Magyarország nem fogadja vissza a menekülteket

Fotó: AFP / CSABA SEGESVARI

-

Az osztrák Die Presse hivatalosan is megerősített értesülése szerint Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a dublini eljárás végrehajtását. A BM szerint technikai okai vannak a döntésnek. Az osztrák belügyminiszter idegesen reagált, miután hétfőn Pintér Sándor még egy szót sem szólt a tervről.


Magyarország egyoldalúan felfüggeszti az úgynevezett Dublin III. rendelet alkalmazását, vagyis nem fogad vissza menedékkérőket más európai országokból – írja az osztrák Die Presse. A lap szerint Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete erről kedden kora délután tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot. Az értesülést az Indexnek Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi is megerősítette. Kovács Die Pressének azt is mondta: „A csónak megtelt”, vagyis Magyarország nem képes több menekültet ellátni.


A Belügyminisztérium kora este hivatalosan is közölte, hogy technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti „a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását”. A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait.


Az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner ingerülten reagált a magyar bejelentésre, aminek egyik oka értesülésünk szerint, hogy hétfőn találkozott magyar kollégájával, Pintér Sándorral, de ő nem szólt neki a tervezett lépésről. „Aki határok nélküli Európában kar élni, annak be kell tartania a schengeni szabályokat. Ez természetesen igaz a dublini rendeletre is.” – mondta kedden a miniszter osztrák lapoknak, és utalt arra is, hogy visszavonhatják azt a negyven osztrák rendőrt, akik jelenleg a magyar hatóságok munkáját segítik a szerb határon. Mikl-Leitner nemrégiben adta utasításba, hogy elsőbbséget élvezzen a migrációs hatóságnál 1300 olyan kérelmező ügye, akiket a dublini szabályok szerint vissza kellene küldeni Magyarországra vagy Olaszországba.


A Magyarországra érkező menedékkérők döntő többsége nem ide igyekszik, hanem Nyugat-Európába. Bár beadják a menedékkérelmüket, legfeljebb néhány napot töltenek az országban, majd megpróbálnak nyugat felé távozni. Mivel a menekülttáborok alapvetően zártak, és a menedékkérők többségét nem veszik őrizetbe, ez sokaknak sikerül is: a tavaly menedékkérelmet benyújtó 42 ezer emberből 30 ezer elhagyta az országot. A magyar kormány attól tart, hogy őket az úgynevezett dublini rendszerben előbb-utóbb visszaküldik.

A dublini rendelet célja gyorsan meghatározni, melyik tagállam felelőssége merül fel egy menedékkérésnél, és a menedékkérőt abba a tagállamba irányítani. A felelős általában az az ország, ahol a menedékkérő belépett az EU területére. Állandó kivételt jelent Görögország, ahová a menekültügyi rendszer hiányosságai miatt évek óta nem küldenek vissza menedékkérőket. Magyarországra is viszonylag kis számban küldtek vissza kérelmezőket, tavaly valamivel több mint nyolcszáz személyt.

Wolfgang Taucher, az osztrák bevándorlási hivatal vezetője azonban június elején egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nagyobb erőket mozgósítanak a dublini eljárás végrehajtása érdekében, de ahogy eddig, ezután is minden kérelmet egyénileg bírálnak el, és nem fognak tömegesen deportálni migránsokat – igaz, azt is hozzátette, hogy chartergépeket, buszokat vesznek majd igénybe. Az osztrák kormány tervbe vette azt is, hogy a biztonságos országból (például Koszovóból) származók kérelmét gyorsított eljárásban, tíz nap alatt elutasítanák.


Natasha Bertaud, az Európai Bizottság bevándorlási ügyekért felelős szóvivője azt közölte: a Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy tisztázza, mik azok az okok, amik a felfüggesztéshez vezettek. Mivel a Dublin III. rendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a fogadó állam felfüggeszti a transzfereket, a Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy haladéktalanul tisztázza, milyen természetű problémáról van szó, mennyire súlyos a helyzet, és közölje, hogy milyen lépéseket tesz annak megoldására.

A dublini rendelet nem ad lehetőséget az európai uniós tagállamok, hogy felfüggesszék azt, így a magyar lépés uniós ellenlépéseket is kiválthat – mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1 kedd esti hírműsorában. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre: jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja – mondta Gálik, hozzátéve, hogy ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.