A fogorvosok kezdhetnek aggódni

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Munkabizottságban vizsgálják az adóhivatal tervezett átalakításának hatásait, ám a szervezet hovatartozása már előbb eldőlhet. A testületben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Tállai András mellett a belügyi tárca rendészeti államtitkára, Tasnádi László is helyet kapott, aki az első Orbán-kormány idején az APEH bűnügyi igazgatója volt. Az biztos, hogy bevétel nem csökkenhet, és már arra is vannak ötletek, hogyan lehetne több pénzhez jutni.


Míg korábban kizárólag politikai döntésként kezelték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását, addig most némi szakmaiságnak is teret engedtek. A testület munkájában részt vesz a NAV képviselője, a Századvég Gazdaságkutató munkatársa, illetve a világ négy nagy tanácsadócégének egyike, az EY (korábban Ernst & Young) egyik adószakértője. Rajtuk kívül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is helyet kapott a bizottságban. A napokban pedig anonim kérdőíveken várják az adóhivatali dolgozók véleményét, hogy milyen változtatásokat tartanak szükségesnek.


A testület azt a feladatot kapta, hogy világítsa át a NAV-ot, és szeptember 20-ig készüljön el egy jelentés: az adóhatóság hatékonyságának szempontjából milyen szervezeti átalakítás lenne a legjobb megoldás. Amióta ugyanis megroggyant, majd lemondásával meg is szűnt a NAV elnökének, Vida Ildikónak a hatalma, sorra jöttek az ötletek, miként formálnák át a jövőben a NAV munkáját. Múlt hétvégén pedig már személyesen Varga Mihály miniszter is megerősítette, hogy gondolkoznak az önálló adóügyi államtitkárság létrehozásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Közölte:


azzal a kezdeményezéssel fogok majd élni a miniszterelnök úr felé, hogy fontoljuk meg a tárcán belül egy ilyen államtitkárság kialakítását.

Csakhogy néhány nappal korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kormányban szeptember 15-éig értékelik a személyi teljesítményeket, és a miniszterelnök addig minden ezzel kapcsolatos döntést meghoz. Vagyis lehet, hogy előbb dől el, hova tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint hogy a szakértők a hónap végéig kielemeznék, mi lenne optimális.


Úgy tűnik, az eldőlt, hogy az adóhivatal egy önálló államtitkárság alá kerül, azon viszont még huzakodnak, hogy mit értsenek „adóhivatal” alatt: jelenlegi NAV-ot vagy kizárólag az adóhatóságot, és ha kizárólag az adóhatóságot, akkor bűnügyi főigazgatósággal vagy anélkül. Az is kérdés, hogy az adó- és vámhatóság ügyfélszolgálatai betagozódjanak-e a kormányhivatalok alá, és az egyablakos ügyintézés érdekében azt is leválasszák-e, vagy az a nézőpont kerekedik-e felül, hogy ott túlságosan érzékeny adatokat kezelnek ahhoz, hogy az ilyen információk kikerüljenek az adóhivatal fennhatósága alól.


új lehetőségek az adócsalók üldözésében

Az mindenesetre beszédes, hogy a testület munkájában részt vesz a Belügyminisztérium delegáltja is, holott a BM-nek jelenleg és formálisan nincsen köze az adóhatósághoz, hacsak az nem, hogy az önkormányzatok jegyzői is adóhatóságként működnek. Tasnádi László a belügyminiszter kipróbált embere, az első Orbán-kormány idején 2000 és 2002 között az APEH bűnügyi igazgatóságát is vezette, majd 2003-tól Pintér cégének, a Civil Biztonsági Szolgálatnak a vezérigazgatója volt.

Szakmai körökben előnyösnek tartanák, ha a bűnüldözés az eddigieknél összefogottabb lenne, és egy-egy fontosabb intézkedéshez nem több helyről szalajtanák az embereket, vagyis az adóellenőröket, vámosokat, rendőröket. A NAV körül két éve kirobbant botrány egyik fontos eleme volt, hogy az egykori adóhivatali munkatárs, Horváth András számon kérte a kiemelt ügyek igazgatóságának megszüntetését, holott szerinte az eredményesebben működött, mint a megszűnésekor felállított bűnügyi főigazgatóság.

Az adóhivatal hatékonyságának szempontjából ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet a szakértők, hogy az nem attól függ, milyen szervezetbe tagozódnak be az adóellenőrök. Az eredményesség sokkal inkább attól függ, mire helyezik a hangsúlyt. Ha továbbra is számokban fogalmazzák meg az elvárásokat, vagyis azt, hogy hány ellenőrzést kell végrehajtani, hány megállapítással záruló vizsgálatot várnak el, és mennyi adókülönbözetet kell megállapítani, akkor az nem kedvező a vizsgálat minőségét tekintve.


Új eszközök a szürkegazdasággal szemben

A kérdéssel az államreform-bizottságban is foglalkoztak, ahol a konszenzus – úgy tudjuk – abban volt, hogy a változtatások miatt nem csökkenhet az államháztartás adóbevétele. Parragh László, aki a most felállt munkabizottságnak és az államreform-bizottságnak egyaránt tagja, bár részleteket nem közölt, de az iparkamara szempontjából azt tartotta kívánatosnak, hogy az adóhivatal „közelítsen a modern világhoz”.

Ennek részeként például a jövőben már nem a pénztárgépeket erőltetnék, hanem mobileszközökben és felhő alapú megoldásban gondolkoznának. Ennek része lenne az elektronikus számlázás kötelezővé tétele. Így ha egy céget megalapítanak egy lakótelepi lakásban, majd néhány nap múlva kiállítanak egy százmilliós számlát, akkor az adóhivatal informatikai rendszere egyből odairányítaná az ellenőröket.

A szolgáltatóiparban a drága pénztárgépek helyett akár mobiltelefonon is beküldhetnék a vállalkozók a számlákat. Bizonyos szakmák művelését, például a fogorvosi ellátást pedig koncessziós díjhoz lehetne kötni, és így tudna az állam nagyobb bevételhez jutni – mondta a VS.hu-nak Parragh László. Márpedig az elmúlt időszakban a szakképzéstől a felsőoktatás átalakításáig elég sok dolog megvalósult abból, amit az iparkamara elnöke javasolt, akinek lobbierejét az is jól jellemzi, hogy a Mol és a frissen megvásárolt állami bank, az MKB igazgatóságának is tagja.