A fizikai bántalmazás sem ritka a magyar befogadóállomásokon

Fotó: MTI/MTVA / Oláh Tibor

-

A menekülteket befogadó központok túlzsúfoltak, a zárt részlegeken nem ritka a fizikai és szóbeli bántalmazás, és nincs elég mód jogi vagy civil társadalmi segítség igénybevételére, állapítja meg az Európa Tanács (ET) rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI által frissen közzétett jelentés.


A strasbourgi szervezet elemzése szerint az, hogy 2013 januárjában kedvezően változott a menekültügyi törvény, és ezért őrizetbe vételre már csak kivételes jelleggel került sor, növelte a menekültek beáramlását. Míg 2012-ben 2157, addig 2013-ban már 18900-an adtak be menedékkérelmet Magyarországon.

Ennek köszönhetően azonban a fogadó létesítmények túlzsúfoltak lettek, „a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult". A menedékkérők mintegy egynegyedét-egyötödét fosztják meg személyi szabadságától; a zárt részlegeken nem ritka a bántalmazás.

Az Európai Bizottság 2013 októberében kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, és azóta folyik a vita a magyar hatóságokkal - áll az ECRI-jelentésben. Az ET szakértői csoportja azt indítványozza Magyarországnak, hogy csak végső esetben alkalmazza a menekültek őrizetben tartását, és lehetőleg nyitott befogadó-állomásokon helyezze el az érkezetteket, különösképpen a családokat.

Az ECRI országjelentése külön kitér arra, hogy egy radikális jobboldali párt nyíltan fellép romaellenes, homofób és idegenellenes gyűlöletbeszéddel. A gyűlöletbeszéd azonban nem korlátozódik a szélsőséges pártokra és csoportokra, hanem máshol is előfordul, a hatóságok viszont adósak maradtak azzal, hogy megszólaljanak az ilyen gyűlöletbeszéddel szemben. Ennek eredményeként a romákra, zsidókra, melegekre és menedékkérőkre tett becsmérlő kijelentések "közhellyé váltak a közbeszédben". A média egy része nyíltan rasszista tartalmakat terjeszt az ECRI szerint.