A Fideszben elkezdődött a lobbizás a százmilliókért

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Debreceni úthálózatra, vízilabda vébére, egy erdélyi katolikus püspök 120. születésnapjára kérnek pluszpénzt a kormánypárti képviselők. A jövő évi költségvetéshez több száz ellenzéki és 35 kormánypárti módosító javaslat érkezett.


A kormány tervei szerint az Országgyűlés még a nyári szünet előtt elfogadja a jövő évi költségvetést, amelynek általános vitáját le is zavarták a múlt héten. Most következik a részletes vita, amelyhez 557 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. Ezek döntő többsége ellenzéki képviselők javaslata, ezért a tapasztalatok szerint elbuknak majd.

35 módosítót viszont a Fidesz és a KDNP képviselői jegyeznek, nekik elvileg lehet esélyük arra, hogy kilobbizzanak némi pénzt a számukra fontos ügyeknek.

A legnagyobb összegeket Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mozdítaná meg: 300 millióval növelné a Szépművészeti Múzeum, illetve a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galéria dologi kiadásaira szánt támogatást (4,6 milliárdról 4,9-re). Ugyancsak a múzeumokat érintené egy másik módosítója, ami a budapesti Liget Projekt 19 milliárd forintos keretéből 6,2 milliárdot szétosztana a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közt, arra hivatkozva, hogy a tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatos feladatokat amúgy is „közvetlenül az érintett országos múzeumok látják el”. Lázár emellett egymilliárd forinttal növelné meg a Budapesti Operettszínház támogatását is.

A másik nagy kormánypárti módosítócsomag benyújtója a fideszes Kósa Lajos, aki főleg Debrecenért lobbizik, amelynek korábban sokáig polgármestere volt. Hárommilliárdot csoportosítana át a város egyik régóta megoldatlan közlekedési problémájának megoldására, a rendkívül forgalmas Nyíl utca négysávossá bővítésére. Kétmilliárd forintból megépítené az M3-M35 autópályák görbeházai csomópontjának hiányzó lehajtóit, hogy sztrádán is lehessen közlekedni Debrecen és Nyíregyháza közt. Ehhez képest már aprópénz az a 400 millió, amit a debreceni repülőtér fejlesztésére szánna, vagy az a százmillió, amivel az önkéntes tűzoltó egyletek támogatását növelné.

Pánczél Károly 800 millió forinttal, az eredetileg tervezett egymilliárdnak közel a duplájára növelné a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatását. Szász Jenő, az intézet vezetője – korábban székelyudvarhelyi polgármester, illetve a Fidesszel szövetséges Magyar Polgári Párt vezetője – leginkább azzal került be a hírekbe, hogy egy áprilisi bizottsági ülésen arról beszélt: jó lenne elérni, ha nem kellene megválaszolniuk a szerinte nem a magyar nemzeti érdeket képviselő újságírók kérdéseit arról, hogy mire is költik az állami támogatást.


A sport mindenek felett

Több kormánypárti képviselő is különböző sportcélokra szánna plusz forrást, miközben ezeken már a kormány eredeti javaslata sem spórolt. Bánki Erik például a mátrai edzőtábort 85,5 millióval, a Tüskecsarnokot 238,9 millióval, a tanuszodákat 353,9 millióval, a tatai edzőtábor 1,2 milliárddal támogatná. A 2017-es úszó világbajnokság jogdíjaira 552,6 millió forintot csoportosítana át. Utóbbi célra Kósa is adna pénzt, igaz, ő nagyobb összeget, 1 milliárd 534 millió forint.

Igazán nagyvonalúan költené a közpénzt két fideszes képviselő, Simon Róbert és Kara Ákos: 4,9 milliárd forintot adnának a 2017-es, győri Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezéshez szükséges sportlétesítmény fejlesztésekre, például az atlétikai központ és a teniszcentrum terveztetésére és építésére. Szatmáry Kristóf a kiemelt sportegyesületek támogatását 100 millióval növelné.

A kormánypárti képviselőknek ezeken kívül is lennének ötleteik, mire lehetne még közpénzt fordítani:

  • Gulyás Gergely a magyar származású amerikai fiatalok magyarországi látogatását 50 millióval, a Design Terminált 100 millióval, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát 200 millióval támogatná.
  • Pánczél Károly a magyarországi iskolások határon túli területekre való látogatására 772 milliót szeretne.
  • Harrach Péter 300 millióval növelné egyházi fenntartású egészségügyi intézmények támogatását. A KDNP frakcióvezetője 80 millióval támogatná a Márton Áron emlékévet. Az egykori erdélyi katolikus püspök születésének jövőre lesz a 120. évfordulója.
  • Németh Zsolt a Demokrácia Központ Közalapítvány két intézetének, a Demokratikus Átalakulásért Intézetnek és a Tom Lantos Intézetnek adna 80 milliót.
  • Szatmáry Kristóf 250 milliót szánna a Nagyicce HÉV-megálló felújítása, három másik képviselőtársával együtt pedig kétmilliárdot kérnek a fővárosi földutak aszfaltozására.
  • Manninger Jenő balatoni fejlesztésekre 520 milliót kérne.
  • Riz Gábor a bányák újranyitásának előkészítésére szánna százmilliót.


Miből lenne pénz?

A költségvetési módosítóknál minden esetben meg kell határozni, hogy honnan csoportosítanának át pénzt a képviselők által preferált célokra. Erre a kormánypártiaknak általában többféle ötletük van. A legérdekesebb Kósa Lajos megoldása, aki egyszerűen megnövelné a tervezett áfabevételt azzal a másfél milliárddal, amit az úszóvébé költségeire adna. Ez lényegében a költségvetési hiány növelése, hiszen semmi nem garantálja, hogy a tervezettnél több adó folyik majd be.

A legnépszerűbb pénzforrás a képviselők körében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett százmilliárd forint. A legtöbben ebből csippentenének le kisebb-nagyobb összegeket, igaz, ha minden módosítót elfogadnának, szinte alig maradna valami ebből az összegből. A másik kedvenc a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében lévő szervezetátalakítási alap, amiben közel 3,5 milliárd forint van, de a kormánypárti képviselők ezt is szinte teljes egészében elköltenék másra. Népszerű forrás még az MNV Zrt. ingatlan-beruházásaira, ingatlanvásárlásaira szánt sor, amin a büdzsé tervezete szerint 11,8 milliárd óforint szerepel.