Szlovák példát dörgölnek a civilek a kormány orra alá

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

A szlovák információszabadságról szóló törvényt állítja a kormány elé példaként a K-Monitor nevű civil szervezet. Eszerint a szlovák állami és önkormányzati szerződések csak akkor lépnek életbe, ha nyilvánosságra hozzák őket. A civilek szerint ehhez hasonló rendszerre lenne szükség Magyarországon is. A kormány viszont fizetőssé tenné az állami szerződések, a közadatok kikérését.


Július 6-án szavaz az Országgyűlés az információszabadságról szóló törvény módosításáról. A javaslat rendkívül megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Többek között azért, mert az adatigénylőnek előre ki kéne fizetnie az adatszolgáltatás költségeit. Az indoklás szerint a módosításra azért van szükség, mert a közérdekű adatigénylések teljesítése olykor meghaladja az állami, önkormányzati hivatalok kapacitásait.

A hétfői szavazáshoz időzítve adott ki egy közleményt szombaton a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezet, a K-Monitor. „Az átláthatóság nem valami l’art pour l’art belvárosi úri huncutság, hanem a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze” – írják. Ezt azzal támasztják alá, hogy ismertetik: Szlovákia 2011-ben módosította az infotörvényét, ez példa nélküli nyilvánosságot biztosít a közpénzekkel való gazdálkodás számára.

A szlovák törvénymódosítás hatálya a teljes állami szektorra, az önkormányzatokra és az állami vagy önkormányzati cégekre is kiterjed. Kimondja, hogy az ezen szereplők által aláírt szerződések csak akkor lépnek életbe, ha azok bekerülnek egy nyilvános, központi online adatbázisba, ahol minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. Ha a nyilvánosságra hozatal három hónapon belül nem történik meg, a szerződés érvényét veszti.

A szerződések online közzétételét Szlovákiában két kisváros kezdte el alkalmazni a 2000-es évek második felében. Két ellenzékben lévő párt (a jobbközép SDKÚ-DS és a konzervatív KDS) javasolta a rendszer országos szintű bevezetését. A javaslat akkor elbukott, a 2010-es választások után azonban a korábbi ellenzéki pártok alakíthattak kormányt, és elfogadtatták a parlamenttel a törvénymódosítást. A javaslatot korábban ellenző Robert Fico jelenlegi kormányfő is pozitívan nyilatkozott az intézkedésről.

A központi online rendszerben 2011 és 2014 között több mint 780 ezer szerződést hoztak nyilvánosságra. A szlovák Transparency International reprezentatív felmérése alapján a felnőtt lakosság 11 százaléka (kb. 480 ezer ember) már legalább egyszer használta a rendszert. A felhasználók száma évről évre növekszik.

A rendszer bevezetése óta a közintézmények közvetlen vásárlások vagy meghívásos tenderek helyett egyre többször írnak ki nyílt közbeszerzéseket. Előbbiek aránya 2010 és 2014 között 21 százalékról kevesebb mint 4 százalékra esett vissza. Ezzel együtt csökkent a személyre szabott közbeszerzések száma is. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az egy hirdetményre beérkező ajánlatok számának átlaga a 2010-es 1,6-ról 2014-re 3,7-re, tehát több mint a duplájára nőtt.

A példát a régió több országában is követik: Szlovéniában idén januárban fogadtak el egy a szlovákiaihoz hasonló átláthatósági módosító javaslatot, bár az csak a közbeszerzések alapján kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé. Csehországban pedig már jó ideje az Országgyűlés előtt van a szlovákkal nagyrészt megegyező indítvány, amelyről idén nyáron szavazhat a törvényhozás.

A K-Monitor azt kéri, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter vonja vissza az információszabadságról szóló törvényhez beadott módosító javaslatát, és az átláthatóság korlátozása helyett – a nemzetközi példákat figyelembe véve – egy nagyobb átláthatóságot biztosító rendszert hozzon létre.