A dízelbotrány csak a kezdet volt – most van igazán bajban a VW

Fotó: DPA / JAN WOITAS

-

Akár 800 ezer jármű szén-dioxid-kibocsátásával is csalhatott a Volkswagen-csoport. A részvények ismét bezuhantak, az ügy költsége autónként négyszer annyi lehet, mint a dízelbotrányé.


Bár a dízelbotránynak még közel sincs vége, úgy tűnik, máris itt az újabb botrány: kedd késő este közölte a német konszern, hogy egy, éppen a korábbi botrány miatt indított belső vizsgálatuk szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértékének meghatározására irányuló eljárásban is rendellenességeket találtak. Az ellenőrzés közben feltűnt, hogy bizonyos típusok engedélyeztetése során helytelenül határozták meg a szén-dioxid-kibocsátást, és így a fogyasztást is – olvasható a német autógyártó közleményében.

A probléma semmiképpen sem nevezhető kicsinek, hiszen akár 800 ezer – többségükben dízeles – járművet is érinthet, így pedig nem meglepő, hogy az első közlés szerint a mostani „felfedezés” 2 milliárd eurós kockázatot – magyarán pluszköltséget – jelenthet a Volkswagen számára. Az összeg egyébként több tételből áll össze: számolhatnak benne a visszahívások és a javítások költségeivel, ahogy azzal is, hogy esetleg egyes országok visszakérik a korábban nyújtott támogatásokat. Ez utóbbitól való félelem egyébként nem lenne minden alap nélküli, hiszen már több állam, így többek közt Románia és Spanyolország is jelezte, hogy valamiféle kártérítésen gondolkodik.

A Credit Suisse elemzése szerint ma még lehetetlen megjósolni az újabb botrány gazdasági hatásait – ezt elismerte a német cég is –, mivel csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Ugyanakkor, mivel saját számításaik szerint a mostani költségek autónként több mint négyszeresei lehetnek a dízelbotrányénak (2500 euró/jármű vs. 609 euró/jármű), az újabb skandalum hatásai akár nagyobbak is lehetnek, mint az októberié. A Credit Suisse szerint a mostani bejelentés azokat is elbizonytalaníthatja, akik eddig hittek abban, hogy a korábbi problémák kezelhetőek lesznek, ami a részvényárakra is nagyobb hatással lehet.

Hogy ebben igazuk lesz-e, elválik. Tény, hogy a hír szerda reggel ért el a tőzsdékre, és a befektetők nem kegyelmeztek: már a kereskedés legelején bedőltek a részvények, amelyek délutánra már 8,5 százalékos esést követően 100 euró környékén álltak. Emlékeztetőül: 2015 áprilisában még 250 euró felett jegyezték a VW-papírokat, míg a dízelbotrány kitörésekor 92 euróig zuhantak be a részvények. Az azóta elért pluszokat tehát most egy csapásra elintézte a német cég.

Hogy ez mennyire nehéz időszak a cég életében jól mutatja az is, hogy az elmúlt 15 évet figyelembe véve először jelentett veszteséget a Volkswagen: az idei harmadik negyedévben 3,48 milliárd eurós működési veszteségről adtak hírt, ami jóval nagyobb, mint amit az elemzők vártak. Nem meglepő módon az év egészére sem jósolnak kimagasló eredményt, sem csoportszinten, sem a személygépkocsi-ágazatban, ez pedig a legfőbb vetélytársnak, a Toyotának kedvez, amely az idei első háromnegyed év autóeladási adatai alapján visszaszerezte a VW-től a nyáron elvesztett globális elsőségét. A német konszernnél azonban valószínűleg most épp emiatt aggódnak a legkevésbé, a fő kérdés az, hogy a folyamatosan növelt, jelenleg közel hétmilliárd eurós tartalék elég lesz-e a túléléshez.