A boltokban toljuk meg a gazdaságot

Fotó: MTI / Vajda János

-

Az Európai Bizottság legalábbis úgy véli, a fogyasztók vásárlói kedve lesz idén a GDP-növekedés legfőbb motorja.


A háztartások fogyasztása löki idén a gazdaságot Magyarországon, de jórészt az egész Európai Unióban is – így látja friss előrejelzésében az Európai Bizottság. A brüsszeli szervezet szokásos, téli elemzésében megint aggódó hangnemet ütött meg: szerintük a válságból való kilábalást most külső tényezők lassítják. Vagyis örülhetünk, hogy az olajár zuhanása, a kínai gazdaság lassulása vagy az Egyesült Államok-beli kamatemelés negatív hatásait ellensúlyozni tudják az európaiak, akiknek van kedvük – és pénzük – vásárolni.

A Magyarországon amúgy is növekvő fogyasztást idén egyéb tényezők is növelhetik az előrejelzés szerint. Ilyen tényező például az új lakások áfájának 5 százalékosra csökkentése, amely az amúgy is éledező ingatlanpiac növekedését segítheti elő, miközben a megtakarítások szintje csökken. A kedvező kamatkörnyezet és a jegybank által is támogatott kkv-hitelprogram pedig a hitelezést, ezáltal az ingatlanberuházásokat is erősítheti - közölte elemzésében a Bizottság.

A gazdasági növekedés mindezek ellenére Magyarországon jóval alacsonyabb lehet a tavalyinál – erősítette meg a Bizottság a minden szakértő által sulykolt jóslatot. Tavaly ugyanis a GDP bővülését leginkább az EU-támogatások dömpingszerű lehívása, vagyis az ennek érdekében végrehajtott beruházások hajtották. Brüsszel a tavalyi 2,7 százalékos növekedés után szerényebb, 2,1 százalékos bővüléssel számol. Ez is magasabb azonban az átlagnál: amíg az EU 28 tagországában idén 1,9 százalékos szinten maradhat a növekedés, az euróövezetben a 2015-ös 1,6 százalék után 1,7 százalék várható.

Folyamatosan csökkenhet a munkanélküliség. A Bizottság szerint idén 6, jövőre 5,2 százalékos lehet az állástalanok aránya Magyarországon, ami megint kedvezőbb az uniós 9, illetve 8,7 százalékos rátánál, és különösen jobb, mint az euróövezetben várható idén 10,5, jövőre pedig 10,2 százalékos munkanélküliség.

Az is pozitív, hogy sem idén, sem jövőre nem köthetnek majd bele a túl magas államháztartási hiányba: a tavaly már 2,1 százalékra visszaesett deficit idén 2, jövőre 1,9 százalékosra csökken – vagyis kényelmesen a Brüsszel által engedélyezett 3 százalék alá. Nem ennyire kedvező a kép az államadósság terén, de ott is csökkenés várható. A tavalyi 75,8 százalékos szint idén 74,3 százalék lehet Brüsszel szerint.