"A BME hitelesítést kapott arra, hogy jó úton jár". Versus

Józsa János

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora

Az elmúlt évek átalakításai gyakorlatilag érintetlenül hagyták a Műegyetemet, mely a hazai rangsorokban minden mérnöki területen vezeti a listákat. Valamennyi kara elitképzésre törekszik, mondja Józsa János, a BME rektora.


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az US News, a University Ranking by Academic Performance (URAP), a Times Higher Education (THE) és a leideni egyetem világranglistáján is szerepel, ezzel a közé a hat magyar felsőoktatás intézmény közé tartozik, amelyek egyáltalán helyet kaptak a nemzetközi listákon. Ugyanakkor a bevételeinek csaknem 20 százaléka piaci megbízásokból származik, vagyis egyszerre elméleti és gyakorlati kutatóhely. Mennyire tartja sikeresnek?

A Műegyetem Magyarország vezető műszaki egyeteme, amelynek nemzetközi rangja is jelentős. Öt éve kutatóegyetemi címmel rendelkezik, valamennyi kara elitképzésre törekszik. Az elmúlt egy-két év felsőoktatási átalakításai, szakmegszüntetései gyakorlatilag érintetlenül hagyták. Itt egy olyan erős, világos, oktatási, képzési struktúra van, ami nem is annyira túlélte ezeket, hanem újabb hitelesítést kapott arra, hogy jó úton jár.

Az egyetemnek megvan a maga klasszikus képzési stílusa, de mi is a bolognai rendszerben oktatunk, immár 12. éve. A háromosztatú képzés alapgondolata az volt, hogy megnövelje a mobilitás esélyét más területekre, emellett az intézmények, és az országok között is.

Sikerült?

Mesterképzésen tárva van a kapunk minden más képzőhely felé, egy olyan egyetem részéről, amely a hazai rangsorokban minden mérnöki területen vezeti a listákat. Ez persze azt is jelenti, hogy a saját jobb teljesítményű hallgatóink is törekszenek arra, hogy mester és PhD képzésben itt folytassák tanulmányaikat.

Ami a külföldi hallgatókat illeti, valamennyi képzési szintet figyelembe véve több mint 20 ezer diák tanul a Műegyetemen, ebben a külföldiek aránya pedig csaknem hat százalék.

Kicsit több, mint 1000 külföldi diákunk van, az összetétel pedig nagyon változatos. Tavaly például 400 brazil hallgató érkezett a brazil kormány Science Without Borders programja keretében. Ezzel a 400 fővel Közép-Európában elsők voltunk a brazil hallgatók fogadásában.

Ők egyébként hangsúlyozottan az alapképzésre jöttek, és egy nagyon jó itteni képzéssel megalapozva a tudásukat, lehetőséget kaptak arra, hogy akár otthon, akár az Egyesült Államokban, akár az Európai Unió egyetemein folytathassák a tanulmányaikat, ha akarják.

Az Erasmus típusú hallgatócserénél mindig kérdés, hogy fogadunk-e annyi diákot, mint amennyit küldünk. Az arány hullámzó, de nagyon sok uniós diák érkezik.

És fordítva?

2014-ben 1140 műegyetemi diák tanult külföldön. Mindenkit biztatunk erre, még akkor is, ha a külföldön töltött félév, és az ottani tárgyak kreditértékükkel nem feltétlenül érvényesíthetők itthon.

Én személyesen arra biztatom a hallgatókat, és az oktatókat is, hogy elsősorban diplomatervezésre, vagyis a diplomamunka, diplomaterv elkészítésére menjenek ki, illetve küldjenek külföldre diákot. Mivel ők így egy-egy konkrét tanszékek dolgoznak, oda a BME hírnevét viszik magukkal. Már csak ezért is a legtehetségesebb hallgatókból válogatunk.

Ha egy oktató ismerős külföldi professzorhoz helyez el valakit diplomatervezésre, annak több előnye is van. A hallgató korszerű témát választhat, ami itt is és ott is hasznos, nincs órarendhez kötve, csak a konzulenséhez, és ha angolul elkészít egy 50-100 oldalas dolgozatot, akkor bár megszenved vele, de a félév után olyan munkát tesz le, amire később is büszke lehet.

A nyelvtudás egyre kevésbé akadály. Egyrészt vannak órák a BME-n, amelyeket angolul lehet hallgatni, másrészt több példa akad arra, hogy a hallgatók hajlandók felsőfokú nyelvvizsgát is tenni azért, hogy egy-egy nevesebb külföldi egyetemen tanulhassanak.


Versenyképes-e a hazai felsőoktatás?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN