A bőrszín miatt áll a bál a rögbivébé egyik esélyesénél

Fotó: AFP / RAJESH JANTILAL

-

A szeptemberi rögbi-világbajnokságra készülő Dél-Afrikai válogatott kerethirdetése újra felkorbácsolta az indulatokat a bőrszín mentén továbbra is megosztott országban. Elég-e nyolc nem fehér játékos a csapatba, vagy ez még mindig „a búr maffia által kreált csapat”?


21 évvel azután, hogy véget ért a faji megkülönböztetésre épülő apartheid rendszer, jól látszik, hogy Dél-Afrikában még nagyon messze van az idő, amikor az ország lakossága bármilyen témában úgy képes állást foglalni, hogy nem azt nézik először, hogy fekete vagy fehér bőrű ember száját hagyta-e el egy bizonyos mondat.

Most éppen a szeptember 18-án kezdődő rögbi-világbajnokság kapcsán forrnak az indulatok. Heyneke Meyer szövetségi kapitány kihirdette az Angliába utazó keretet, melynek 31 tagja közül 8 játékos fekete vagy félvér.


Heyneke Meyer, szövetségi kapitány


A keret kihirdetése előtt még a válogatott mezek elégetésével fenyegetőző Dél-Afrikai Szakszervezetek Kongresszusa (COSATU) üdvözölte a döntést, melynek köszönhetően az ország lakosságát minden eddiginél jobban reprezentáló válogatott utazhat a vb-re. Ami, a munkások győzelme mellett, a rögbi átalakulásának is ünnepe lehet.


CUP-FR98-RSA-KSA-SOUTH AFRICAN TEAM

nem feketének való

A rögbi az országban hagyományosan a fehérek sportja volt, míg a fekete lakosságnak a foci maradt. Az 1998-as franciaországi futballvébén szereplő válogatott összetétele lényegesen jobban tükrözte a lakosságarányokat: a 23 fős keretben két fehér játékos volt, Hans Vonk kapus és egy hátvéd, Mark Fish. Ez az arány mára nagyjából állandósult: a dél-afrikai válogatott aktuális keretében rendszerint egy, nem fekete játékos jut szóhoz.

„Jó irányba haladunk, ugyanakkor szomorú, hogy nyomást kellett gyakorolni a szövetségre, hogy ez a döntés megszülethessen” – áll a COSADU közleményében, amiben azért jelzi, hogy még koránt sincs megoldva a helyzet. „Továbbra is kétségeink vannak a csapat néhány fehér játékosával kapcsolatban. Több közülük már túl öreg, vagy éppen sérült, mások pedig idén alig játszottak komoly meccset, míg a csapatkapitány, Jean de Villiers is csak most tért vissza nyolc hónap kihagyás után. A búr maffia még mindig próbálja bent tartani a csapatban az öreg krokodilokat, miközben nyilvánvalóan vannak már náluk jobb fiatal fekete és fehér játékosok is. Objektív számok, mérések kellenek, hogy a kapitány kedvencei kerüljenek be a csapatba.”

Tény, hogy miközben az ország lakosságának alig 10 százaléka fehér, addig a rögbiválogatottban csak elvétve volt színes bőrű játékos. A dél-afrikai kongresszus célul tűzte ki, hogy 2019-re minden nemzeti válogatottban legalább a keretek felét fekete játékosok alkossák. A vb-re készülő válogatottnak most egy 30 százalékos célt kellett teljesítenie, ami a 31 fős keretbe meghívott 8 színes bőrű játékos révén nagyjából megfelelőnek tűnik.

A dél-afrikai szövetség elnöke és JP Pietersen, a válogatott régi tagja


Mindeközben Fikile Mbalula sportminiszter arra buzdít, hogy a vb hetei során az ország minden lakosa együtt szurkoljon a válogatottnak, megmutatva, hogy a faji ellentétek valójában már a múltat jelentik. Azonban nem mindenki ilyen megértő. Az ANA (Agency for New Agenda) nevű párt a dél-afrikai legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a szövetség rasszista döntését a válogatott keretet illetően, ezzel megakadályozva, hogy a csapat részt vehessen a világbajnokságon. A keresetet szerdán elutasította a pretoriai törvényszék, így nincs akadálya az utazásnak.

„A következő hetekben annyi rögbit fogok nézni, amennyit csak bírok – írta a City Press című újságban Mondli Makhanya, az ANA vezetője. – De csakis a sportág iránti szeretetből, és nem azért, hogy Dél-Afrikának szurkoljak. Sőt, nyíltan fogok szurkolni a Springbroks (a dél-afrikai rögbicsapat elnevezése) minden ellenfelének. Ez nem az én csapatom, és nem Dél-Afrika csapata. Sokkal inkább jelképe annak, hogy a társadalom egyes részei mereven elutasítják a változásokat.”


Az 1995-ös vébédöntő után Nelson Mandela gratulál a szinte csak fehérekből álló válogatott csapatkapitányának


Makhanya megemlíti azt a legendássá vált esetet, amikor az 1995-ös vb-döntőn Nelson Mandela, az apartheid elleni küzdelem legendás vezetője, egyben az ország első színes bőrű elnöke az ország egységét reprezentálva a szinte csak fehér játékosokból álló rögbicsapat mezében és sapkájában jelent meg. Abban a csapatban Chester Williams révén egyetlen nem fehér játékos volt, és még 2007-ben is, mikor Dél-Afrika újra vb-t nyert, csupán két színes bőrű rögbis kapott helyet. Bryan Habana és JP Pietersen most is tagja a keretnek.

A kellemetlen ügy talán maga is oka lehet annak, hogy a vb egyik esélyesének tartott csapat csapnivaló felkészüléssel a háta mögött indulhat Angliába. Négy tesztmérkőzésükből hármat elveszítettek, közte története során először kikapott Argentínától is. A csapatban egyetlen újonc van, viszont 16 játékosnak ez lesz az első világbajnoksága. Dél-Afrika először szeptember 19-én lép pályára Japán ellen, majd a csoportjában találkozik még Skóciával, Szamoával és az Egyesült Államokkal.

Chris Thurman, a johannesburgi Wits Egyetem oktatója higgadtabban közelíti meg a témát. „Az a logika, hogy mindegy mi lesz, csak minél több fekete sportoló kapjon helyet a válogatottban, alapvetően hibás, le fogja rombolni az eredményeket. Ez egy merőben reakciós megközelítése a dél-afrikai sportélet megváltoztatásának.”



Másféle problémát jelenthet a stadionon belüli rasszizmus: ahogy a rögbi maga, úgy a közönsége is túlnyomórészt a helyi fehérekből kerül ki. Ha több lesz a színes bőrű játékos a csapatokban, akkor szurkoló is több lesz a fekete lakosság köreiből, ami Thurman szerint könnyen vezethet rasszista incidensekhez a stadionokban és azok környékén.