A családi csődvédelemben a KDNP szerint jutna Túró Rudi a gyereknek

Fotó: Getty Images / Dorothea Lange

-

A kereszténydemokraták ezzel vették védelmükbe javaslatukat, amelyet most nyújtottak be az Országgyűlésnek. A kormány azonban valójában nem hagyta a kisebbik koalíciós partnerre a magáncsőd legérzékenyebb feltételeinek a megszabását. Az, hogy a csődeljárás éveiben lehet-e moziba menni, vagy tanulhat-e a gyerek külföldön, csak a következő hónapokban megszülető kormányrendeletekből derül ki.


Fejenként és havonta 28 ezer 500 forintot költhetnek el szabadon azok a családok, amelyek arra adják a fejüket, hogy csődvédelmet kérnek, és az összes többi jövedelmük és vagyonuk kezelését gyakorlatilag átengedik egy állam által kijelölt vagyonfelügyelőnek. Így elvileg valóban megvehetik a Túró Rudit a gyereknek, ahogy azt Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője állította, feltéve, hogy a maradék pénzből az egész hónapra elég ennivalót tudnak venni (egy Túró Rudi majdnem 100 forint, ha minden nap kap a gyerek egyet, az elviszi a rá jutó havi apanázs több mint 10 százalékát).


Ennél nagyobb mozgásterük azonban nem nagyon lesz azoknak, akik vállalják a magáncsőd lehetőségét bevezető törvényjavaslat feltételeit. Elsősorban azoknak érdemes ezen elgondolkozniuk, akiket szeptember 16-ától ismét az a veszély fenyeget, hogy kilakoltathatják őket. A devizahitelesek elszámoltatását szabályozó törvény ugyanis eddig az időpontig védi a fizetésképtelen adósokat, de onnantól kezdve folytatódhat a végrehajtás, és akár utcára is kerülhetnek. Számuk több tízezerre tehető.


Az ábrán jól látható, hogy a végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése valóban mérsékelte a háztartások tartozásait, és a régió többi országához képest is visszafordította az eladósodást.


A törvényjavaslat azonban eleve sok adóst kizár a lehetőségből. Így például az elenyésző és a horribilis tartozásokat. Csak azok kezdeményezhetik a magáncsődöt, akiknek az adóssága 2 és 60 millió forint között van, és vagyonuk tartozásuknak legalább a felét kiteszi.

Ha ezek alapján kezdeményezik az eljárást, akkor vagy a legnagyobb hitelezővel, jellemzően a bankkal kell négyszemközt megegyezniük, vagy ha ez nem sikerül, akkor egy bírósági eljárás keretében. A végeredmény mindenképpen az, hogy az adós az említett csekély összegen (hivatalosan az öregségi nyugdíjminimumon) kívül öt éven át átengedi jövedelmeinek a kezelését a vagyonfelügyelőnek, akit az újonnan felállítandó Családi Csődvédelmi Szolgálat jelöl ki. Cserébe az adós az öt év elmúltával mentesül az összes tartozása alól.


Ennyi a főszabály, de persze vannak kivételek

A bíróság dönthet úgy, hogy bizonyos szempontok - például a gyermekek iskoláztatása - miatt azt a bizonyos 28 ezer 500 forintot kétszeresére vagy háromszorosára emeli. A lényeg, hogy a hitelezők az előre meghatározott arányban hozzájussanak a követelésükhöz:

  • az úgynevezett kiemelt hitelezők, vagyis az első helyen rangsorolt jelzálogjogosultak (jellemzően a bankok) az ingatlan fedezeti értékének 100 százalékához
  • a privilegizált és nem privilegizált hitelezők, vagyis a közműcégek, a közhitelezők, a kártérítésre, valamint tartásra jogosultak, továbbá a fedezetlen banki követelések jogosultjai a tőketartozás 40 százalékához
  • a hátrasorolt hitelezők, akik jellemzően magánszemélyek, illetve egyéb magánjogi ügyletek alapján követelnek, tehát az ő számukra az adósságnak mindössze 5 százalékát kell törleszteni
Ha mindezt nem sikerül öt év alatt megoldani, akkor további két évre kitolható a vagyonfelügyelő jelenléte. Az újdonsült „családtagnak” rögtön az elején lehetősége van arra, hogy akár a lakást, akár az autót vagy egyéb vagyontárgyat dobra verje. Mindössze azt kell mérlegelnie , hogy az új otthon a „méltányolható” lakásigényt kielégítse, vagy az autó például taxiként ne éppen a legfőbb jövedelemszerző eszköz legyen.

Azt azonban, hogy mi a méltányolható lakásméret, vagy hogy melyek a család által megvásárolható, „mindennapi életvitelhez szükséges alapvető szolgáltatások”, egyelőre nem tudni. Ezeket a kormány csak a későbbiekben szabályozza, mint ahogy azt is, hogy miként határozzák meg a meglévő vagyon, például egy ingatlan, egy autó vagy a családi cég értékét. Márpedig ezek a keretek nagyon is a dolog lényegéhez tartoznak, hiszen a családok ennek alapján tudnak döntést hozni, hogy vállalják-e a magáncsődöt.



Felnőttként kezelnek-e?

Magyarországon kevésbé, mint Angliában. Ott eleve csak egy évig kell csődben lenni, és sok döntési lehetőséget meghagynak az embereknek - mondja a Prospero Financial Consulting Ltd. magyarországi képviselője, Lassu Péter, aki azt is megoldja, hogy az angliai csődvédelmi intézményt használhassa ki egy magyar állampolgár. Igaz, ezzel nem sokan élnek, hiszen ez is költséges mulatság, szükséges hozzá például az adott időszakra az angliai tartózkodás. A németek viszont szívesen élnek vele, hiszen náluk tíz évig húzódik a folyamat, amíg valaki más osztja be helyettük a pénzüket.


Minél több korlátot visznek azonban bele a szabályozásba, annál több embert riasztanak el a magáncsődtől - mondja a szakember. Az olyan kifejezések pedig, mint a „méltányolható" vagy a „mindennapi életvitelhez szükséges" éppen arra jó definíciók, hogy mindenki feszegethesse. Az angliai gyakorlat ennél sokkal szigorúbb, ott például az iskolai vagy egyéb különórák csak abban az esetben férnek bele a költségekbe, ha a gyerek valamilyen fogyatékosság miatt fejlesztésre szorul.


Burkoltan, de beszámítható az eltitkolt jövedelem

Jóllehet sokan éppen a Magyarországon oly gyakran eltitkolt jövedelmek miatt ódzkodtak a magáncsőd bevezetésétől, erre vonatkozóan még kiskaput is hagytak a jogalkotók. Ha ugyanis az adósnak bírósági eljáráson kívül sikerül megállapodnia a főhitelezővel a magáncsődben, akkor egymás között bármiben megegyezhetnek. Például abban is, hogy bár az adósnak nincsen kimutatható jövedelme, de vállalja havonta - mondjuk - 100 ezer forint megfizetését. És ha a vállalását rendben teljesíti, akkor nem firtatják a pénz eredetét.

Ha azonban a vagyonfelügyelő elől titkol el jövedelmet az adós, az súlyos szankciókkal jár. Elsőként is azonnal lezárul a magáncsőd, és indulhat a végrehajtás, tíz éven belül pedig nem is kezdeményezhet újból magáncsődöt. De fedezetelvonás miatt akár büntetőeljárás is indulhat a simlis adós ellen.

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke, Felfalusi Péter azt sem tartja kizártnak, hogy a jelzálogjogosultak egy magáncsőd esetén is alkalmazzanak magánnyomozókat, akik figyelik az adósok költekezéseit, például a Facebook-bejegyzések alapján.

Bár a követeléskezelők jelentős pénzt bukhatnak ezen a törvényen, hiszen a már folyamatban lévő eljárásokból is kiléphetnek az adósok, és így a követeléskezelők is csak egyek lesznek a sok hitelező közül, Felfalusi Péter mégis jónak tartja a benyújtott törvényjavaslatot.


Szigorú, de korrekt

Szerinte jól kezeli a kimenthető jövedelmeket, például kizárja, hogy a szülők elváljanak, és tartásdíj címszó alatt kimentsék a pénzüket, miután felső plafont szab a tartásdíjnak is.


Ennek ellenére nem számít arra, hogy túlságosan sokan élnének a magáncsőd lehetőségével, főleg a lakáshiteleseken kívül. Eleve kevesen vannak olyanok, akik egyéb, fedezetlen követelésekből, például fogyasztói hitelekből 2 millió forintnál nagyobb összeget halmoztak volna fel. Ők egyébként csak jövő októbertől kezdeményezhetnek magáncsődöt, miután a tervek szerint szeptembertől életbe lépő jogszabály első évében csak a jelzáloghitelesek élhetnek a lehetőséggel.

A VS.hu úgy tudja, hogy a kereszténydemokraták – éppen a csekélyebb érdeklődés miatt – azt próbálják elérni a kormánynál, hogy a bedőlt lakáshitelesek számára újabb 10 ezer bérleményt ajánlhasson fel a Nemzeti Eszközkezelő, illetve az állam a bankok nyakán maradt ingatlanokból vásároljon lakásokat a csődbe jutott adósok számára.