utóbb végrehajtók jelenhetnek meg azoknál a fogyasztóknál, akik az eddigi közműszolgáltatójuknál adósodtak el. A VS.hu-t úgy tájékoztatták, hogy a hátralékok azoknál a cégeknél maradnak, amelyek átadják szolgáltatási területeiket és fogyasztóikat az állami közműcégnek. Márpedig ezek a cégek most már nem hagyják a véletlenre a ki nem fizetett gáz- és áramszámlák behajtását, mindent megtesznek azért, hogy a pénzükhöz jussanak.



Piaci átrendeződések

Tovább kell küzdenie a Telenornak és a Magyar Telekomnak is: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ugyanis megtiltotta a cégeknek, hogy július 1-jétől árat emeljenek. Helyette újra tájékoztatót kell küldeniük az előfizetőknek, akik eldönthetik, egyetértenek-e a változással vagy sem.

Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal a citromos sörökre szállt rá: 15-féle sört vizsgáltak meg 2 hónap alatt, egyikkel sem volt gond. Az eredmények elérhetők a Nébih termékteszt blogján.

Több, a médiát érintő hír is érkezett a héten. Egyrészt átrendezheti a rádiós piacot, hogy a Médiahatóság elvesztette azt a pert, amelyet a Mária Rádió frekvenciájára kiírt pályázat miatt indított a Gazdasági Rádiót üzemeltető Műsor-Hang Zrt. A vallási tematikájú csatorna most frekvencia nélkül maradhat, de két másik rádió sorsa is bizonytalan lett, miután a szűkös kínálatra eggyel több pályázó van. Egy új szereplő is bejelentkezett, amely mögött a kormányközeli kutatóintézetet, a Századvéget és Habony Árpádot feltételezik a piaci szereplők.

Az már a közmédiát érintő változás, hogy július 1-jétől egyetlen cég lesz az egykori MTV, Magyar Rádió, MTI és Duna Televízió. A Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek Dobos Menyhért lesz a vezérigazgatója, az eddigi cégvezetőket lefokozzák, és elbocsátások is várhatók. A VS.hu kikérte az idei szerződéseket, és kiderült, hogy három producer, Fábry Sándor, Jáksó László volt élettársa, Halkó Gabriella és Kálomista Gábor, illetve az IMG- és A38 tulaj Patonai Péter cége összesen több mint 2,3 milliárd forintot kap az állami médiaszolgáltatóval eddig megkötött szerződések alapján. Az állam továbbra is bőkezű a közszolgálati csatornákkal, az ideihez hasonlóan jövőre is csaknem 70 milliárd forinttal támogatja a közszolgálati műsorszolgáltatást.


Ami még nagy biznisz: dohány és kaszinó

Dúl a piaci csata a dohánybizniszben is. A nagy dohánycégek láthatóan nem akarják lenyelni, hogy az állam pályáztatás nélkül odaadta a BAT-Tabán duónak a központi ellátás busás hasznot hozó feladatát. Javaslatukat azonban visszadobta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiába fizettek volna tízszer annyi koncessziós díjat az államnak. A kormány közben úgy szorítaná vissza a dohányzást, hogy külföldi minta alapján bevezeti az elrettentően gusztustalan képekkel ellátott egyforma cigarettás dobozokat.

Hasonlóan a dohányüzlethez, a kaszinózásban is kevesebben lesznek, akik igazán jól járhatnak. Legalábbis, ha abból indulunk, hogy épp most módosítaná a Fidesz a szerencsejáték-törvényt, mégpedig úgy, hogy online kaszinója is csak annak lehetne, aki „igazi” kaszinót üzemeltet. Ők ketten vannak: Andy Vajna kormánybiztos és Szima Gábor debreceni vállalkozó, a Loki volt tulajdonosa. Bár az is lehet, hogy végül az ő bevételük is megcsappanhat, ha a döntéshozók magukévá teszik a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének javaslatát. E szerint – a szerencsejáték-függők védelmében – vasárnap nem nyithatnának ki a kaszinók Magyarországon.

Nagy üzletnek számított az elmúlt években a MET Magyarország üzleti modellje, a cég ugyanis Nyugat-Európából olcsóbb gázt tudott behozni, mint amennyibe az orosz került. A héten nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva azonban a társaság állítja, a százmilliárdos profit ellenére még drágán is jutott a lehetőséghez.



A héten eldőlt, hogy újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkent a magyar jegybanki alapkamat, a benzin olcsóbb lett, és kiderült, hogy őszre csúszik a magyar állam tulajdonszerzése az Erste Bankban. Amelyiknek egyébként a többi bankkal, brókercéggel és alapkezelővel együtt végül igen nagy összeget kell állnia az elmúlt hónapok hazai brókerbotrányainak kárából: a Befektető-védelmi Alap 175 milliárd forintot különített el erre a célra, és jelentősen megemelte a csalásokban egyébként vétlen cégek tagdíját.

A brókerbotrányok következményeivel a könyvvizsgálók sincsenek kibékülve: a Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) az alapvető jogok biztosához fordult a pénzügyi szolgáltatók felügyeletének szigorítása miatt. A nemrég elfogadott törvény ugyanis gyanú esetén az auditorok vagyonát is elkobozná, csakhogy az MKK szerint ez indokolatlanul korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot.