A bíró tekintetébe kapaszkodik a kiutasított kurd lány

Fotó: Abcug.hu / Magócsi Márton

-

Formálisan igazuk van a magyar hatóságoknak, amikor anyagi okok miatt kiutasítanának egy kurd családot, de úgy tűnik, az ügyben a jogszerűség és az igazságosság áll szemben egymással. A család 18 éves lányának kitoloncolása ellen az osztálytársak is harcolnak.


Magyarországon élnek 1994 óta annak a kurd családnak a tagjai, akiket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a közelmúltban kiutasított. Anyagi okokra hivatkozva toloncolnák ki őket, miután a családfőnek megszűnt az egykori józsefvárosi piacon üzemeltetett büféje és üzletei.

Kováts András, a migránsokat segítő Menedék Egyesület igazgatója szerint egyáltalán nem általános, hogy valakit azután utasítsanak ki, hogy két évtizede itt él, dolgozik. Igaz – mondta a VS.hu-nak Kováts –, hogy a jogalkotó azzal számolt, hogy aki ideérkezik, az a rövid időre szóló tartózkodási engedély után 3-5 éven belül megkéri a letelepedési engedélyt, 8 év után pedig már állampolgárságért folyamodik.

A kurd Kaya Turan és családja azonban nem ezt az utat járta be. A férfi ugyanis, ahogy ez az Abcúg interjújából kiderül, az utóbbi időben nem kért letelepedési engedélyt, inkább évente újítgatta meg a tartózkodásra jogosító okmányait.

Fontos tudni, hogy a letelepedési engedély megszerzésének feltételei vannak, szükség van rendszeres jövedelemre, lakhatásra, társadalombiztosítási jogviszonyra. Kováts András szerint, ha nem is a jómódot, de az alsó középosztály életszínvonalát el kell érni ehhez – vagyis a magyar lakosság nagyobb része nem ütné meg a letelepedéshez szükséges szintet.


Nem mérlegeltek

Pohárnok Barbara, a Kaya-családot képviselő Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje ugyanakkor azt mondja, hogy a család a kétezres években kért letelepedési engedélyt. Sikertelenül, mondván, nincs a család nevén az a lakás, ahol élnek. „A letelepedési engedély elutasítása után pedig érthető, hogy jobban bíznak a már egyszer megszerzett tartózkodási engedélyben” – jegyzi meg az ügyvéd.


Szerinte a családtagok kiutasítását úgy rendelte el automatikusan a Bevándorlási Hivatal, hogy egyáltalán nem vizsgálták a vonatkozó jogszabályokat, és nem mérlegelték, nem jelent-e aránytalan sérelmet a gyermekeknek a kiutasítás. Nem vizsgálták azt sem, hogy a köz érdeke indokolhatja-e a magánéletbe való ilyen drasztikus beavatkozást.


Beágyazottság

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét kötelező alkalmazni a kiutasítás ügyében, melynek alapján tiszteletben kell tartani a családhoz és magánélethez való jogot. Ennek keretében pedig – ahogy a strasbourgi bírói gyakorlat is mutatja – vizsgálandó az adott személy családon kívüli szociális kapcsolatainak erőssége, társadalmi beágyazottsága, integrációja. Pohárnok Barbara szerint a Kaya család ügyében hozott kiutasítás oly mértékben sérti az alapjogokat, hogy a bíróságnak nem lehet más útja, csak a határozat megsemmisítése.

A Budapest szélén egy családi házban, rendezett körülmények között élő kurd család társadalmi beágyazottságát pedig jól mutatja, hogy az ügyükben zajló bírósági tárgyaláson a nagyobbik lány, a 18. születésnapját a közelmúltban ünneplő Elif osztálytársai levélben álltak ki társuk maradása mellett. Emiatt váltott ki óriási visszhangot az ügy, és ezt követően számolt be a család esetéről több újság és tévécsatorna is.



Tisztelt Bíróság!

T. Krisztina vagyok, Kaya Elif osztálytársa. Nem nagyon tudok ilyen hivatalos formában írni és fogalmazni, de most nem is ez a lényeg. Igen jól ismerem Elifet. Röviden leírnám véleményemet és a vele kapcsolatos megéléseimet, átéléseimet. Mint látja, borzasztó a fogalmazásom, és iszonyat csúnya a kézírásom. De remélem, a lényeget sikerül elolvasnia.

A 2014-es évben betört a telefonom képernyője itt az iskolában a testnevelés órán. Elif édesapja olyan helyen dolgozik, ahol telefonokkal is foglalkoznak. Elif felajánlotta, hogy menjek el oda, és kérjek ott segítséget. Természetesen az édesapja már várt. Megérkeztem oda, és étellel, itallal kínált. Áradt belőle a kedvesség.

Elif nem áll közel hozzám, és nem ismerem annyira, mint más osztálytársaimat. De! Segítőkész, kedves, aranyos, őszinte és odaadó.
Az osztály vele együtt teljes csak!!!
Kérem, vegye figyelembe a levelemet a döntése során.


Magyarország különleges hely

A 18 éves Elif a VS-nek azt mondta, számára az ügytől függetlenül is nagyon fontos az osztálytársai kiállása. „Ha abban hiszünk, hogy a szem a lélek tükre, akkor úgy mondanám, hogy a bírónő nézése azt sugározta felém, hogy most először találkozott ilyen helyzettel, és többször elmosolyodott” – mondja a lány, aki egy egészségügyi középiskolába jár, és a fogorvosi egyetemet is Magyarországon végezné.

Elif szerint Magyarország különleges hely számára, hisz egyéves kora óta itt él, itt nőtt fel, járt iskolába, magyarul beszél. Úgy véli, neki és két testvérének már meg kellett volna kapnia a magyar állampolgárságot.

Az ügy kirobbanásakor a családi béke is felborult, a gyerekek főleg apjukat okolták a kialakult helyzetért.


Apukámat a legelején folyamatosan hibáztattuk, és egy idő után rájöttünk, hogy ezt nem szabad, sajnáltuk. Ő se akarta, sőt nem gondolta, hogy idáig eljut a dolog. Mindent megtesznek értünk a szüleink, nagyon hálásak vagyunk nekik.

Mára inkább a bizonytalanság őrli a családot. Jelenleg a bíróságnál a labda, ahol a család minden tagjának, az apának, az anyának, Elifnek, a 15 éves Hasannak és másfél éves kishúguknak is külön-külön tárgyalják az ügyét. A három testvér esetében a júliusban folytatódó perben döntik el, semmis-e a bevándorlási hivatal kiutasítása.


Kaya Elif, kiutasítsra váró kurd család,


Indokolatlan teher

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal VS-nek küldött tájékoztatása szerint 2014-ben mintegy 15 ezer kérelem érkezett a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt, ebből mindössze 4 százalékot utasítottak el.

Az eljárásról a hivatal azt mondta, ők „a magyarországi megélhetés biztosítottsága körében” értékelik a kérelmezők anyagi helyzetét. Így egy gazdasági társaság vezető tisztviselője esetén megvizsgálják a megélhetést biztosító cég gazdasági helyzetét, volt-e vele szemben végrehajtás vagy egyéb, a cég tevékenységét befolyásoló eljárás (pl. a vagyonának lefoglalása). Továbbá nézik az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve, hogy a kérelmező mennyiben szorul a magyar szociális ellátó rendszer támogatására. Az ugyanis uniós elvárás, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a tartózkodásuk során ne jelentsenek indokolatlan terhet a tagállamok szociális ellátórendszerére.


Kiutasítás esetén a külföldi személy vállalhatja, hogy önként elhagyja az ország területét. Ilyen esetben a hatóság megvizsgálja, hogy a hazájába vagy az általa megjelölt biztonságos országba történő visszaküldés nem ütközik-e jogszabályban foglalt tilalomba. A visszaküldés tilalmába ütközik a kiutasítás, ha a külföldinek olyan országba kellene mennie, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve.

„Az önkéntes távozásnak a jogorvoslati lehetőségek kimerítéséig (a bírósági eljárás végéig) nem kell eleget tenni. Az Európai Unió elhagyását követően a beutazás és tartózkodás ismételt engedélyezését a külföldi azonnal kérheti” – állítják a bevándorlási hivatalnál. Vagyis a családnak csak ki kell lépni az unióból, és akár már másnap újra próbálkozhatnak.