A budapesti bohém hangulat - egy újlipótvárosi hub

-

Világos pörkölésű speciality kávé fő le éppen a profi kávégépen, MacBookok monitorjaiba mélyedt hipszter fiatalok pötyögnek vadul, néhányan a bolondos dizájnnal megáldott kanapékon fekszenek, a kertben műfű és egy hatalmas, vagányan a falra felfestett unikornis, az emeleten pedig egy ping-pong asztal, meg további trendi asztalok és székek. Nem, ez nem egy újabb menő kávézó. Ez egy külön világ. Egy város a városban. Meglátogattuk a budapesti startup világ egyik ütőerét, a Mosaikot.


Miközben a színes-szagos, tiritarka, elvarázsolt újlipótvárosi épületben sétálunk Biás Csongorral, a Mosaik egyik társalapítójával és vezetőjével, joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hol is vagyunk és mi ez a hely. Csongor pedig lelkesen belekezd a sztoriba. Régóta érlelődő elképzelés vált valóra, amikor márciusban megnyitott a Mosaik. Mindhárom alapító járt már külföldön különböző innovációs hub-okban, amelyek egyfajta keltetőként működnek a bizonytalan lábakon álló startupok számára.

Csongor és a tőkebefektető társai szerettek volna egy olyan “platformot létrehozni Budapesten is, amely kvázi facilitálja ezt az ökoszisztémát és összehoz olyan embereket, akik hasonló projekteken dolgoznak, hasonlóan globális ambíciókkal akarnak vállalkozást építeni. Az ilyen helyeken létrejön egy olyan szellemi kör, amely gerjeszti és magába szívja a tehetségeket.” Egy ilyet szerettek volna tehát a Pannónia utcában is. Nem túlzás azt állítani, hogy ez nagyjából össze is jött nekik.

Egyrészről ez egy coworking hely is egyben, vagyis a világ minden tájáról származó startupok irodákhoz, asztalokhoz, tárgyalókhoz jutnak itt, de a központi gondolat nem ez, hanem a tudásmegosztó közösség. Ennek szellemében folyamatosan előadásokat szerveznek, külföldi szakembereket hoznak ide. Számos earlybird befektető járt már a 13. kerületben, akik olyan cégeket segítettek keresztülvergődni az első buktatókkal teli időszakon, mint a Twitter, vagy a Facebook. De megfordult már a Mosaikban az Apple és a Microsoft egy-egy szakembere is. Sőt, a több mint hárommilliárd fontnyi (azaz ezermilliárd forintnyi) tranzakciót megmozgató TransferWise alapítója is itt jelentette be, hogy irodát nyitnak Budapesten.

A Mosaik a kezdő vállalkozótól, a sorozatvállalkozókon keresztül egészen a dizájnerekig és fejlesztőkig kíván egy olyan fórumot létrehozni, ahol hatékonyan tudnak kapcsolatba lépni egymással, ösztönözni, inspirálni egymást. Az indulás óta több mint 100 aktív bérlő jött össze, akik számára több mint 50 rendezvényt szerveztek már, amelyeken kéttucat külföldi nagyágyú és véleményvezér bukkant fel.

Mindemellett még oktatási programokkal is elkezdtek foglalkozni. Tarottak már kétnapos kurzusokat, de a cél az, hogy olyan 12-14 hetes képzéseik legyenek, amelyeken keresztül bárki olyan tudáshoz juthat, amivel elkezdheti építeni a karrierjét a tech iparágban. “Azt gondoljuk, hogy ma egy ilyen nagyon gyorsan változó környezetben, ahol napról-napra új technológiák jelennek meg, olyan elvárások vannak, amelyek korábban nem léteztek. Nem csoda, hogy a hagyományos oktatás képtelen lépést tartani ezekkel a sebesen változó igényekkel” - magyarázza Csongor. Szerinte 3-4 éve még nem követeltek ilyen mértékű sokoldalúságot egy cégtől. Azt mondja, hogy náluk olyan képzések is lesznek, ahol teljesen a nulláról is el lehet indulni. “Nem csak képezni szeretnénk majd őket, hanem segíteni is a karrierjük beindításában és az elhelyezkedésben.” Közben pedig nyitva tartják a szemüket, hiszen “alapvetően a társalapítóim befektetők, szóval odafigyelünk arra, hogy milyen projektek születnek itt”.

Ha szétnézünk a Mosaik jelenlegi bérlői között, akkor egy változatos közösség képe tárul fel előttünk: a freelancerektől a kisebb startupokon át a nagyobb fejlesztő cégekig elég színes a paletta. Többen vannak, akik távmunkában dolgoznak amerikai cégeknek, illetve vannak olyanok, akik több más különböző kontinensen lévő társaikkal digitális nomádokként építik a saját vállalkozásukat. Vannak, akik különböző online marketinget segítő termékeket fejlesztenek és olyanok is, akik behozták Magyarországra az első bitcoin (vagyis mesterséges pénz) automatákat, aztán akadnak, akik mobilos szórakoztatóplatformokon dolgoznak, vagy éppen fantasy football-lal ügyködnek.

Miután már szinte beleszédül az ember abba, hogy a Pannónia utcai egykori bérházban ott lapul szinte a fél világ és csupa olyannal találkozni az épület minden egyes folyosójának minden egyes sarkában, aki dollármilliós bizniszeken ügyködik, felmerül a kérdés, hogy meddig mehet ez.

“Van egy közhelyszerű statisztika - amellyel kapcsolatban bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy bármilyen valós számadat lenne -, ez azt mondja, hogy 10-ből 9 startup elbukik. Legtöbbször egyszerűen azért, mert olyan terméket csinálnak, amire nincsen valós piaci igény, vagy nem tudnak kitűnni a versenytársaik közül”. A startupoknál egyébként is “magas a kockázat és a bizonytalanság - ez a definíciótól kezdve velejárója a dolognak”.

Csongor egyébként örül a startupok körül lévő hype-nak, szerinte ugyanis ez a fajta hurráoptimizmus kell ahhoz, hogy végre egy kritikus tömeg is megmozduljon és mindenki megpróbálja megvalósítani önmagát. Igaz, hogy a nagy többség valószínűleg elbukik, de a kevesek közül kerülhet majd ki az az egy-két biznisz, amely aztán valóban világsikerre tud törni és fel tud nőni egy akár több milliárd dolláros céggé. Vagyis - speciális kifejezéssel élve - unikornissá válhat. “Azt kell mondanom, hogy azért nem állunk ezzel rosszul!”

Csongorral beszélve nem csak olyan érzésünk van, mintha valami elképesztő energiák vennének körül bennünket, hanem inkább olyanok, hogy konkrétan bennünk van ez az energia és tiszta ciki az, hogy eddig még nem vágtunk bele semmibe. Vajon tényleg Budapest a legjobb hely arra, hogy megváltsuk a világot? Azaz tényleg egy startup fővárost dédelget a keblén az ország?

“Nézd, alapvetően azért elég bináris a világ. Van ugye a Szilícium-völgy, meg a világ többi része. Ugyanakkor azt gondolom, hogy minden helynek megvannak a maga pozitívumai és negatívumai. Budapestnek is rengeteg van. Azzal együtt, hogy nem szabad elfelejteni azt, hogy nem a régió kiemelkedő startup fővárosa címért kellene mennünk, hanem inkább arra kellene figyelni, hogy erős hálót építsünk ki a környékbeli hubokkal, városokkal. Egy amerikai befektetőnek például nem feltétlenül az izgalmas, hogy a magyar startupok kiemelkedően jók, sokkal érdekesebb számára az, hogy ez egy olyan város, ahonnan elérheti az egész régió startupjait.

“Egyébként Budapest egyik legnagyobb előnye az, hogy ez egy hihetetlenül gyönyörű és élhető város. Ez pedig fontosabb, mint hinnénk!” Csongor szerint a Prezi sem véletlenül tud idecsalni alkalmazottakat 30 különböző országból. “Annak idején az sem a puszta szerencsén múlt, hogy San Francisco lett az innováció fővárosa. Ott alakult ki ugyanis az ötvenes-hatvanas évek hippikultúrájának az egyik legerősebb központja. Ez a fajta légkör pedig bevonta a tehetségeket. Ez a bohém hangulat pedig ugyanúgy Budapesten is megvan.”