A cicázás felért egy erőnléti edzéssel - magyar próbajátékos a MU-nál

-

Az Egri Kapusakadémia-Fiatal Kapusokért Alapítvány edzőtáborának fődíjaként Hutvágner Gergely részt vehetett egy angliai edzőtáborban egy fociakadémián. A Vasas Kubala Akadémia 15 éves kapusa ott annyira jól teljesített, hogy visszahívták próbajátékra, ezúttal már a Manchester Unitedhez. Egy hétig az U18-as csapattal készülhetett, védéseivel és mentalitásával meggyőzte a világhírű klub kapusedzőit, de csak február végén derül ki, hogy szerződtetik-e a tehetséges magyar kapust. Azt mondja, ha nem is kap szerződést, egy életre szóló élménnyel gazdagodott, hiszen találkozhatott a Manchester United legnagyobb sztárjaival, és egy hét alatt is rengeteget tanult Angliában.


Billy Stewart, a Liverpool egykori kapusedzője vezeti azt a fociakadémiát, ahova először kiutaztam, ő felajánlotta, hogy felkészít a manchesteri próbajátékra is. Január 3-tól egy hétig voltam kint nála, és nem azt ígérte, hogy megtanít védeni, csak felkészít arra, hogy milyen gyakorlatok lesznek a Manchester Unitednél. Gyakorlatilag ugyanazok vártak rám, amiket vele gyakoroltunk, szóval mondhatni, hogy érti a szakmát.

Pontosan miket gyakoroltatok?

Billy Stewart lábbal érzett egy kicsit gyengébbnek, a technikámat próbáltuk fejleszteni, a szögletek lehúzását, a kijöveteleket fejlesztettük. Odakint nem olyan összetettek az edzések, mint itthon, inkább néhány területre mentek rá alaposabban. Angliában például elvárják, hogy bizonyos szituációkban ne kiüsd, hanem megfogd a labdát, ezeket is sokat gyakoroltuk.


Az egykori liverpooli kapusedző, Billy Stewart felkarolta a magyar tehetséget


Hogy nézett ki egy napod a Manchester Unitednél?

Az első nap délután egykor kezdődött az edzés, minden más napon 9.30-ra mentünk az edzőközpontba, hat-hét órát voltunk ott, minden nap egy edzés volt. Reggelivel kezdtünk, aztán következett a két-három órás edzés, utána ebédeltünk. Konditermi edzésünk csak egy volt ezen a héten, az U18-as csapat játékosai azonban, akikkel készültem, elképesztően izmosak voltak. Ki van adva mindenkinek, hogy mit kell csinálnia, és azt külön, az edzésen túl elvégzik maguk. Közös bemelegítés sem volt, az edzés előtt fél órával az edzőpályán szabad foglalkozás volt, mindenki úgy melegített be, ahogy akart.

Miben tért el maga az edzés egy itthoni foglalkozástól?

Szinte mindig cicázással kezdtünk, már ez felért egy erőnléti edzéssel.


Odakint nem úgy cicáznak, mint itthon, nem szórakozásból játszanak, hanem olyan komolyan veszik, mintha meccsen lennének.

Ezután különböző játékok következtek kis területen, sokan voltunk, gyorsan kellett gondolkodni, mindenki nagyon gyors és pontos volt. A játékok közben az edző odament a kisebb csoportokhoz, megkérdezte a játékosok véleményét a gyakorlatokról, úgy beszélgetett velünk, mintha mi is edzők lennénk, a végén pedig ő is elmondta az észrevételeit.

Neked hogy ment a játék?

Az első edzés még furcsa volt, de ahogy teltek a napok, egyre jobban ment minden. A cicázásnál például az elején minden harmadik labdámat eladtam, a végén azonban már előre tudtam gondolkodni, és ez a fejlődés az egész hétre jellemző volt.


Gyorsan otthonra lelt a Manchester Unitednél


Mi az, amit itthon is be lehetne vezetni a kinti edzésekből, ami nem egy klub infrastruktúrájától függ?

A mentalitást. Mindent véresen komolyan vesznek, elképesztő tempóban végeznek minden gyakorlatot az edzéseken.

Milyen volt a megítélésed odakint, mint magyar kapusnak?

A második nap nagyon jól ment a védés az U18-as csapatban, és amikor megtudták, hogy csak 15 éves vagyok, sokan gratuláltak, és onnantól kezdve befogadtak a játékosok.


Az edzőközpontban a menzás nénitől kezdve a takarító bácsiig mindenki tudta, hogy ki vagyok.

Odakint nem számít az, hogy honnan jöttél, hogy hány éves vagy, ha jól teljesítesz, akkor ugyanolyan teljes értékű csapattag leszel.


Így mutat a Manchester United kapusmeze egy magyar focistán


Milyen visszajelzéseket kaptál a stábtól?

Szombaton az U16-os csapatban végigvédtem egy edzőmeccset a Sunderland ellen, utána behívott az egyik kapusedző, hogy értékeljük az elmúlt egy hetet. Megkérdezte, hogy hogy éreztem magam és hogy szerintem hogyan mozogtam. Elmondtam, hogy az első edzést kivéve egyre jobban ment a játék. Megkérdezték, hogy szerintem mik az előnyeim, de én inkább azt mondtam el, hogy szerintem miben kell fejlődnöm. A stáb ugyanígy látta, tetszett nekik, hogy reálisan értékelem magam.

A főkapusedző is elégedett volt velem, nagyon tetszett neki, hogy az edzőmeccsen végig irányítottam a védelmet angolul. A kapusedzők közölték velem, hogy ők szeretnének leigazolni, ugyanakkor leszögezték, hogy ne éljem bele magam, mert erre az összes stábtagnak és persze a vezetőségnek is rá kell bólintani. Február vége körül várható, hogy megszületik a döntés. Azt mondták, megvan a magasságom ahhoz, hogy jó kapus legyek, és szerintük nagyon jó alany vagyok a tanuláshoz, sokkal több pozitívumot mondtak, mint negatívumot.


Ahogy ők fogalmaztak, „good boy” vagyok, látják, hogy szeretek dolgozni és a mentalitásom alapján már most oda tartozom.

Én sem vártam, hogy ilyen jól fog menni a védés, és szerintük, ha a Manchester United nem is igazol le, néhány éven belül egy nagy klubnál találhatom magam.

Látva az itthoni és a kinti viszonyokat, szerinted hány évesen kell kimennie egy magyar focistának külföldre, hogy ne legyen nagy a lemaradása?

Egy mezőnyjátékosnak szerintem 16 évesen. Én legalábbis azt látom, hogy a magyar és az angol U16-os játékosok között még nincs nagy különbség, aki itthon kitűnik egy U16-os csapatból, az kint is ugyanúgy kitűnne. Az U18-asok azonban Angliában már jóval technikásabbak, gyorsabbak fejben és fizikálisan is, izmosabbak, erősebbek, dinamikusabbak, taktikailag jóval érettebbek. A kapusposzt ellenben teljesen más tészta, ott nincs ekkora lemaradásunk. 15 évesen odakint úgy éreztem, hogy az U16-os kapusoknál egy fokkal jobb vagyok, és ha Angliában töltenék el egy fél évet, akkor az U18-as kapusokkal is felvenném a versenyt.


Hutvágner Gergely a manchesteri edzőközpont előtt


Találkoztál kint valamelyik manchesteri sztárral vagy ők el voltak szeparálva tőletek?

Az első nap, amikor leültem ebédelni az edzőközpontban, hátrafordultam, és láttam, hogy Rooney és Giggs ott dumál mögöttem. Nem akartam elhinni, le se tudtam venni róluk a szemem. Mondták a csapattársaim, hogy ez megszokott dolog, hiszen minden nap ott járkálnak közöttük. Ezt később én is megtapasztaltam, az egyik edzés után leültem egy kanapéra, nyomogatta ott valaki mellettem a telefonját, majd odajöttek hozzá aláírást kérni, akkor láttam, hogy Ashley Young az. Aztán Van Gaal jött le a lépcsőn, kérdezte tőlem, hogy ki vagyok, de nem volt időm válaszolni, mert a recepciós néni közbeszólt és elmondta neki. Van egy helység, ahol edzések után leverik a cipőkről a sarat, egyik nap ugyanakkor volt az edzésünk, mint a nagycsapaté, akkor leült mellém Depay és ott tisztogatta meg a cipőjét. Aztán bejött a ManUnited kapusa Sergi Romero is,


megkérdezte, hogy milyen kesztyűm van, mondtam neki, hogy magyar gyártmány, elkérte és felpróbálta.

Akkora volt az edzőkomplexum, hogy az elején rendszeresen eltévedtem, egyszer Depaytól kérdeztem meg, hogy merre van az öltözőnk, nagyon kedvesen elmagyarázta. Minden nap úsztunk, az uszodában Carrick ott tempózott mellettem, Fellaini ott sétált be előttem a szaunába, De Gea a jacuzziban telefonozott, Mata pedig utánam zuhanyzott, én nyitottam meg neki a vizet.

Ezek után, ha megkérdezik, hogy melyik a kedvenc csapatod, azt fogod mondani, hogy a Manchester United?

Azért még nem. A Juventus a kedvencem és Gianluigi Buffon a példaképem, de kétség kívül közelebb került hozzám a Manchester United.