A Fidesz Orbán bokszpartnerévé gyúrja Gyurcsányt

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A Fideszben nem gondolják, hogy Gyurcsány cégének uniós megbízása bűncselekmény lenne. A szerintük etikátlan sztori emlegetésével inkább egy újabb legyőzendő ellenfelet akarnak kreálni Orbánnak. A külföldről érkező burkolt pártfinanszírozás ügyét már Bajnaival, és az LMP-vel szemben is bedobta a Fidesz.


A bevándorláshoz és a halálbüntetéshez hasonló témává akarja dagasztani a Fidesz Gyurcsány Ferenc cégének uniós megbízását. Az elmúlt hetekben a kormánypárti politikusok leginkább erről a három témáról beszéltek a leggyakrabban.

A kormány először április közepén tette szóvá, hogy az EU a 2014-2020-as időszak uniós projektjeinek előzetes vizsgálatát nem a nagy könyvvizsgálókra, hanem az ellenzéki politikus cégére bízta. Az Altus Zrt. tavaly egy nemzetközi tenderen, 11 céget magában foglaló konzorcium (a tagok listáját itt találja) vezetőjeként nyerte el munkát az Európai Bizottságtól. Az Altus eszerint az uniós források leendő elköltésének stratégiai, szakmai elemzését végzi.

A Fideszben a Deutsch Tamás a téma felelőse, a kormánypárti EP-képviselő többször is megszólalt az ügyben. Úgy tudjuk, Deutschék azt is vizsgálják, hogy a konzorciumhoz tartozó többi külföldi valamilyen módon kötődik-e az Altushoz. Különösen a bolgár hátterű WYG Bulgaria EOOD keltette fel a Fidesz érdeklődését. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége ugyanis részben bolgár származású.


Egyedül nem jó bokszolni

Az elmúlt napokban Orbán Viktor is bekapcsolódott a Gyurcsány Ferenc elleni támadásba. Múlt héten Strasbourgban, kedden Székesfehérváron nevezte az Altus Zrt. uniós megbízatását burkolt pártfinanszírozásnak. A kormányfő neveket nem említett, a székesfehérvári sajtótájékoztatóján úgy tett, mintha sem Gyurcsány pártjának, sem cégének neve nem jutna eszébe. A két nevet a pulpitus mellett álló ember súgta a fülébe.

Az Altus nem hagyja magát: beperel mindenkit, aki valótlant állít a megbízásról. Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta, Orbán politikai értelemben meg akarja ölni a DK-t.

A Gyurcsány vezette DK május elején hozta nyilvánosságra a 2014-es pénzügyi mérlegét. Eszerint a DK 169,5 millió forintra jogosult az államtól. A magánszemélyektől érkezett adomány 39,4 millió forint volt, a legnagyobb összeget 16,2 milliót Gyurcsány fizette be a pártkasszába. A Fidesz tehát azt hangsúlyozza, hogy Gyurcsány a párt legnagyobb adományozója. A pártelnök cégének fő bevételi forrása pedig az uniós megbízás. Vagyis az EU áttételesen hozzájárul a DK finanszírozásához.

A Fideszben sem gondolják azt, hogy ez bűncselekmény lenne. Kérdés, miért ilyen heves a kormánypárti támadás, amikor a DK nem tartozik a legnépszerűbb pártok pártok közé, ráadásul Gyurcsány Ferenc nem is volt különösebben aktív az elmúlt hónapokban. “Nem jó úgy bokszolni, hogy az ember egyedül van a ringben, kell egy ellenfél is” - fogalmazott egy forrásunk arra utalva, hogy a közvélemény-kutatásokat még mindig vezető Fidesz Gyurcsány jelentőséget felnagyítva próbál ellenfelet találni magának.


Nem először dobják be

Nem először fordul elő, hogy a Fidesz a burkolt párttámogatás témáját dobja be. Néhány nappal a tavaszi parlamenti választás után Lázár János a norvég civil alapnak esett neki. A fideszes politikus azt állította, hogy Norvégia nyíltan támogatja az LMP-t. Mégpedig úgy, hogy a norvég alap pénzeinek elosztását az LMP-hez kötődő Ökotárs Alapítványra bízta. Az alapítvány közölte: semmi köze a párthoz.

Bajnai Gordont, illetve a politikus korábbi pártját, az Együtt-öt szintén a pártfinanszírozás miatt támadta a Fidesz. Többek között azt hozták fel, hogy az Együtt támogatója az amerikai Clinton család alapítványa. A kormánypárti többségű Országgyűlés ezt követően fogadta el, hogy a pártoknak tilos idegen államtól, külföldi szervezettől – az Európai Bizottság ennek számít – és nem magyar állampolgárságú személyektől pénzt elfogadni.


Titkos csatornák

A büntető törvénykönyvben nincs olyan tényállás, hogy „burkolt pártfinanszírozás.” Más kérdés, hogy egyes esetekben felmerülhet a csalás, az adócsalás vagy a számvitel rendjének megsértése. A párttörvény is csak annyit ír, hogy a tiltott adományt át kell utalni egy, az Országgyűlés által létrehozott alapítvány számlájára, de erre nem találtunk példát az elmúlt évtizedekből. A pártok pénzügyeit ugyanis érdemben nem felügyeli senki: az Állami Számvevőszék vizsgálatai nem lépnek túl a formaságok ellenőrzésén.

Épp ezért lett a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legnagyobb, megoldatlan kérdése a párt- és kampányfinanszírozás. A pártok soha nem tudtak megélni a tagdíjakból és az állami támogatásból, még akkor sem, ha épp nem volt kampány, választási években pedig egyenesen milliárdokkal lépték túl a megengedett keretet. A szükséges pénzt pedig átláthatatlan, titkos csatornákon keresztül biztosították.

A titkos csatornák a működéséről keveset lehet tudni, a különböző korrupciókutató civil szervezetek is inkább csak sejtik, hogy működhetnek ezek. Példaként többnyire a túlárazott közbeszerzéseket, uniós projekteket szokták említeni. Ezek nyertesei gyanúsíthatóan bizonyos százalékot visszacsorgathatnak a pártoknak. Ezt bizonyítékokkal nehéz alátámasztani. Az Európai Bizottság áprilisban tette közzé azoknak a projektnek a listáját, amelyeket kifogásolt, és amelyek miatt felfüggesztették a Magyarországra irányuló bizonyos kifizetéseket.

Az illegális pártfinanszírozás egyik módszere sejlett fel a 2007-ben kirobban, úgynevezett Zuschlag-ügyben. A börtönbüntetését azóta már letöltő Zuschlag János volt szocialista képviselő és köre egy sor, fiktív civil szervezetet hoztak létre, és pályáztak civil forrásokra, de valójában a pénzt pártcélokra használták fel. Hasonló koncepció sejlik fel abban az ügyben, amelyről a Hvg.hu számolt be. A XV. kerület volt fideszes alpolgármestere okirat-hamisítással vádolja az ügyészség, mivel állítólag hamis aláírásokkal jutott hozzá egy Fidesz-közeli civil szervezet pénzéhez, ami állami, önkormányzati támogatásból származott.


Népszerűsítésre 60 ezer euró

Bár a Fidesz szerint Gyurcsányék megbízatása példátlan, botrányokat azért lehet találni az Európai Unió történetében. A Spiegel még 2013 decemberében szellőztette meg, hogy az Európai Szocialisták Pártja (PES) vezetőjének, a bolgár Szergej Sztanisevnek a felesége 60 ezer eurós szerződéshez jutott az Európai Parlamenttől azért, hogy a 2014 májusi EP-választásokat népszerűsítse Bulgáriában.

A Spiegel cikke akkor nem durrant nagyot, de 2014 tavaszán – immár az EP-kampány közepén – az Európai Néppárt képviselői hirtelen felfedezték maguknak az ügyet. Martin Schulzhoz, az EP-elnökéhez nyújtottak be az ügyben több interpellációt is. Schulznak már csak azért is kellemetlen volt az ügy, mert ő maga is a PES tagjaként ült a parlamentben.

Maga Sztanisev azzal védekezett, hogy a feleségének már azelőtt jól menő PR-cége volt, hogy megismerkedtek, és összeházasodtak volna. Egyébként pedig miért ne nyerhette volna ő a 60 ezer eurós tendert. Hamar kiderült azonban az is, hogy a pénzből Monika Sztaniseva cége egy kezdetleges, szabadon hozzáférhető szoftverekkel kreált, jórészt más uniós oldalakról összeollózott információkat tartalmazó weboldalt üzemeltetett. Az EP vizsgálatot indított, Sztaniseva pedig bejelentette, hogy visszafizet a szerződéses összegből 29679 eurót.