A gazdag környékek elhalászták a kátyúpénzt a többiek orra elől

Fotó: MTI/Varga György / MTI/Varga György

-

Bár több mint hússzoros volt a túljelentkezés az útfelújításra kiírt pályázaton, mégsem a leszakadó régiókat részesítették előnyben. A Belügyminisztérium a VS.hu érdeklődésére újabb forrásokat ígért a kátyúk megszüntetésére.


Az ország településeinek csaknem kétharmada csalódott ezekben a hetekben. Több év kihagyása után a Belügyminisztérium ismét pályázatot írt ki a városok és falvak belső útjainak felújítására. Szűk egymilliárd forintot osztottak szét, miközben az igény csaknem 23 milliárd forint volt, még úgy is, hogy az önkormányzatok tudomásul vették, hogy egy-egy település legfeljebb 15 millió forint támogatást kérhet.


Megkérdeztük, mi volt a pénzosztás elve. A Belügyminisztérium válasza szerint előnyt élveztek azok a települések, amelyek idén még nem kaptak pénzt egy másik pályázaton, illetve az önkormányzatok egy főre jutó adóerő-képességét vették figyelembe. Mindebből arra a következtetésre juthatnánk, hogy az ország elmaradottabb vidékei nagyobb támogatásban részesültek, mint azok, amelyeknek jobban megy. A számok azonban nem ezt támasztják alá.



Az ábrán jól látszik, hogy éppen azok a régiók kaptak arányában több pénzt, ahol (Budapesten kívül) a legfejlettebb a gazdaság. Nyugat-Magyarország és a Közép-Dunántúl, ahol az Audi, az Opel vagy a Suzuki lasszóval keresi a munkaerőt, még annál is nagyobb százalékban kapott pénzt a kátyús utak rendbetételére, mint amilyen arányban a GDP-ből részesülnek.


Holott az elvek szerint a kormány nem azokat a régiókat akarja honorálni a területfejlesztésre szánt összegekkel, amelyeknek a gazdasága eleve sok pénzt termel, hanem éppen ellenkezőleg. A 2014 januárjától törvényben is megerősített Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a hibás fejlesztési politika veszélyeire is figyelmeztetett.


Közös fejlesztés- és területpolitikai felelősség a leszakadt térségek hosszú távú, célzott programok keretében történő felzárkóztatása, visszacsatolása az ország fejlett térségeihez. Ezek hiányában az ország területi, és azzal együtt járva társadalmi szétszakadása megállíthatatlan folyamattá válhat.

Ennek ellenére a támogatásban részesült 88 település közül 39 még csak nem is olyan járásban van, amely területfejlesztési szempontból kedvezményezett lenne, pedig ezt a listát is a kormány állította össze, és a legújabb verzió idén január elsejétől érvényes.


Kétségtelen, hogy a most pénzhez jutott települések nagy többsége kisebb falu, de ha például megnézzük a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn eladásra hirdetett ingatlanokat, akkor a Győrtől 20 kilométerre fekvő községre korántsem az eladhatatlan, legfeljebb egy-kétmillió forintért kínált érő házak a jellemzők, hanem a 10-15 milliós, vagy esetenként még annál is drágábbra tartott, modern, parkosított kertekkel körülvett ingatlanok. A megyében egyébként összesen 12 település kapott támogatást az utak rendbetételéhez.


Egy eladásra kínált 150 négyzetméteres ház konyhája Tényőn


Az ugyancsak fejlettebb Fejér megyében egy település kapott 15 millió forintot, mégpedig Dunaújváros, amelynek a bő 10 milliárd forintos éves költségvetésében meg se kottyan az a néhány millió forint.

Pest megyében olyan fejlett övezetek is kedvezményezettek lettek, mint a szentendrei járásba tartozó Tahitótfalu és Szigetmonostor. A rászorultság szempontjából kakukktojásnak számít a nyugati határszélen a turizmusból is jól profitáló Sárvár, vagy a már többször is befektetésre kiszemelt, repülőtéri fejlesztési lehetőségekkel is rendelkező Söpte és Porpác.

Nem kapott támogatást ugyanakkor például Ózd, amely a romák lakta leromlott városrészben, Somsályban szeretett volna járhatóvá tenni egy 900 méteres útszakaszt. Kimaradt a Fejér megyében elmaradottnak számító Sárbogárd, és települések sokasága szorult ki a pályázatból az ország két legelmaradottabb vidékén, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon.

A Belügyminisztérium kérdésünkre azt válaszolta, hogy azok az önkormányzatok, amelyek forráshiány miatt nem kaptak támogatást, tartaléklistára kerültek, és a belügyminiszter a források átcsoportosításával október 30-áig még dönthet újabb pénzek kiosztásáról.

Egy másik pályázat keretében pedig további 9,7 milliárd forintból részesülhetnek - de nem csak a kátyúk megszüntetésére - azok a települések, amelyeknek a kormány az elmúlt években nem vállalta át az adósságát (ezeknek többségében egyáltalán nem volt hitelük).