A dietetikus szerint az otthon elkészített hús nem jelent kockázatot

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa szerint semmi újdonság nincs a WHO most nyilvánosságra hozott jelentésében, amely azt állapítja meg, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és valószínűleg a vörös húsé is az. Szerinte csak a túlfüstölt, túlgrillezett húsok aggasztóak.


Az OÉTI szakértőjét, Miháldi Kingát, valamint Németh Antalt, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökét annak kapcsán hívták be stúdióba, hogy hétfőn az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) közzétette rákkutató intézetének tanulmányát, amelyben a feldolgozott hústermékek fogyasztását rákkeltőnek minősítették, és valószínűnek nevezték, hogy a vörös húsoké is az, beleértve a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.


Az OÉTI dietetikusa szerint a húsok esetében a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. De azt Miháldi is hozzátette, hogy „nem kell mindennap kolbászt enni", a mértékletesség és a változatosság a fontos. Más-más kategória a színhús és a húskészítmények - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséges táplálkozást illetően tíznapos intervallumban kell gondolkodni, és akkor megelőzhetők a különböző daganatos betegségek. A rostdús táplálkozás szintén segíthet egyes betegségek elkerülésében - mondta.


Németh Antal szerint a most nyilvánosságra hozott kutatásról nem kaptak sokoldalú, kielégítő információt, ráadásul több adalékanyag együttes hatását ma még nem ismerik a szakemberek.


Szerinte a túlzott hőkezeléssel előállított, a túlgrillezett, valamint a túlfüstölt húskészítmények valóban aggályokat vethetnek fel, de egy normál konyhai eljárással előállított sült hús, vagy más húsos étel nem tartozik ebbe kategóriába. Ezt a véleményt dietetikus is osztotta, és a felhívta a figyelmet a vörös húsok fogyasztásának szükségességére, a vérképzésben betöltött szerepükre. A vegetáriánusoknál ugyanis kimutatható a vashiányosság, amely a húsmentes étrendre vezethető vissza - jegyezte meg.


A VHT egyébként épp most akar programot indítani, hogy a fogyasztók figyelmét a minőségi sertéshúsok felé fordítsa, mivel Magyarországon jelenleg alacsony a sertéshúsfogyasztás, 24-25 kilogramm évente fejenként, holott volt már 40 kiló körül is.
Németh szerint bizonyos sertéshúsok ma táplálkozástudományi szempontból hasonlóak a baromfihúsokhoz. Példaként említette, hogy a karaj ma már kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaz, mint a baromfimellfilé.