A gép nyerésben van, de nem szabad lemondani az emberekről

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

A mesterséges intelligencia tíz éven belül életeket fog menteni, viszont az empátiára még mindig csak az emberek képesek.


A Wired egyszerre olyan magazin, amit jó a kávéasztalon tudni, online újság, konferenciákat szervező cég, kollégái pedig helyenként tanácsadással és trendjóslással is foglalkoznak. A brit kiadás főszerkesztőjével, David Rowannel a Pageo klub előtt beszélgettünk arról, hogy Kína még mindig a nyugatot másolja-e és hogy van-e félnivalónk a mesterséges intelligenciától.

Ma reggel a második meccsen is megverte a dél-koreai Lee Se-dol go nagymestert a Google mesterséges intelligenciája. (Az interjú elkészítése óta harmadszor is nyert a DeepMind a go mester ellen.) Mit csinálunk még mi emberek ezek után a világban?

A DeepMind nagyon nagyszabású küldetéssel rendelkezik, el akarja érni, hogy az emberhez hasonlóan gondolkodjanak a gépek. Sokan vitatják a célt, mert félnek attól, hogy a gépi intelligencia egyszer megelőzi az emberit és olyan döntéseket hoz, amely ellentétes az érdekeinkkel. A DeepMind, a Google része, amely önmagában is egy vitákat kiváltó cég. Rövid távon meg akarják mutatni, hogy az általános mesterséges intelligencia (MI) szórakoztató és társadalmilag hasznos célokra is használható. Együttműködnek például a brit egészségüggyel, ami egy jó sztori. A mesterséges intelligenciáról kialakuló közgondolkodást az ilyen sztorik vezetik.

Az, hogy egy mesterséges intelligencia elveri a go nagymestert meg fogja változtatni a világot? Önmagában nem, de emlékeztet arra, hogy az MI sokkal gyorsabban fejlődik, mint a szakértők várták. Orvosi problémákat old meg, olyan kutatási feladatokat lát el, amire egy ember nem lenne képes. És munkahelyeket szüntet meg. Az önvezető autó jó példa az utóbbira.

Most értünk el arra a pontra, hogy tájékozott, társadalmi vitára van szükség arról, hogy mennyire vetünk féket a mesterséges intelligenciára. A DeepMind kijelentette, hogy nem vesznek részt katonai projektekben, de biztos lesznek olyan cégek, akiknek van hasonló technológiájuk és nem zárkóznak el a hadseregtől. Állampolgárként kell, hogy szavunk legyen az ilyen kérdésekben.


Közhely, de ha a dzsinn kijutott a palackból, nagyon nehéz visszaparancsolni.

Mire lesz képes tíz év múlva a mesterséges intelligencia?


Sokkal hatékonyabban fog macskás képeket azonosítani - ez a Google nagy áttörése a gépi tanulásban. Emellett valószínűleg életek megmentésében fog segíteni a kórházakban. A Sentient nevű cég például amerikai kórházakkal működik együtt betegségek korai észlelésében. A tanuló algoritmusokat futtató gépek nagy mennyiségű adatot tudnak átfésülni problémák megoldását keresve.

Tíz év múlva az MI vezeti az autódat, gondoskodik arról, hogy soha többé ne késsenek a vonatok és a repülők. Kevin Kelly, az amerikai Wired alapítója azt mondta, hogy a közvetkező tízezer üzleti terv abból fog állni, hogy vedd X-et és adj hozzá mesterséges intelligenciát. Az üzemek működtetésén kezdve a divattervezésen át egészen az olyan új sportokig, mint a drónversenyzés számos terület profitálhat a MI-ből. A technológia új piaci lehetőségeket teremt, de hátrányt is azoknak a cégeknek, amelyek nem mozdulnak elég gyorsan.

Képesek lesznek követni ezt a változást az emberek?

Száz-százötven éve az emberek többsége a mezőgazdaságban dolgozott. Megjelentek a gépek, amik hatékonyabbá tették a termelés, úgyhogy új szerepeket kerestek maguknak a gazdák. Néha az átmenet nem volt egyszerű, politikai zavargásokkal járt. De biztos te is azt akarnád, hogy a gyermeked izgalmasabb munkát végezzen a monoton áruházi vagy banki dolgok helyett.



Az előző Wired szám címlapsztorija Kínával foglalkozott.


Á, olvasod az újságunkat. Kíváncsi voltam, hogy mi az igazság a mítosz mögött, hogy Kína még mindig a nyugatot másolja. Két hetet töltöttem tavaly az országban, és ez felnyitotta a szememet. Az elmúlt pár évben nagyon sok ember kezébe került okostelefon és ez képes összekötni egészen távoli üzletágakat is. Beszéltem olyan startuppal, akik gazdákat hoznak össze éttermekkel egy appon keresztül. Láttam olyan szállítmányozási fejlesztést, ami autóval rendelkező fuvarosokat köt össze olyan kereskedőkkel, akiknek árujuk van. A fuvarosok most először tervezhetik egyszerűen meg az oda- és a visszautat is.

Az volt a címünk, hogy itt az ideje Kínát másolni. A nyugati cégeknek tudniuk kell, hogy mivel versenyeznek. Az egyik mondat, amit gyakran hallottam vállalkozóktól, hogy ők 9-9-6-os bizniszt visznek. Ez azt jelenti, hogy reggel kilenckor kezdenek, este kilencig dolgoznak, és ezt csinálják a hét hat napján. Ez európai országokban, például Franciaországban elképzelhetetlen. Nem biztos persze, hogy hatékonyan dolgoznak, de az elhivatottság megvan.

A hoverboarddal már megmutatta Kína, hogy tud nagy meglepetéseket okozni.

A következő lapszámban írunk a hoverboard feltalálójáról.

Azt vissza lehet követni egy emberig?

Igen. És nem csinált pénzt a találmányából, szabadalmi vitából viszont sok jutott neki. Sok érdekes terméke van még, sorozatos feltaláló. A sztori viszont arra példa, hogy nem csak egy jó ötlet kell a sikerhez, hanem arról is, hogy ki tudja elég gyorsan piacra juttatni a terméket. Ki tud folyamatosan szállítani.



Látszik már, hogy mi lesz a következő ilyen dobása Kínának?


Nem nagyon érdekelnek a kütyük, a viselkedést, életet megváltoztató technológiák foglalkoztatnak. A DJI volt az egyik cég, amit meglátogattam, amiről azt hittem, hogy drónos vállalat. Kiderült, hogy lenyűgöző fotós fejlesztéseik vannak, amiket történetesen drónokra és motoros stabilizátorokra szerelnek fel. A legújabb termékük, az Osmo egy olyan kézben tartható stabilizáló eszköz, ami mindenkiből Steven Spielberget csinál. De maguk a drónok is iparágakat fognak megváltoztatni: adatokat gyűjtenek, kiszállítást végeznek. A folyamat legelején vagyunk.

Az egyik széles körben hangoztatott ötlet, ami a drónos és MI-s jövőre vonatkozik, hogy mindenkinek kódolást kell tanítani. Működhet ez?

Nem egyszerűen programozni kell megtanítani a gyerekeket, hogy újra életet leheljünk a gazdaságba. Fel kell kelteni az emberek kíváncsiságát, a felnőttekét és a gyerekekét is, a programozás iránt. A rappereket a nyelv nyújtotta lehetőségek inspirálják új dolgok létrehozására, másokat a számítógép indíthat el az alkotás útján. De ehhez nem HTML-kódokat kell megtanulni. Arra kell tanítani, hogy robotokat, appokat, üzleteket hozzanak létre.

A programozás oktatásánál jobban érdekel a tanárok érdeklődésének felkeltése. A vállalkozói megközelítést alkalmaznám, a gyerekek egy online üzlet, játék létrehozása közben tanuljon. Sok jó szándékú kezdeményezés tanít úgy kódolást, hogy az nagyon hasonlít a házi feladatra.

Ahhoz viszont, hogy ez működjön, előbb tanárokat kell képeznünk.

Szeretem a mesterséges intelligenciát, de a lassan tanító emberek fognak győzni. Ők tudnak inspirálók lenni, erre a gép még nem képes.