A BKV kérte a silányabb anyagot a ruhákba

Fotó: VS.hu / Zsidai Péter

-

A BKV új női nadrágját legutóbb bevizsgáló cég laborja elasztán helyett elaszto-multiésztert azonosított a szövetben, miközben a Kézmű Kft. elasztánból vállalta gyártani azokat. A két anyag sem jogilag, sem kémiailag nem ugyanaz. A BKV szerint igen, bár miután szembesítettük a jogszabályokkal, elismerte, valóban nem azonos a kettő. A rugalmatlanabb szövet használatát a BKV kérte, majd a szerződést ehhez igazította másfél év késéssel.


  • A BKV-formaruhák minőségével baj van, javulás nincs
  • A dolgozók 2015 tavasz óta jelzik, kényelmetlen a viselet, beleizzadnak, túl sok bennük a műanyag, télen hideg
  • A ruhákat a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató állami cég, a Kézmű Kft. gyártja
  • Két minőségellenőrző cég megállapította, nem az van a ruhában, ami a címkéjén
  • A Kézmű Kft. nem változtatott a ruhák alapanyagán, a megtévesztő címkéket sem cserélte le
  • A VS.hu által megszerzett szállítási szerződésben szereplő értéktől is eltért a gyártó
  • A BKV maga kérte a kevésbé rugalmas anyagot a Kézmű Kft.-től
  • A szakszervezetek és a BKV között a ruhákról indított egyeztetésnek semmi eredménye


Anyagváltoztatás

Az új BKV-formaruhák szövevényes történetfűzésének ebben a részében azt mutatjuk be, hogy alakult át a rugalmasságot biztosító elasztán egy másik hasonló anyagra, az elaszto-multiészterre. Ez ugyan kevésbé rugalmas, viszont olcsóbb.

Az Innovatext Textilipari Műszaki Fejlesztő Intézet Zrt. tényként állapította meg, a BKV-kollekció női nadrágjából vett minta elasztánt nem tartalmaz. Ez azért fontos, mert a gyártó úgy nyerte el a BKV 1,5 milliárdos megbízását, hogy a férfi-női nadrágokat és a szoknyát elasztánból gyártja. Az Innovatext már a második minőség-ellenőrző cég, volt, amely megállapította, hogy nem abból gyártják, ami a címkén olvasható, 2015. decemberben az ÉMI-TÜV is ugyanezeket az értékeket mérte.

Mint azt megírtuk, az Innovatext mérése szerint a szövet 67 százaléka poliészter, 33 százaléka pamut. Az eredeti, 2014. novemberi szállítási szerződésben a Kézmű Kft. a nadrágszövetet 33 százalék elasztánból vállalta előállítani. (A Kézmű Kft.-t nem nyílt, meghívásos tárgyalásos eljárásban választotta ki a BKV formaruháinak legyártására.)



A standardtól a valóságig

A BKV-val több hónapja folytatunk levelezést, információcserét a témában, ami nem hasztalan, már csak a közlekedési vállalat változó magyarázatai miatt is tanulságos.

Legutóbb azt közölték, hogy a formaruhák közbeszerzését a BKV által kiválasztott alapanyagból készülő formaruhák legyártására és kiszolgálására folytatták le. Az alapanyag kiválasztása anyagminták alapján történt, a minták a BKV-nak a mai napig megvannak. Az elasztánt nem elhagyták az anyagból, hanem pontosították a szerződés műszaki leírásában elasztánról elaszto-multiészterre. Éspedig azért, mert ez „a BKV által kiválasztott alapanyag összetevőjének megfelelő megjelölése.”

A pontosítással egész pontosan egy évet és három hónapot vártak. A Kézmű Kft.-vel 2014. végén kötöttek szállítási szerződést, amelyet 2015. júniusban módosítottak, de csak 2016. februárban tartották fontosnak az anyagösszetételt is módosítani, pontosítani. És csak azt követően, hogy az első minőség-ellenőrzés eredménye nyilvánosságra került karácsony előtt.

Néhány héttel ezelőtt a BKV még nem az anyagok különböző minőségével indokolta a pontosítást, hanem azzal, hogy a nemzetközi standardban ezt így hívják, vagyis az elasztán pontosabb neve az elaszto-multiészter. „A nyári szoknya, női nadrág és férfi nadrág esetében az egyik összetevő, elasztán elnevezés a pontosabb elaszto-multiészter megnevezésre változott. Tekintettel arra, hogy az ügybe bevont igazságügyi szakértő megállapította, ez a megnevezés a megfelelő a nemzetközi standardok alapján.”

Ám a két anyag ugyanis nem csak nevében, hanem összetételében, tulajdonságaiban is eltér.


A 2014-es szállítási szerződés szerinti anyagösszetétel


Van különbség, nem kevés

Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2010-es, a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló rendelete pontosan leírja.

Elasztán:

  • elasztikus szál, amely legalább 85 tömegszázalékban szegmentált poliuretánból áll,
  • húzóerő hatására eredeti hosszának háromszorosára nyúlik meg,
  • a tehermentesítés után azonnal visszanyeri a kiindulási hosszát.
Elaszto-multiészter:

  • két vagy több, vegyileg megkülönböztethető lineáris molekula kölcsönhatása által, két vagy több megkülönböztethető szakaszban létrehozott szál,
  • az észtercsoport alkotja a meghatározó egységnyi mennyiséget (legalább 85%),
  • megfelelő kezelést követően – eredeti hosszának másfélszeresére kinyújtva, majd elengedve, rövid idő alatt visszanyeri eredeti hosszát.
A két anyagot ugyanígy írja le az Európai Unió és Tanács a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 2011-es rendelete.

A leírásokból látható, más összetételű, más tulajdonoságú anyagokról van szó. Az elasztán kétszer annyira ruganyos, mint az elaszto-multiészter, azonnal visszanyeri eredeti hosszát, a másiknak több időre van szüksége.


A régebbi formaruhára kevesebbet panaszkodtak a dolgozók


Az elasztán és az elaszto-multiészter közötti különbséget az egyik farmerekkel foglalkozó portál, a denimsandjeans is bemutatja olvasóinak. Egy táblázatba szedve mutatja be, mennyivel több elaszto-multiészterre van szükség egy ruhadarab előállításához, ha az elasztán nyújtotta hatást akarják elérni.

Az Innovatext Zrt.-től is kértünk szakvéleményt:


„A két szál kémiailag eltérő, ezért elnevezésükben is különbséget kell tenni.”

– közölte megkeresésünkre a cég.


Ezek után megkérdeztük a BKV-t, miért állítják azt, hogy a két anyag azonos, csak az elnevezésük eltérő. Ekkor „derült ki”, hogy a BKV eleve elaszto-multiészterből rendelte a nadrágokat. „A műszaki leírásban pontatlanul került meghatározásra az egyik összetevő, az elasztán, ami valójában elaszto-multiészter, egy korszerűbb alapanyag. Erre a pontatlanságra hívta fel a figyelmet az igazságügyi szakértő, amelynek javítása azóta megtörtént.”

Fontos megjegyeznünk, ezt a választ azok után kaptuk a BKV-tól, hogy szembesítettük a társaságot azzal, az anyagok nem csak nevükben térnek el, hanem minőségükben is.


Az Innovatext júniusban másodszorra is bevizsgálta a mintadarabot, hátha megtalálja az elasztánt, de abban ismét nem lelte:


„elaszto-multiészter van benne, nem elasztán.”

Az Innovatext ennek megfelelően módosította a bevizsgálási jegyzőkönyvét: a nadrágban 39,5 százalék elaszto-multiészter, 37,2 százalék poliészter, 33,3 százalék pamut található. Elasztán tehát továbbra sincs benne, és nyilvánvalóan a későbbi szállítmányokban sem lesz, ilyen szándéka se a gyártónak, se a megrendelőnek nincs.

Kaptunk magyarázatot a miértre is. Az „elaszto-multiészter egy új fejlesztésű, speciális szál, amelynek a nyersanyag-beazonosításnál lényeges tulajdonságai a poliészterhez hasonlóak, rugalmas tulajdonságai a terjedelmesített poliészterre utalnak. Szétválasztása a kelmében található poliésztertől speciális vizsgálatokat igényel” – ezért nem tudták elsőre kimutatni, csak a poliésztert.


Több oka van annak

A Kézmű Kft.-nek szintén feltettük kérdéseinket az elasztán eltűnéséről, négyféle magyarázatot kaptunk.

1. Elnevezés.

„Ez az ilyen tulajdonságú textilszálak összefoglaló elnevezését takarja.” Vagyis a Kézmű Kft. – hasonlóan a BKV-hoz – nevezéktani kérdésként magyarázta az eltérést, azt sugallva, az elaszto-multiészter is elasztán, annak egy típusa, ezért nem probléma, ha elasztán van a szerződésben, elaszto-multiészter a ruhában. Ezt az állítást cáfolják a vonatozó jogszabályok, amelyek szerint az elasztán nem gyűjtőfogalom, az ilyen tartalmú, tulajdonságú anyagokra elasztánokként hivatkoznak.

2. Kihordási tapasztalatok.

„A kihordási tapasztalatok értékelése során mind a szállító, mind a megrendelő észrevételeire figyelemmel, szükségessé vált egyes műszaki paraméterek módosítása, illetve opcionalizálása, amely azonban a szerződés lényegi rendelkezéseit nem érintette”.

Ezen az állításon a BKV egyik dolgozója ugyancsak meglepődött, mivel a saját maga és kollégái kihordási tapasztalatai lesújtóak voltak a formaruhákról, köztük a nadrágokról is. A 2016. februári pontosítás után se lett kellemesebb, jobban szellőzőbb viselet, mint hónapokkal korábban, amikor szóvá tették a minőségüket.



3. A BKV akarta

A nadrágokkal kapcsolatban a közlekedési vállalat rugalmas anyagot írt elő. (A BKV honlapján nem tették közzé a meghívásos közbeszerzés tárgyalási jegyzőkönyveit, a BKV részletezett feltételeit, a meghívottak ajánlatait, azok értékelését.) „A fejlesztők választása, a BKV által elfogadottan a DuPont cég által szabadalmaztatott Lycra T400-as elasztikus szálat tartalmazó komponensére esett, amelyben az elasztánszálakat pamut és poliészter szálak burkolják. Ez lényegesen tartósabb és rugalmasabb mint a korábban használt elasztikus anyagok.”

4. Technikai impotencia

„A Magyarországon működő két független akkreditált bevizsgáló intézet infrastruktúrája – tájékoztatásuk alapján – nem teszi lehetővé, hogy az elasztán a szálösszetételből külön választhatóan kimutatható legyen. Amely [sic!] azonban nem jelenti azt, hogy az érintett termékek nem tartalmaznak elasztánt”. Ez az állítás ellentmond az Innovatext Zrt. mérésének. A cég másodszorra be tudta azonosítani a szálat, ami elasztánt nem tartalmazott, hanem elaszto-multiésztert. Erre rímel egy nemzetközi textilipari oldal is, amelyen a Lycra T-400-ast kiváló tulajdonoságú anyagként jellemzi, amely ruganyos és tartós, ellenáll még a hipónak is, és elasztán hozzáadása nélkül készül.


Fővárosi közgyűlés, Bolla Tibor, ,

A megrendelő a BKV Zrt. vezérigazgatója, Bolla Tibor a Fővárosi Közgyűlésen, 2016. május


megtévesztés

Végezetül nem szabad szó nélkül hagyni a ruhák megtévesztő címkézését. A fenti jogszabályok előírják, hogy a ruhák címkéin is alkalmazni kell a megkülönböztetést: ha az anyag elaszto-multiésztert tartalmaz, nem lehet elasztánt tartalmazóként forgalomba hozni.


„A textiltermékeket minden esetben a szálösszetételüket feltüntető címkével vagy jelöléssel kell forgalmazni.

A két vagy több, különböző textilszáltartalmú textilösszetevőből álló textiltermékeken olyan címkét vagy jelölést kell elhelyezni, amelyen valamennyi összetevő textilszáltartalmát feltüntetik” – írja a rendelet.

A nadrágok címkéjén azonban a Kézmű Kft. nem alkalmazta az elaszto-multiészter megjelölést, miközben abból állította elő azokat. Így aztán nem csak a szerződés szerinti minőségű teljesítést nem tartotta be, az eltéréstől függetlenül, megtévesztő címkével bocsátotta a ki a BKV-dolgozók ruháit.

A BKV egyik neve elhallgatását kérő munkavállalója a VS.hu-nak azt mondta, a 2016 február után átvett darabok címkéin ugyanúgy elasztán olvasható, mint azokon, amelyeket a műszaki paraméterek pontosítása előtti időben vettek át. A dolgozók számára nem közömbös, miből van a nadrág, az anyag minősége, összetétele, a kellemetlen viselet munkájukat befolyásolja.

A gyönge minőségű ruhákat a VS.hu tesztelte elsőként januárban. Az RTL Klub nemrég szintén foglalkozott a BKV-formaruhákkal. Ezekben az adás szerint izzadnak, viszketnek a dolgozók.


Összefoglaló


  1. A BKV 30 százalék elasztántartalommal rendelt nadrágokat dolgozóinak 2014. október-novemberben a Kézmű Kft.-től.
  2. A Kézmű Kft. elasztán helyett a kevésbé ruganyos, elasztánt nem tartalmazó, több komponensű elaszto-multiészterrel gyártja a nadrágokat.
  3. A BKV nem kifogásolta a termékek minőségét, bár a gyártó eltért a szerződés szerinti anyagtól.
  4. A Kézmű Kft. és a BKV is állítja: a BKV kérte az elaszto-multiészter tartalmú nadrágot.
  5. A Kézmű Kft. szerint az elaszto-multiészter rugalmasabb anyag, mint az elasztán. Az érvényes hazai és uniós szabályozás szerint az ellenkezője az igaz: az elaszto-multiészter feleannyira ruganyos, mint az elasztán, kémiailag is más összetételű.
  6. A Kézmű Kft. szerint az elasztán gyűjtőfogalom, az elasztán tartalmú anyagok összefoglaló neve. Az NGM és az EU rendelete egyedi textilanyagként jelöli mindkettőt.
  7. A nadrágok címkéin a Kézmű Kft. elaszto-multiészter helyett elasztántartalmat tüntet fel.
  8. A BKV dolgozói elégedetlenek a formaruhákkal, úgy érzik, „túl sok bennük a műanyag”, nem szellőznek, rugalmatlanok.
  9. A BKV egyik szakszervezete 2015. novemberben felkérte a TÜV minőség-ellenőrző céget három ruhadarab ellenőrzésére. Az ellenőrzés nem talált elasztánt a nadrágban.
  10. A BKV 2016-ban pontosítja a szerződés műszaki tartalmát: elasztán helyett elaszto-multiészterre. A BKV azzal indokolja a pontosítást: az elasztán a nemzetközi standardban elaszto-multiészterkén ismert. A vonatkozó jogszabályok ezzel szemben különböző nevű, eltérő anyagként azonosítják azokat.
  11. A Kézmű Kft. a kihordási tapasztalatokra hivatkozva ment bele a pontosításba, majd tovább gyártja ugyanazt a nadrágot.
  12. A BKV egy másik szakszervezete 2016. májusban az Innovatext Zrt.-t bízta meg a nadrág bevizsgálásával. Az eredmény: 67 százalék poliésztert, 33 százalék pamutot tartalmaz.
  13. Az Innovatext 2016. júniusban módosította mérési eredményét: 33 százalék elaszto-multiésztert talált az anyagban, 33 százalék pamutot, 33 százalék poliésztert – elasztánt továbbra sem.
  14. A Kézmű Kft. szerint mindent az érvényes szerződésnek megfelelően teljesítenek.
  15. A BKV nem kíván változtatni a nadrágok elaszto-multiészter-tartalmán, a kezdettől a Lycra T-400-asból gyártatják. Az alapanyagon a 2016. februári műszaki pontosítás után sem módosíttattak.
  16. A szakszervezetek konzultációt kezdeményeztek a silány minőségű formaruhákról. Ez nem zárult eredménnyel.