A fiatalok kevesebb mint fele biztos abban, hogy itthon tanulna tovább

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

Egy nem reprezentatív netes kutatás szerint tízből négy diák Amerikába vágyik, a legnépszerűbb az Egyesült Királyság. A válaszokból az is kiderül, hogy több fiatal akarna külföldre menni tanulni, mint ahányról a szülei tudják.


Nagyjából 10 ezer diák tanulhat külföldi egyetemen, de erről egészen pontos számok nincsenek. Ez derül ki abból az ezer fős, nem reprezentatív felmérésből, amelyet az Engame Akadémia készített februárban.

Lévai Balázs alapító-igazgató azt mondta, 500 diákot és 500 szülőt kérdeztek meg, a Facebookon hirdették meg a kutatást, azt viszont nem tudják, melyik városban élők vagy milyen típusú iskolában tanuló diákok töltötték ki.

A 2011 utáni külföldön tanulási boom (lásd az alábbi grafikont) egybeesett a bizonyos szakokon a keretszámok drasztikus csökkentésével. (16 szakról van szó, például a jogász, közgazdász és kommunikáció szakon szorítottak meg erősen.) Az Engame Akadémia vezető mentora, Könczey Kinga szerint a külföldi egyetemeken leginkább a humán és társadalomtudományi területeket választják a diákok, de a gazdasági képzés is vonzó. A nagy megugrás és a terület valószínűleg a kormányzati lépésre reflektált, de erre nincs bizonyíték - mondta Könczey.


A legnépszerűbb célország


Keletre nem nyitnak

Az Engame munkatársai azt valószínűsítik, a növekedési ütem előbb-utóbb megáll, de a külföldön tanulók száma szerintük nem csökken. Vannak már egyébként olyan osztályok, amelyek fele külföldön folytatja.


A vágyak és a valóság között nagy az eltérés: amíg a külföldre vágyó diákok 40 százaléka szíve szerint Amerikában tanulna, a valóságban (az OECD adatai szerint) csak 5,6 százalék vág neki. Azon kívül, hogy Amerikában sokba kerül tanulni, teljesen más a felvételi is - sorolja az okokat Könczey Kinga.

A külföldön tanuló diákok 23 százaléka Nagy-Britanniában, 18 százalék Németországban, míg 16 százalék Ausztriában tanul. Ausztriában és Németországban összesen nagyjából 4 ezer diák él kint. A diákok elenyésző része tanul keleten. Korábban a skandináv országoktól elzárkóztak (sötét van, hideg van és drága alapon), időközben ez is változott: Svédország és Dánia egyre vonzóbb. Skócia pedig az ingyenes oktatással hódít, bár bekerülni nehéz. Az Egyesült Királyság többi részén évente 9 ezer font (nagyjából 3,7 millió forint) a tandíj, de elég kedvező a diákhitel.

A többi uniós országban nincs vagy minimális a tandíj, a megélhetés viszont drága - mondta Könczey. Hollandiában például a tanulásért keveset kell fizetni, a kinti élet viszont 2-300 ezer lehet havonta. A diákmunka segíthet, de az sem megoldás mindenkinek. Például annak sem, aki nagyon kötött beosztásban tanul. Az viszont elmondható, hogy a külföldi tanulás már nem csak a gazdagok kiváltsága, állítják.


Kovács-Osváth Apolka végzős tanuló és Könczey Kinga vezető mentor


A sajtótájékoztatóra elhoztak érintett diákot is. Kovács-Osváth Apolka arról beszélt, a Corvinusra is jelentkezett, de nem oda fog járni szeptembertől, hanem Angliába. Három egyetemtől is kapott felvételi ajánlatot. Közgazdaságtant és politikatudományt tanulna kint. Úgy érzi, a külföldi tanulás nagy kihívás, ha most megállja a helyét, később sem lesz problémája, könnyebben elhelyezkedhet külföldön. Bátyja mesterképzésen Hongkongban folytatja.


A szülők annyira azért nem lelkesednek a külföldért


Bár a szülők többsége arra számít, hogy a gyereke itthon marad, a válaszadó szülők döntő többsége támogatná gyermeke külföldi továbbtanulását. Több mint fele mindenben, 32 százalék anyagilag nem, egyébként igen.


Az oktatás nyelve, a program színvonala és a tandíj a három fő szempont iskolaválasztásnál. Egyes adatok szerint a döntő többség azért tanul külföldön, hogy aztán ott is dolgozzon. A szakemberek szerint sokan hazajönnének, ha itthon eleget tudnának keresni. Lévai Balázs szerint „ha a külföldön tanulók 20 százaléka hazajön, azzal már jól jár az ország.”

A külföldi egyetemek „vadásszák” a kiemelkedő tehetségeket. A Harvard például hirdeti magát a Fazekasban, a Cambride ajánlatot tesz a diákolimpia nyertesének, aki így az ELTE helyett „kényszerűségből” oda megy. A magyar intézményekben a maximális pontszámot ajánlják meg egy jó OKTV eredmény után.

A felmérésből kiderült azt is, a megkérdezettek kétharmada teljesen vagy inkább elégedett azzal az iskolával, ahol a gyerek tanul. Azért kifogások is akadtak bőven.



A felmérésből kiderült az is, a válaszoló diákok 46 százaléka semmiféle pályaorientációs segítséget nem kap, 20 százalék a kérdést sem értette. Lévai Balázs szerint ez a legnagyobb probléma. Világos kép nélkül ugyanis nagyon hosszúra nyúlhat a tanulás, évente-kétévente szakot váltó diákokról is tudni. A diákok nagyjából harmada tudja pontosan, mit akar, 40 százalék nagyjából. (Itt fontos megjegyezni, 15-19 éves diákok válaszoltak, így lehet, hogy a nem kiforrott elképzeléssel rendelkező elsősök válasza torzítja az arányokat.)

Amíg a diákok csak 5,2 százaléka bizonytalankodik, addig a szülők szerint a gyerekek 17,3 százalékának fogalma sincs a jövőjéről.

A végzési arányok is rosszak: az OECD adatai szerint 53 százalék elkezdi a tanulmányait, de csak 23 százalék fejezi azt be. (Ide nyilván beleszámítanak azok is, akik nyelvvizsga híján nem tudják átvenni a diplomájukat.)


Az egyébként, hogy pontosan mi vár a diákokra, hamarosan kiderül. A felsőoktatási stratégia kész, csak még nem nyilvános. A Felsőoktatási Kerekasztal hamarosan tárgyalja, májusban már az Országgyűlés elé kerülhet.

Átalakítás biztos lesz, szakok is megszűnnek, de még nem tudni, melyikek. A kommunikáció, a nemzetközi tanulmányok és a természetvédelmi mérnök képzés miatt már kongatták a vészharangot. A hírek ellentmondásosak, a tárca konkrétumokat nem közölt. Annyi biztos, a szakok számát a következő években csökkentik: 2013-ban 10 732 különböző szakra lehetett jelentkezni, 2020-ban már 15 százalékkal kevesebb, 9122-féle képzés marad meg.