A Fideszt is megosztó kérdésről szavaz az Országgyűlés

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

A nemzeti parkok sorsa a tét a keddi szavazáson: eddig a nemzeti parkok vagyonkezelésében is volt állami föld, ha elfogadják a törvénymódosítást, már nem lesz. Zöld szervezetek aggódnak és tiltakoznak, a minisztérium szerint nem lesz semmi baj. A Kövér László házelnök vezette szervezet keményen beszólt a javaslat miatt.


Az utolsó percig reménykednek a zöldszervezeteknél abban, hogy mégsem veszik el a nemzeti parkoktól az állami földek vagyonkezelését. Úgy tudjuk, a három országos természetvédő szervezet még a szavazás előtti nap is levélben győzködte a képviselőket, szavazzanak nemmel a törvénymódosításra.

Az adhat okot a bizakodásra, hogy az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítás egyes pontjainál a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. Ugyan a lógós (fontos dolgot intéző, igazoltan távol lévő) ellenzékiekkel valós kétharmad nélkül is átmehet a módosító, van, aki abban bízik, ha ez mégsem így lesz, a vidékfejlesztési miniszter átdolgozásra visszavonja az egészet.

A vagyonkezelés megvonását ugyanakkor elég, ha a képviselők fele támogatja. A Fenntartható Fejlődés Bizottsága korábban nem támogatta a módosító javaslatot. Az ellenzék szavazta le, de a fideszesek is tartózkodtak. A fideszes Bencsik János szintén a változás ellen érvelt (ő amúgy is ki szokott szavazni, még ha ez súlyos százezrekbe is kerül neki). Azt mondta, addig ne változzon semmi, míg nem egyeztetnek a szakmai szervezetekkel.



A törvénymódosítás általános indoklása szerint a cél, hogy minden állami föld – függetlenül attól, hogy védett terület-e vagy sem, a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA) kerüljön, valamint, hogy az állami földeket egységesen hasznosítsák. A Fazekas Sándor miniszter által benyújtott szöveg szerint a védett és NATURA 2000-es területeknél a természetvédelmi szakmai követelményeket és előírásokat az NFA is be tudja tartatni, így nem kell a vagyonkezelést a nemzeti parkoknál hagyni.

A mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, Font Sándor szerint elengedhetetlen az egységesítés. Az agrártárca helyettes államtitkára, Ugron Ákos egy korábbi bizottsági ülésen arról beszélt, nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése, a cél, hogy az NFA vásárolja meg a természetvédelmi területen lévő földeket, amelyeket aztán a nemzeti parkok vagyonkezelésébe ad. Az érvelés furcsasága, hogy most jellemzően amúgy is állami tulajdonú földekről van szó, amelyeknek pont hogy elvennék a vagyonkezelését a nemzeti parkokról, bár az igaz, hogy a törvénymódosító bizonyos magántulajdonban lévő védett területek kisajátítását említi.

Ugron azzal is érvelt, hogy mielőtt az NFA bérbe ad egy területet, kikéri a nemzeti parkoktól a környezetvédelmi előírásokat, amelyek betartását a környezetvédelmi őrszolgálat később ellenőrzi is.



Keményen beszólt a házelnök vezette szervezet

A WWF nem nyugodt: a szervezet megkeresésünkre most azt közölte, a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő területek egy része tartósan a Földalapkezelőnél maradhat, ez visszalépés a jelenlegi helyzethez képest. Bár a területek egy része elméletben „meg nem nevezett szakmai indoklás alapján” visszakerülhet a nemzeti parkok vagyonkezelésébe, erre azonban nincs garancia. Aggályosnak tartja a WWF, hogy a civileket nem vonták be az egyeztetésbe, valamint azt is, hogy a kormány eltérően nyilatkozik a földterületek mértékéről.

A Kövér László házelnök vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szakmai egyeztető munkabizottsága két hete kezdeményezte, vonják vissza a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre vonatkozó passzusokat.

Nem értenek egyet azzal, hogy a földeket egységes elvek alapján kell bérbe adni; kifogásolják, hogy a szükséges döntéseket a védett területtől távol hozzák meg, a nélkülözhetetlen szakismeret nélkül. A földek védettsége csökkenhet. Ugyancsak nagy a kockázata, hogy


a természetvédelmi szabályok helyett a hatékony gazdálkodás lesz az elsődleges szempont.

A legfontosabb, Törvényalkotási Bizottságon viszont átment a módosítás.



Van B terv

Ha a jogszabályt elfogadják, akkor az összes olyan közjogi szereplőt megkeresik, aki az Alkotmánybírósághoz fordulhat – válaszolta a VS.hu megkeresésére a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, Farkas István.

Vagyis levelet írnak a köztársasági elnöknek, az alapvető jogok biztosának és a parlamenti frakcióknak is. A szervezetek korábban Fülöp Sándor korábbi ombudsmantól kértek egy elemzést (ő most a Környezeti Jog és Management Egyesületet vezeti), szerinte a tervezet alkotmányellenes. Ezt az anyagot is elküldik majd a levél mellé.

Fülöp Sándorék elemzése szerint a módosítás alkotmányos jogokat sért, mikor rövidtávú érdekek miatt veszélyezteti a jövő nemzedékek életfeltételeit jelentő természeti erőforrásokat. „A természetvédelem eszköztárának gyengítésével csökkenti az ország lakosainak élethez és egészséghez való jogát”. Alkotmányos jogot csak indokolt esetben lehet csökkenteni, ez Fülöp szerint most nem igaz. Fülöp is attól tart, mint a Kövér vezette szervezet: a földterület elvonása csak általános birtokpolitikai célokat szolgálna, a területek jobb, gazdaságosabb hasznosítását segítené elő.

A módosítás után a természetvédelmi igazgatás nem avatkozhatna be közvetlenül, az ellenőrizetlen gazdálkodás miatt okozott, visszafordíthatatlan természeti károkat legfeljebb utólag észlelheti és büntetheti.


Nemzeti parkok


Decemberben már kongatták a vészharangot

A nagyjából 300 ezer hektáros nemzeti parki területnek a felét adják bérbe a parkok. Decemberben még úgy tűnt, a 150 ezer hektárból „csak” 50 ezer kerülne át az NFA-hoz. A föld elvétele miatt – a természeti értékek megóvásán túl – a szakértők azért is aggódtak, hogy olyan kevés pénzhez jutnak idén a nemzeti parkok, hogy abból a béreket sem tudják rendesen kifizetni, nemhogy a működésre futná. (Nem a költségvetési támogatás csappant meg jelentősen, hanem az uniós pénzek és a földbérletért szedhető pénz.)


Veszélyben a nemzeti parkok

– mondta még decemberben Szabó Marcel ombudsmanhelyettes. Szerinte a nemzeti parkok Noé bárkái. A védett földek vagyonkezelését a nemzeti parkoknál kellene hagyni, hogy legalább ott a természetvédelemé legyen a végső szó.

A bizottsági ülésen nemrég azzal érvelt, a módosító visszalépés lenne a korábbi szinthez képest, azt viszont az Alkotmánybíróság korábban nem engedte.