A csúf állatokért még a kutatók sem lelkesednek annyira

Forrás: MTI/AP/Rob Griffith

-

Mi lesz így a denevérekkel és a rágcsálókkal?


A koalákról és a kengurukról készül a legtöbb ausztrál tanulmány, jóval több, mint a földrész csúnya állatairól, a rágcsálókról és a denevérekről – ismertette a Phys.org egy friss kutatás alapján.


A kutatók szerint a csúf állatok az ausztrál állatvilág 45 százalékát adják, mégis intenzív tudományos vizsgálatoknak csak ritkán alanyai.

Az új vizsgálatban három csoportba osztották az emlősöket:
  • a jó (például a kenguruk, a hangyászsün és a koala),
  • a rossz (mint a különböző macska- és a nyúlfajták),
  • és a csúf (mint az őshonos denevérek és rágcsálók).
Utóbbiakról csak nagyon kevesen írtak. „Az ausztrál emberek meglepődnének, hogy hány őshonos denevér- és rágcsálófajuk van – mondta Trish Fleming, a Murdoch Egyetem biológusa. – Mivel kevesen tudnak róluk, ezért hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni őket. Pedig azt mindenki tudja, hogy egy koala vagy egy kenguru hogyan néz ki.”

Ezek a gyakran kicsi és éjszaka aktív állatok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, de ismeretlenségük védtelenné teszi őket. Például arra is szükség lenne, hogy tudjuk, mivel táplálkoznak, milyen az életterük, azt hogyan választják ki, és miként szaporodnak. Ezekkel az információkkal már hatásosabb lenne a védelmük.

Fleming szerint a tudósok azért nem foglalkoznak ezekkel a csúnya vagy csak kisebb területen élő állatokkal, mert nem kapnának akkora hírverést az eredményeik prezentálása után.

Az európaiak megjelenése óta Ausztráliában 20 emlősfaj tűnt el, másik 20 fajt pedig komolyan veszélyeztet a kihalás.