A Corvinus június végéig tehet javaslatot a jövőjéről

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az utóbbi egy évet értékelte az MTI-nek, és azt is elmondta, mik lesznek a következő lépések.


Palkovics László az utóbbi egy év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a felsőoktatás minden érintettje – az egyetemi vezetők, az oktatók, a hallgatói érdekképviselet és a fenntartó is – elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az átalakítások szükségesek.


Az államtitkár a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek ítélte, és azt mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a büdzsék sokkal következetesebben tervezettek, és mára a rektorok és a kancellárok szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek együtt.

Az államtitkár szerint a szakok átalakítása körül kialakult helyzet tisztán intézményi érdekből fakadt. A mostani szakrendelet követi a társadalmi és gazdasági elvárásokat, az intézmények megfelelő számú és minőségű szakembert tudnak képezni, akikre a munkaerőpiacon is igény van.


PPP

A PPP-konstrukciók kiváltásában látja Palkovics az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatát. A közszféra és a magánszektor együttműködésében épült beruházások kiváltásához szerinte a források felülről nyitottak, ahogy haladnak előre a tárgyalásokon, úgy fog a kormány erre forrásokat biztosítani. Kifejtette: 54 szerződés született, ebből 50 aktív. Utóbbiból 26 esetben valamit tenni kell, ezeket megpróbálják két év alatt kivezetni. Hozzátette: nem minden szerződés rossz, a fennmaradók finanszírozhatók 2028-ig. Számításaik szerint a mostani ütemezéssel mintegy 30 milliárdnyi megtakarítást tudnak elérni úgy, hogy kétszer 17,5 milliárdot invesztálnak bele az évek folyamán.


Karok kiválása, beolvasztása

A Corvinus egyetemről azt mondta: az intézmény vezetése június végéig készíti el javaslatát arról, hogy milyen formában működnének tovább a jövőben. Önmagában az összevonás, szétdarabolás nem cél, azt kell megvizsgálni, hogyan lehet fenntartható egyetemi struktúrát működtetni.


Kitért arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári kara – az élelmiszer-tudományi képzésekkel – csatlakozik a közeljövőben a győri Széchenyi István Egyetemhez, erre mindkét szenátus rábólintott. Megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar leválásával önálló felsőoktatási intézmény működtethető-e. Várható a gyöngyösi főiskola integrálódása az egri főiskolába, az előbbi önmagában nem tartható fenn Palkovics szerint.

Az államtitkár azt mondta, az agrárképzésen változtatni kell, ugyanis jelenleg 14 helyen zajlik képzés úgy, hogy sok helyen alig van hallgató. Nagyon fontos az intézmények közötti együttműködés és a felesleges párhuzamosságok kivezetése, azaz, hogy az egyetemek, főiskolák képezzenek egymás helyszínein hallgatókat.


Kompetenciateszt

Kompetenciatesztet már a most szeptemberben belépő hallgatóknak írniuk kell, ennek részleteit most dolgozzák ki. Ezen a teszten nem lehet megbukni. A méréssel azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók reális képet kapjanak saját magukról – mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a tesztet a hallgatók tanulmányaik végén is megírják majd, így egyértelmű lesz mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt mennyire fejlődtek a hallgatók képességei.


Konzisztórium

A felsőoktatási törvény módosítását a jövő héten tárgyalja a parlament. A javaslatban kiemelt elemként szerepel a konzisztórium, amelyről Palkovics közölte: a fenntartó nem akar gyeplőt tenni az állami intézmények nyakába. A testület lényege, hogy erősödjenek az intézmények vállalati kapcsolatai. Emellett azokat a jogköröket, amelyek nem az autonómia körébe tartoznak, és amelyeket most a fenntartó gyakorol, azokat átruházzák a konzisztóriumra.