A BME inkább a mesterképzésben vezetné be a duális képzést

VS.hu

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nem indított duális képzést a 2015/2016-os tanévben, bár sok nemzetközi hírű céggel áll szoros kapcsolatban. Ezt a formát a későbbekben is, az alapképzés helyett inkább a mesterképzésben vezetné be. Tapasztalataik szerint a hagyományosan erős alapképzés után mester- vagy doktori diplomát szerző fiataloknak kiválóak az elhelyezkedési esélyei, gyakran más szakmákból is keresik őket a cégek az elsajátított általános készségek miatt – mondja Józsa János, a BME rektora.


Mennyire fontos a BME számára a tudományos kiválóság, a hagyományos képzéssel megszerezhető tudás, illetve a duális képzésben gyorsabban elérhető gyakorlati ismeretek biztosítása?

A duális képzés eredetileg az alapképzésbe való bevezetést célozza. Alapképe Baden-Württenberg, ahol már a 70-es években kialakult ez a képzési forma, természetesen egy nagyon erős és színvonalas ipari háttérre támaszkodva.

Nálunk ennek elegáns leképezési módja a Kecskeméti Főiskola, a Mercedes és a Knorr-Bremse együttműködése. Egy világos beágyazottságú képzési hely, regionális vonzáskörrel és olyan multinacionális cégekkel, amelyek színvonalas oktatást tudnak adni az iskolapadon kívül. Ez a duális képzés alapja, amelyikből ha bármelyik elem hiányzik, akkor az véleményem szerint nehezen lesz igazán sikeres.

Ehhez képest a Műegyetem egy országos merítésű intézmény, amely – a kecskemétihez hasonló, egy-egy céggel való karakterisztikus kapcsolattó eltérően – országszerte nagyon sok vállalattal áll együttműködésben.

Az alapképzés természetesen nagyon fontos, de a Műegyetem mégis a mester- és a PhD-képzés intézményeként egyedi. Ehhez persze szeretünk mi magunk alapot képezni. Duális képzéssel is inkább a mesterképzésben próbálkoznánk.

A kapcsolati körünkbe tartozó sok komoly cégnek megítélésünk szerint előny lehet, hogy olyanokat vesznek fel az egyetemmel közösen, akiknél már látják az alapdiploma minősítését. Válogatni tudnak, de már egyetemi teljesítmény alapján. Így biztosabban tudnak nyúlni a tehetségek felé, később pedig nagyobb arányban meg is tudják majd tartani azokat, akikkel a mesterképzés két évére tanulmányi szerződést kötnek.

A duális diplomáról úgy gondolják sokan, hogy megkönnyíti az elhelyezkedést, szemben a hagyományossal, amely nem ad a gyakorlatban hasznosítható tudást.

A sikerességnek talán a legmateriálisabb fokmérője, hogy a diplomások el tudnak-e helyezkedni, vagy nem. A Műegyetemen végzett diákok el tudnak helyezkedni, sőt, számos esetben nem is a kitanult mérnöki szakmájukban helyezkednek el, mert a tehetségük és az itt elsajátított készségeik alapján a multinacionális cégek számára általános értelemben is nagyon értékessé válnak. Ezek a cégek úgy gondolják, hogy a szakmára majd ők megtanítják a pályakezdőket, nekik a tehetséges fiatal mérnök kell, aki egy mérnöki témakörben már bizonyította, hogy színvonalas alkotásra képes. Ők tehát ezt az alkotóképességet fogják a saját arcukra alakítani, és a maguk számára hasznosítani.

Ugyanez vonatkozik a doktori képzést befejező fiatalokra is, akik az alap-, majd a mesterképzés után már egy harmadik munkával bizonyítják, hogy egy szűkebb területen el tudtak mélyülni, és ott új dolgokat tudtak felfedezni. Megesik, hogy nem feltétlenül ezekre a konkrét ismeretekre van szüksége a munkáltatónak, hanem elsősorban arra a bizonyított készségre, hogy az illető egy témában mélyre tudott ásni, és ott újat tudott felismerni vagy alkotni.

Miután a képzések többsége most szeptemberben indult, az új típusú, duális diploma értéke először három, három és fél év múlva lesz látható. Úgy gondoljuk, érdemes először megvárni a képzés kezdeti tapasztalatait, megvizsgálni az esetleges gyermekbetegségeit, abból tanulni, és utána adott szakokra, az intézményre és a partnercégekre specifikusan, átgondoltan bevezetni.


Mit ér a duális diploma – ez ad többet, vagy a hagyományos?


Duális
Hagyományos

SZAVAZAT UTÁN