A diákok munkáiról ismerni meg a jó iskolát (X)

-

A művészeti diploma is lehet jó befektetés Liszka Tamás, a Budapesti Metropolitan Főiskola Médiaművészeti Intézetének vezetője szerint. A képzés elsődleges célja, hogy a diákok olyan portfólióval lépjenek ki a főiskoláról, amely önmagáért beszél.


Liszka Tamás, a Budapesti Metropolitan Főiskola Médiaművészeti Intézetének vezetője


Film, televízió, fotó, animáció – sok területtel foglalkoztok a főiskolán, melyik áll hozzád a legközelebb?

Amiért most igazán rajongok, az a Média design szak. Ez a terület az összes művészeti ágból szemezget, és teljesen új formában rakja össze az ismert elemeket. Nincsenek előre megírt receptek.

Ez alkalmazott művészet, vagy inkább az önkifejezés eszköze?

A művész egyúttal feltaláló is, aki olyan összefüggéseket fedez fel, amire mások nem gondolnak. Ami most elvont ötletnek tűnik, az tíz év múlva egy hétköznapi használati eszköz alapja is lehet. Itt a főiskolán még szabad anélkül kísérletezni, hogy azonnal készpénzre kellene váltani az ötleteket.

Több intézményben tanítottál már - miben tartod másnak a Metropolitan képzését más művészeti iskolákhoz képest?

Nincsenek berögzült hagyományok és megkérdőjelezhetetlen tekintélyek, ami egy művészeti képzésben óriási előny. Mindig változásban vagyunk, és a diákokkal együtt találjuk ki, hogyan is szeretnénk berendezni magunknak ezt a főiskolát.

Ezért volt szükség a névváltásra is, hiszen a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola elnevezés már nem fedte le a két karon tanulható számos területet. A Metropolitan név egyrészt a művészeti képzéseket is magában foglalja, másrészt pedig külföldön is jól hangzik. 2 éve van angol nyelvű képzésünk, így már nemzetközi terepen kell versenyeznünk a hallgatókért.



Miért jelentkeznek hozzátok a diákok, mit várnak ettől a képzéstől?

A felvételin általában azt válaszolják erre a kérdésre, hogy szeretnének művészettel foglalkozni, és meg is élni belőle. Ha valaki elsajátítja a filmvágás technikáit, akkor ugyanúgy meg tud csinálni egy Oscar-díjas nagyjátékfilmet, mint egy jól fizető reklámot. Több irányba is be vannak biztosítva, és nem kell lemondaniuk az álmaikról sem.

Hogyan kapcsolódik össze az elmélet és a gyakorlat az oktatás során?

A diákok olyan projektekben vesznek részt, ami már a valódi szakmára készíti fel őket – nem lesz nagy váltás kilépni a főiskoláról, hiszen ugyanabban a közegben fognak dolgozni. A filmesek gyakorlati órái például kint vannak az Origo filmstúdióban, ahol a szomszéd műteremben olyan hírességek forgatnak rendszeresen, mint Tom Hanks, Matt Damon vagy éppen Ridley Scott. A tanárok is a szakma legjobbjai közül kerülnek ki – a Saul fia operatőre, Erdélyi Mátyás például nálunk tanítja a másodéves kameramanokat.

Az Animáció alap- és mesterszak esetében (Animáció) sok stúdióval dolgozunk együtt, akik rendszeresen kölcsönkérik a diákokat – néha úgy kell visszatartanunk őket, hogy tanuljanak még egy kicsit. A végzősök a diplomafilmjeiket nem ritkán jó nevű animációs stúdiókkal együtt készítik el.

A Média design szakon elindítottuk az UX design és a játékfejlesztés képzést – ez utóbbi főiskolai szinten máshol nincs az országban. Ráadásul nem is mi találtuk ki, hogy legyen nálunk ilyen oktatás, hanem cégek kerestek meg, hogy képeznénk-e nekik utánpótlást. Felajánlottuk, hogy csináljuk együtt a képzést – így a legtehetségesebb hallgatókat azonnal vihetik a stúdiójukba.

Külföld felé mennyire nyitott ez a terület, van-e lehetősége a diákoknak nemzetközi karrierre?

A magyar filmesek elég szépen teljesítenek a világban, és nagyon sok nemzetközi produkcióban vesznek részt. A mi dolgunk most az, hogy a Metropolitan művészeti képzésének nemzetközi hírnevet szerezzünk. Azonban még ennél is fontosabb, hogy a diákok portfóliója magáért beszéljen. Akkor vagyunk elégedettek, ha nem az iskola neve adja el a végzőst, hanem a saját munkái.