A fiákerek Budapestről érkeztek Szarajevóba

Fotó: VS.hu / Zsidai Péter

-

A Bosnyák–Magyar Társaság alapítója a VS.hu-nak beszélt terveikről: várják a magyar befektetőket, szakértőket energetikai, hulladékkezelési beruházásokhoz, agárkereskedőket a bárányhúsexporthoz és persze sok turistát. Senaid Memicet, Szarajevó Ilidzsa városrészének polgármesterét budapesti tárgyalásai után kérdeztük.


Hogyan kezdődött az együttműködés a magyarokkal, és mire terjed ki?


Négy évre nyúlik vissza kapcsolatunk, amikor a Bosnyák–Magyar Társaságot alapítottuk. Azzal a céllal hoztuk létre, hogy elmélyítsük a kapcsolatot a két ország között; a magam részéről természetesen az is motivált, hogy fejlesszük Ilidzsát. Az Európai Unión belül nagyon jó lobbistákra van szükségünk, hogy Bosznia-Hercegovina fejődni tudjon. Nem uniós országként nagy szükségünk van az EU támogatására. Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Oroszország képviselőivel már leültünk tárgyalni, hogyan tudnánk segítséget kapni.

Miről tárgyaltak Budapesten?

Energetikai és a hulladékgazdálkodási témákról. A hulladékból nyert energia előállításának technológiái Magyarországon jól ismertek, ezekre vagyunk elsősorban kíváncsiak. Ezeket szeretnénk meghonosítani, ebben Magyarország segítségére mindenképpen számítunk.

A másik kiemelt cél, amiért dolgozunk, a szarajevói kanton és a magyar megyék, önkormányzatok összekapcsolása, testvérvárosok, partneri együttműködések kialakítása a kultúra, a sport és az oktatás területén – például diákcsereprogramokat szeretnénk indítani. És nem feledkezünk meg a történelmi aspektusról, amely bennünket összeköt még az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből. Ezeket is szeretnék újraéleszteni. Nem csak Szarajevó, egész Bosznia-Hercegovina vonatkozásában. Elég, ha az építészeti kapcsolatainkat említem: Ilidzsa természetes és épített környezete egészen a Boszna folyó forrásáig magyar tervezők munkája. A fiákerek Budapestről érkeztek anno Szarajevóba.


Senaid Memic


Vízi erőműveket magyarokkal

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusban járt Boszniában, több megállapodást aláírt. Az ön látogatásának van ehhez köze?

Attól független. Nem politikusként érkeztem. A turisztikai vonzerőnk fejlesztése sokkal inkább motivált, ebben a Bosnyák–Magyar Társaságnak vezető szerepe lesz.

Valamilyen szerződéseket aláírtak?

Kezdeti fázisban vagyunk, de nyilván ez a célunk, megállapodni minél több ügyben. A kereskedelemben számos tartalék van. Nézzük csak a mezőgazdaságot. A bosnyák bárányhús teljesen más összetételű, mint a magyar, úgy hiszem, a magyar fogyasztók hamar megkedvelnék, lenne rá piacunk itt. Az iparban hasonlóan kedvezőek a kilátások: egymásnak nyithatnánk az ajtókat. A magánszektorban szintén. Számos befektetési lehetőséget kínálunk az alacsony energiaáraknak – nálunk feleakkora az adó – és munkaerőköltségeknek köszönhetően. A boszniai energetika szektorba fektetni kiváló opció ma, ez nem kérdés. Jelenleg is számtalan kis teljesítményű vízi erőművünk üzemel, de úgy becsüljük, még több ezret lehetne építeni.

A Neretván kívül is?

Természetesen. Több folyónk is alkalmas erre. Csak Ponyicban 15 kis erőmű üzemel. Szlovéniából élénk a befektetői érdeklődés, szeretnénk, ha magyar üzletemberek, ágazati befektetők is meglátnák az ebben rejlő lehetőséget. Nekünk azért is fontos, hogy az Európai Unióban is felfigyeljenek ránk, mert ha uniós tagállamok befektetői jönnek hozzánk, azzal segítenek nekünk. A sportban szintén kiváló a kínálatunk, rengeteg a tehetséges fiatal: kosárlabdában, bokszban, labdarúgásban, cselgáncsban. Ilidzsában, a Szarajevói Futballklub akadémiájában jelenleg ezerötszáz gyerek focizik. A Juventus és a Barcelona képviselői is figyelik a diákok fejlődését. És nem csak fiúk, három-négyszáz lány is focizik ott. Azt szoktam mondani,


minden, ami jó, Ilidzsán van.

Az én országomban egyébként is barátságosak, jó szándékúak az emberek. Bárki meglátogatja Szarajevót, megszereti a várost és természetesen Ilidzsát is. Ez az a városrész, ahol Szarajevóban a legtöbb éjszakát töltik el a turisták.


Szarajevó, Ilidzsa


Aknamező helyett libegő

2005-ben elkerített részeket lehetett látni a Boszna forrásvidékén az erdőben, aknamezőre figyelmeztettek. Sikerült már ezeket felszámolni?

Folyamatban van, lassan haladunk, nem egyszerű dolog, de természetesen ez nem jelent veszélyt se a lakosságra, sem a turisták számára. Sokkal gyorsabban haladunk az aknamentesítéssel, mint korábban gondoltuk. Most tisztítottunk meg egy elég nagy erdőterületet, ahol libegőt fogunk építeni.

Egész Boszniát képviseli Magyarországon, nem csak Szarajevót?
Az elmúlt húsz évben elég hasznos tagja voltam a hazámnak, ezt szerénytelenség nélkül állíthatom. Azt is, hogy


bármelyik ajtót ki tudom nyitni a hazámban: a miniszterelnöktől a postásig.

A közé a háromszáz ember közé tartozom, akik az elmúlt húsz évben megvédték Boszniát.


Szarajevo, Ilidzsa, Boszna folyó, Bosznia-Hercegovina,

A Boszna forrásvidéke


Autópályán Szarajevóig

Mit terveznek idén a bosnyák–magyar kapcsolatokban?

Az augusztusi szarajevói filmfesztiválra koncentrálunk, budapesti turisztikai bemutatkozást tervezünk arra a hétre. Talán a magyar olvasók nem tudják, mennyire könnyű eljutni hozzánk. Az autópályánk már Szarajevón túlra ért, Zenicától Hadzsicsig tart, jelenleg Mosztar felé építik. Tuzla és Szarajevó között éppen felújítjuk az utakat. 4-5 év, és elkészülnek a fontosabb autópályáink, az ország hosszában és széltében is átjárható lesz. Még körülbelül 150 kilométeres szakasz hiányzik. Voltak nehézségeink: sokat vártunk a horvát útépítőkre, hogy befejezzék az építkezéseiket, és nálunk folytassák a munkát, csakhogy csődbe ment a horvát útépítő cégek java. Azóta saját cégeink végzik a munkát.