A diákokon spórolt a kormány, sokkal kevesebb pénz jut egy tanulóra

Fotó: MTI / Varga György

-

A kormány illetve a KSH adataiból világosan kiderül, hogy egy általános iskolai tanulóra közel százezerrel, egy középiskolai diákra kétszázezerrel kevesebb pénz jutott 2013-ban, mint 2009-ben – talált rá a 444.hu Nahalka István oktatáskutató, az ELTE pedagógia tanárának számításaira. A központosítással a rengeteg pénz kivonása kevésbé látszódhatott.


Az oktatáskutató a blogján azt vizsgálta, hogy egy diákra a különböző oktatási szinteken mennyi pénz jutott egy adott évben. Hogy a számok összehasonlíthatók legyenek, a 2009-es összegeket az inflációval növelte, ezért a táblázatokban nem az akkori konkrét összeg látszik, hanem az, hogy az adott összeg mennyit ért volna 2013-ban.


A grafikonokból kiderül, hogy négy év alatt:
  • 84 ezer 721 forinttal kevesebbet költött az állam egy-egy általános iskolásra,
  • 194 ezer 850 forinttal kevesebb jutott egy középiskolás diákra,
  • és 212 ezer 130 forinttal kevesebb összeget fordítottak egy egyetemistára.


A 444.hu hozzáteszi, hogy talán éppen emiatt a pénzkivonás miatt hozhatták létre a Kliket is, a központosítással egyszerűbbnek tűnhetett ugyanis egy nagy, a szülőkkel nem közvetlen kapcsolatban lévő szervezettől elvenni a pénzt, mintsem külön-külön rávenni az önkormányzatokat a ráfordítások csökkentésére. „Az arctalan, távoli Klik-en keresztül sokkal kevésbé látszott a hatalmas pénzmegvonás”– fogalmaznak.


Az is szomorú, hogy a GDP-hez viszonyítva a rendszerváltás óta 2003-ban költötte a legtöbbet Magyarország az oktatásra, 2003-ban a GDP 5,7 százalékát fordította erre a célra, 2014-ben pedig már kevesebb mint 4 százalékot. 2010 óta ráadásul összegszerűen is csökkent az oktatásra fordított pénz, nem csupán arányaiban.


Jelenleg, a közép-európai országok közül Magyarország fordítja a legkevesebb pénzt a diákokra.