A brit EU-tagság többet ér, mint a londoni magyarok segélye

Fotó: MTI / Szecsődi Balázs

-

Jelentősen megváltozott a hangulat néhány hét alatt a februári uniós csúcs előtt, amelynek legfontosabb témái a britek uniós tagságát is befolyásoló reformjavaslatok lesznek. A most a szigetországba készülő magyar és más kelet-európai uniós munkavállalók elbúcsúzhatnak egy időre a szociális segélyektől.


A tervek szerint mindössze hat órát tölt Magyarországon hétfőn Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, tíz órakor érkezik meg a delegáció gépe Budapestre, és délután négykor már távozik is. Ebbe bele kell férnie egy négyszemközti megbeszélésnek Orbán Viktorral, egy munkaebédnek, a tervek szerint egy rövid találkozónak Kövér Lászlóval, és egy rövid 56-os megemlékezésnek, valamint Szydlo és Orbán közös sajtótájékoztatójának.

Ennél hosszabb látogatásra az út szervezésére rálátó forrásaink szerint jelenleg sem idő, sem szükség nincs: Szydlo az utóbbi hetekben egy sor európai kormányfővel találkozott – járt Berlinben és Oslóban is, valamint fogadta David Cameront –, Orbán Viktor programja is elég sűrű, és egyébként sincsenek olyan vitás ügyek, amik bármilyen szempontból hosszabb egyeztetést igényelnének Varsó és Budapest között.

Így nincs vita a Nagy-Britannia által követelt uniós reformterveket illetően sem, melyek egyik része a más tagállamokból érkező munkavállalóknak juttatott szociális ellátások lefaragása.


Felmenő rendszerben

Donald Tusk vezetésével az Európai Tanács a múlt héten kidolgozott egy javaslattervezetet, amely a jelek szerint mind Nagy-Britannia, mind a leginkább érintett keleti tagállamok kormányai számára elfogadható. Ennek értelmében egy tagállam – egyelőre meghatározatlan időre – kinyilváníthatná, hogy munkaerőpiacát olyan súlyos kihívások érték a bevándorlás miatt, ami rendkívüli intézkedéseket igényel.


Tusk és Cameron: egymás kezébe csaphatnak az EU-csúcs után is


Ezek közül a legfontosabb az lenne, hogy az adott – jelen esetben a brit – kormány négy évre korlátozhatná a külföldi munkavállalóknak juttatott szociális ellátásokat. Nagy-Britanniában az alacsony keresetűek bérkiegészítő támogatást igényelhetnek, a Tusk-javaslat szerint viszont ezt a jövőben csak azok kaphatnák, akik legalább négy éve a szigetországban dolgoznak már. Pontosabban: a brit kormánynak lehetősége lenne, hogy ez alatt a négy év alatt is folyósítson valamekkora – egyelőre konkrétan nem meghatározott mértékű – juttatást, de a teljes összeget elég lenne négy év munkavállalás után fizetni.

A másik legfontosabb, és a keleti munkavállalókat érintő szabály a gyerekek után járó segélyeket érintené. Ezeket egy Nagy-Britanniában dolgozó magyar jelenleg akkor is felveheti, ha a gyerekei Magyarországon maradnak. A jövőben azonban ebben az esetben csak a magyar családi pótlék összegének megfelelő mértékű ellátást kapna.


Kényszer, érdek

A britek információink szerint arra hivatkoznak, hogy az alacsony keresetű munkavállalók 70 százaléka kelet-európai uniós tagállamokból érkezik, így ez nagyon megterheli az ország szociális kiadásait. Ennél valószínűleg fontosabb szempont ugyanakkor, hogy a kérdés a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt nagyon átpolitizálódott, David Cameron kormányfő pedig a kampányban azt ígérte, hogy 2017. december 31-ig népszavazást tartanak az ország uniós tagságáról.

Valószínűleg magát Cameront és a torykat is meglepte, hogy milyen erős a tagságot elutasítók támogatottsága, így a kormányfő most kénytelen előremenekülni, ennek részeként az elmúlt hónapokban politikáját arra építette, hogy egy „radikálisan megreformált” Európai Unióban már érdemes lenne maradniuk.

Ennek a reformcsomagnak a része a szociális juttatások kérdése is, és a jelek szerint ebben Cameron nyerésre áll: a helyzet ugyanis egyszerűen az, hogy a britek EU-ban maradása mindenki számára alapvető érdek, emiatt még azok a kormányok is hajlandóak elfogadni Cameron alapvető követeléseit, melyek polgárait egyébként rosszul hátrányosan érinthetik az intézkedések.


Beláthatatlan következmények

Főleg, hogy a legfontosabb kérdésben a jelek szerint sikerült kompromisszumra jutni: a szigorításokat a brit kormány csak felmenő rendszerben vezetné be, tehát a jelenleg már Nagy-Britanniában legálisan dolgozókat semmilyen hátrány nem érné. Egy brit forrásunk szerint az intézkedések bevezetésének legvalószínűbb időpontja a tagságról döntő népszavazás ideje lenne – már amennyiben persze ezen a britek végül a maradásra szavaznak majd.

„Egymillió lengyel dolgozik hivatalosan Nagy-Britanniában, hogy ezen felül hányan, azt még megbecsülni sem lehet. Vagyis ha valakinek, ez nekünk nagyon érzékeny politikai ügy. De jelenleg az a helyzet, hogy választhatunk: vagy elfogadjuk ezt a kompromisszumos javaslatot, és akkor a jövőben a kiutazóknak négy évet várniuk kell, vagy a britek kilépnek, és akkor ki tudja, milyen korlátozásokat vezetnek majd be maguktól” – magyarázta az érintett keleti tagállamok logikáját egy lengyel forrásunk, és információink szerint a Visegrádi Négyekben nagyjából konszenzus van az érvelést illetően.

Korábban egy külügyminisztériumi informátorunk is arról beszélt a VS.hu-nak: a kormány szerint a magyarok túlnyomó részét amúgy sem a szociális segélyek, hanem a hazainál jóval nagyobb fizetések vonzzák Nagy-Britanniába, így sem az nem valószínű, hogy a korlátozások miatt a jövőben esetleg kevesebben mennek majd, sem az, hogy ebből a kormánynak politikai kára származzon.

Orbán Viktor kormányfő is ezzel érvelt egyébként, amikor David Cameron Budapesten járt, és amikor azt mondta: a magyarok nem „migránsok”, és nem „menekültek” Nagy-Britanniában, hanem keményen dolgozó uniós állampolgárok, akik többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kivesznek onnan. (Hogy konkrétan a magyarok mennyit vesznek ki, arra nincsenek hivatalos statisztikák, mivel a brit szabályok szerint az ellátásért folyamodónak nem kell állampolgárságát feltüntetnie, elég, ha csak annyit jelez: uniós tagállamból jött. De még így is látszik, hogy az EU-n belüli külföldiek kevesebb segélyt igényelnek, mint az alacsony keresetű brit állampolgárok.)

„Az Európai Unió elképzelhetetlen Nagy-Britannia nélkül, egy esetleges brexit (brit kilépés) beláthatatlan következményekkel járna” – erről beszélt Németh Zsolt a magyar, és Norbert Röttgen a német parlament külügyi bizottságának elnöke is pénteken, budapesti tárgyalásaik után, ami sejteti: a német kormány számára is elfogadhatóak Donald Tusk javaslatai. A Nagy-Britanniába készülő magyar (és más kelet-európai) munkavállalóknak így valamikor 2017-től arra kell felkészülniük, hogy egy darabig nem kapnak szociális juttatásokat. „Cserébe azt várjuk Camerontól hogy a következő hónapokban olyan kampányba kezdjen, ami bent tartja az országát az EU-ban” – mondta lengyel informátorunk.

Ebben tehát biztosan nem lesz vita Beata Szydlo és Orbán Viktor között, főleg, hogy Cameron többi javaslatát mindkét kormány teljes mértékben támogatja.

Szydlo azért a fentiek mellett energetikai együttműködésről, biztonsági kérdésekről, és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról is tárgyal majd magyar kollégájával, ennek eredményeképpen a következő években jelentősen bővülhet az észak-déli irányú európai gázvezeték-hálózat. Mivel Lengyelország már képes a Balti-tengeren cseppfolyós gáz fogadására és tárolására, valamint nemrég megegyezés született egy norvég-lengyel gázvezeték megépítéséről is, a következő években Magyarország is jelentősen csökkentheti függését az Oroszországból érkező gáztól.