A brit kémelhárítás 20 éven át megfigyelte a Nobel-díjas írónőt

-

Doris Lessing telefonbeszélgetéseit lehallgatták, leveleit felnyitották és nyomon követték őt és barátait is.


Az MI5 a Scotland Yard különleges egységeivel együttműködve tartotta megfigyelés alatt az irodalmi Nobel-díj 2007-es kitüntetettjét, jóval az után is, hogy Doris Lessing az 1956-os magyar forradalom leverése után elfordult a kommunizmustól – derült ki a szolgálat titkosítás alól feloldott irataiból.


A pénteken nyilvánosságra került dokumentumok szerint az MI5 még az 1940-es évek elején Rhodesiában figyelt fel rá: akkoriban ment feleségül a kommunista agitátorként ismert Gottfried Lessinghez. A házasság válással végződött, Doris Lessing 1949-ben elhagyta a mai Zimbabwét, ahol felnőtt és Nagy-Britanniába költözött.

Londonban gyakran fordult meg a Brit Kommunista Párt – titkosszolgálatok által lehallgatott – központjában a Covent Gardenben. 1952-ben aztán a hírszerzés (MI6) átadott egy aktát a kémelhárításnak olyan brit szerzőkről, akik ellátogattak Moszkvába. A listán Doris Lessing neve is szerepelt, alatta pedig a jellemzés, amelyből kiderült, hogy az írónő már-már fanatikus kommunista. A szolgálatok afrikai gyerekkorával magyarázták ezt, hozzátéve, hogy a kolonialista kizsákmányolás a kedvenc témája és azt hangoztatja, hogy „minden, ami fekete, az csodálatos, és a fehér ember romlott”.

1954-ben az MI5 már a Brit Kommunista Párt írócsoportjának vezetőjeként tartotta számon Doris Lessinget, akit 1956-tól Warwick Road-i lakásán is megfigyeltek.


Gyakran vannak különféle nációjú vendégei: amerikaiak, indiaiak, kínaiak és negrók. Elképzelhető, hogy a lakást erkölcstelen célokra használják

– szerepel az egyik jelentésben. A rendőrség különleges ügyosztálya nem sokkal később aztán elvetette ezt a lehetőséget, miután az író támogatója lett a Fiatal nők európai gyülekezete a békéért és a boldogságért nevű tömörülésnek.

Az 1956-os év meglehetősen eseménydús volt Doris Lessing számára: kiutasították a Dél-afrikai Köztársaságból és Rhodesiából, majd jött a magyar szabadságharc leverése. A forradalom szovjetek általi vérbe fojtása megosztotta a brit kommunistákat, az írónő végül távozott a párt soraiból. 1957 év elején kelt jelentések szerint Doris Lessing undorítónak találta az oroszok magyarországi tetteit, a Brit Kommunista Párt viselkedését az ügyben pedig reménytelennek és gyávának nevezte.


Vonzó, erős, veszélyes nő, könyörtelen, ha annak kell lennie

– írta ugyanaz a forrás.

Az MI5 a továbbiakban is megfigyelte őt, előadásait, írásait, az igazi csemegéket pedig megosztotta a dél-afrikai rendőrséggel. A kémelhárítás egyértelműen úgy gondolta, hogy Doris Lessing nem szakított teljesen a kommunistákkal. Az egyik jelentés szerint 1960-ban elment a Committee of 100 nevű háborúellenes csoport alakuló ülésére. 1962-ben azt írták róla:


szélsőségesen baloldali nézetei mérséklődtek, az afrikai ügyek azonban továbbra is érdeklik: nyílt ellenzője a faji diszkriminációnak. Az elmúlt években részese lett a nukleáris leszerelésért folyó hadjáratnak.

Ez volt az utolsó jelentés az írónő aktájában.

Doris Lessing két éve, 2013-ban hunyt el, 94 éves volt. Politikai nézeteit soha nem rejtette véka alá. A Nobel-díjat 88 évesen kapta meg, ő az irodalmi kategória mindmáig legidősebb kitüntetettje.