A Brüsszel-Ankara tengely kezeli a menekültválságot

Fotó: POOL / YANNIS KOLESIDIS

-

Európát sokként érte a menekültek tavalyi áradata. Összesen közel 1,3 millióan próbáltak az Európai Unió határain belülre kerülni – ez volt a II. világháború óta a legnagyobb menekültügyi krízis a kontinensen.


Nem csupán Európa, de a világ számára is megrázó volt a tavalyi év. Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR tanulmánya szerint a világban menekültként élő emberek száma 2015-ben lépte át a 60 milliót – az év végére 65,3 millió menekültet regisztráltak.


A statisztika szerint a világon percenként 24 ember válik menekültté.

Legnagyobb részük – 40,8 millió ember – úgynevezett belső menekült, vagyis bár kénytelen volt elhagyni otthonát, de a hazájukban maradtak. Az UNHCR szerint jelenleg 3,2 millióan várják a világ valamely fejlett ipari államában, hogy elbírálják menedékkérelmüket, és 21,3 millióan vándorolnak vagy táborokban várják sorsuk jobbra fordulását.



„Egyre több ember kénytelen menekülni háború vagy üldöztetés miatt, ami önmagában is aggasztó, ám a menekülteket fenyegető veszélyek úgyszintén sokasodnak” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

„Évről évre rémisztő számú menekült és a bevándorló veszíti életét a tengeren, míg a szárazföldön azok, akik a háborúból menekülnek, azzal szembesülnek, hogy lezárt határok állják útjukat. A politika számos országban mindinkább a menedéknyújtás ellen cselekszik. Ami napjainkban mindinkább megkérdőjeleződik, az nem más, mint az országok együttműködési szándéka nem csupán a menekültekért, hanem az emberiség közös érdekeiért, márpedig éppen az egységnek ez a szelleme az, amelynek feltétlenül felül kellene kerekednie.”

A főbiztosság jelentése szerint messze kiemelkedik a menekülteket kibocsátó országok sorából: Szíria 4,9 millió fővel, Afganisztán 2,7 millióval, illetve Szomália 1,1 millióval együttesen a világszerte az UNHCR mandátuma alá globális menekült népességnek több mint a felét adják. Belső menekültek 2015 végén a legnagyobb létszámban Kolumbiában (6,9 millió ember), Szíriában (6,6 millió), illetve Irakban (4,4 millió) éltek. Jemen pedig az az ország, ahol tavaly a legtöbben váltak frissen belső menekültté – 2,5 millióan, azaz az ország lakosságának 9 százaléka.



A jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy a világ menekültjeinek döntő többsége nem Európában lelt menedékre. Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 86 százaléka élt 2015-ben az alacsony vagy közepes jövedelmű országok valamelyikében, közvetlenül a konfliktus sújtotta országok szomszédságában. Mi több, ez az arány a világ valamennyi menekültjét tekintve, azaz amennyiben az UNHCR testvérszervezete, az UNRWA felelősségébe tartozó palesztin menekülteket is hozzászámoljuk, 90 százalék fölé ugrik.

A világ legnagyobb menekültbefogadó országa tavaly 2,5 millió fővel Törökország volt, míg a lakosságához viszonyítva Libanon minden más országnál több menekültnek nyújtott menedéket – minden 1000 helyi lakosra 183 menekült jutott. Gazdasági erejéhez képest a Kongói Demokratikus Köztársaság gondoskodott a legtöbb emberről – 471 menekült jutott a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP minden egyes dollárjára.


Rekordév volt a tavalyi

A fejlett ipari országok számára 2 millió újonnan beadott menedékkérelemmel 2015 ugyancsak rekordévnek bizonyult. Az év végén világszerte összesen 3,2 millió menedékkérelem ügyében volt folyamatban a menekültügyi eljárás. Németország több menedékkérelmet (441 900) fogadott be 2015-ben, mint bármely más ország a világon. A második legtöbb menedékkérelmet (172 700) tavaly az Egyesült Államokban regisztrálták, ahol a menekült státusért folyamodók nagy része a közép-amerikai bűnözői csoportok között dúló bandaháborúk és azokat kísérő erőszak elől menekült az országba. Jelentős számú menedékkérő érkezett 2015-ben Svédországba (156 000), illetve Oroszországba (152 500) is.

Az UNHCR által elérhető adatok alapján a gyerekek tették ki 2015-ben a világ menekült népességének 51 százalékát Nagyon sok gyermek volt elszakítva a szüleitől, illetve utazott egyedül. Összesen 98 400 olyan menedékkérelmet regisztráltak a múlt évben, amelyet kísérő nélküli vagy a családjuktól elszakított gyerekek nyújtottak be. Ez minden korábbinál magasabb szám.



Európa felé az unió szervei több bevándorlási útvonalat is számon tartanak, azonban a három legjelentősebb:

  • a kelet-földközi tengeri (török területről Görögország felé),
  • részben az előbbi folytatása a nyugat-balkáni,
  • valamint a középső földközi-tengeri (általában Líbiából Olaszországba).

E három útvonalon érkezett tavaly a menekültek 95 százaléka.


A bukással kezdődött

A középső földközi-tengeri útvonal „megnyitása” a 2011-es arab tavasz eseményeihez, azon belül is a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi hatalmának megdöntéséhez kötődik. A véres kezű ezredes korábban megakadályozta, hogy Tripoliból százezres nagyságban induljanak az EU felé migránsok. Bukásával (és halálával) Líbia teljesen destabilizálódott, az ország északi részét az Iszlám Államhoz köthető terrorcsoportok uralják.

A Görögország felé vezető útvonal – amelynek egyfajta folytatása a nyugat-balkáni út – kiindulópontja Törökország. Amióta érvényben van az EU és Ankara közötti megállapodás, a korábbi menekültek töredéke jut csak át a török vizeken.

A hivatalos statisztikák szerint tavaly az EU-n belül szírek (370 ezer), afgánok (180 ezer) és irakiak (125 ezer) kérték a legtöbb menedékjogot. Míg Németországban közel félmillióan kértek segítséget, addig Magyarországon hivatalosan 177.135 kérelmet nyújtottak be. Ez kiugró szám a 2013-as 42 ezerhez képest.


idomeni, görögország, menekült, tábor, migráns


A menedékkérők száma azonban nem mutatja, hányan érkeztek meg az adott országba ténylegesen. A hatóságok szerint a magyar határt összesen 200 ezer menekült lépte át, azonban amint erre lehetőségük kínálkozott, el is hagyták az országot. Azonban, mint már regisztráltak, a német statisztikákban nem, vagy nem feltétlenül jelentek meg. Így a németek által befogadott migránsok száma elérheti az egymilliót is.


Idén eddig – javarészt a török megállapodásnak – mindössze 693 menedékkérelmet nyújtottak be az első negyedévben, és a másodikban sem emelkedett lényegesen a szám. Németországban ugyancsak drasztikus csökkentést könyveltek el: az év első három hónapjában csupán 2155 menekült kért segítséget az államtól.