A civilekben bízunk leginkább, és egyre aktívabbak vagyunk

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A leghátul a politikusok vannak a közbizalmi listán. Tíz éve mérik a közbizalmat, amiből látszik, hogy nő az állampolgárok aktivitása, többen járnak tüntetni és írnak alá petíciót. Remek grafikonokon mutatjuk.


Újra megmérték a közbizalom alakulását Magyarországon. A bizalmi listát a civil-nonprofit szervezetek vezetik, csakúgy, mint a korábbi években, de a beléjük vetett bizalom mértéke nőtt. A lista másik végén a politikai szereplők, a parlament és a politikusok iránti bizalom a „mérhetetlenül gyenge” kategóriában van.

A felmérést végző közösségfejlesztők szerint az erősödés részben a politikai elitből fakadó kiábrándultság növekedésével, a mind nagyobb mértéket öltő politikaellenes hangulat további erősödésével és a kormány néhány különlegesen agresszív lépésével, annak kontraproduktív hatásaként magyarázható.

A Civil Kollégium Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért nevű szervezet és sok regionális és megyei szervezet összefogásával készült kutatás vezetői, Péterfi Ferenc és Varga Máté szerint a menekültválság kétirányú hatást okozhatott: bizonyos körökben a biztonság iránti vágy a kormány lépéseit tette népszerűvé.

Ugyanakkor a válság első hónapjaiban elindított kormányzati gyűlöletkampány leleplezésében a civilek – főként bizonyos köreiknek és Facebook-kampányoknak – gyorsasága, találékonysága komoly hatást keltett. A spontán, majd jól szervezetté váló szolidaritási akciók bizonyosan erősítették a közvélemény egy másik részében a civilek iránti bizalmat – vélik Péterfi Ferencék.

A civileken túl a rendőrség iránti bizalom szintje emelkedett – vélhetően ez is kapcsolódik a menekültválság kezeléséhez, miután a fellépéseikben tapasztalt emberiesség a közvéleményt melléjük állította. De más alkalmakkor, pl. a politikai demonstrációk kezelésében is mind rutinosabbá és kulturáltabbá válik a fellépésük – jegyzik meg a felmérést készítők, hozzátéve, hogy a közbizalom egészének alakulását nyilvánvalóan befolyásolhatta a korrupció egyre elhatalmasodó hazai mértéke, ami kikerülhetetlenül az állami intézmények és a kormányzat érintettségét, felelősségét is felvetette.



A kutatók azt is vizsgálták, hogy ki, mennyire volt hajlandó bármilyen, közpolitikai jellegű cselekvésre. Látszik, hogy a tavalyi évben nőtt azoknak a száma, akik petíciókat írtak alá, nyilvános gyűléseken, rendezvényeken, tüntetéseken vettek részt, ugyanakkor évek óta először csökkent a közérdekű adatigénylések száma.


Bár – nem lévén választási év – kevesebben keresték fel képviselőjüket, többen voltak azok, akik e-mailben érték el az illetékes hivatalt vagy képviselőt.



Erőteljes fejlődést mutat annak a megítélése, hogy hisznek-e az emberek abban, hogy valamilyen befolyással tudnak lenni a lakóhelyüket érintő döntésekre. Az adatok szerint ennek értéke 5 százalékkal emelkedett az elmúlt évihez képest.


A teljes kutatás ezen a linken érhető el.